ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET

Árpád-házi Szent Erzsébet nyolcszáz esztendő óta a legtiszteltebb magyar nagyasszony, az önfeláldozó keresztény-, és a szeretet mintaképe, akit az egész világon ismernek és tisztelnek.
Élete tükre az akkori kornak, másfelől teljes elfordulás a korának általános, konvencionális életétől, teljes odafordulás Krisztushoz, melyhez a szegényekről, betegekről és árvákról, magányosokról való gondoskodást választotta útjául. Az öntudat és feltétel nélküli alárendeltség példája.

Életének kronológiája:

1207. július 7-én született,  Sárospatakon, II. András magyar király és merániai Gertrudis lányaként. Nevét Keresztelő Szt. János édesanyja neve után kapta.
1221-ben lett IV. Lajos türingiai tartománygróf felesége. Négyéves korától él Wartburg várában.
1223 Erzsébet és férje Lajos Gothában  ispotályt¹ alapít, mely a XIX. századig üzemelt.
1226-ban Erzsébet Wartburgban, majd
1227-ben férje keresztes hadjáratban elhunytával, özvegységre jutva, Marburgban is alapít
   ispotályt, lemond a világi javakról és néhány szolgáló segítségével betegeket ápol itt.
1231. november 17- én, 24 évesen - a maga által alapított- ispotályban hal meg.
   Halálhíre futótűzként terjedt és az emberek tömegesen járultak ravatalához.
   Kórházának    Szent Ferencről elnevezett kápolnájában helyezték örök nyugalomra.
1231. november 19-i temetése után csodás gyógyulásokat tapasztaltak sírjánál.
1232 Sógora, Konrád tartománygróf, kezdeményezésére ez év tavaszán életrajzával és
   tanuk   vallomásainak dokumentációival kérvényezik szentté avatását a Vatikánban.
1235 Pünkösd vasárnapján IX. Gergely pápa Perugiában kihirdeti a szentté avatásának bulláját.
1235 nyarán sírja fölött megkezdik az első gótikus kegytemplom építését, mely a kórházzal együtt
   a Német Lovagrend tulajdonába került.
1236 május 1-én csontjait ünnepélyesen az oltárra emelik, ezzel az aktussal zárul le a szentté
   avatása az egyház törvényei szerint².
1249 telén IV. Ince pápa átszállíttatja testét a róla elnevezett templom szentélyébe,  földi
   maradványit egy arany ereklyetartó ládába a főoltáron helyezik el.

Türingiába történő érkezése után több, mint harminc évvel Hessen védőszentje lett, még a reformáció ideje alatt is az ország patrónájaként ábrázolják.

Közvetlenül halála után megjelennek az első csodákról szóló legendák³.

Három év alatt 129 csodás gyógyulásról került egyházi feljegyzés Marburg 60 -100 km-es körzetéből.

A betegekért, szegényekért vállalt fáradhatatlan munkájáért Erzsébet lett  a védőszentjük. Más szentekkel ellentétben, akikhez csak bizonyos betegségekben, helyzetekben, hivatásokban  fohászkodnak közben járásért, hozzá mindenki folyamodhat aki bajba jutott, szükséget szenved bármiben, mert  Benne  pártfogóra talál.
Ezért neveznek el róla a mai napig kórházakat, árvaházakat, templomokat, idősotthont, iskolát, ezzel ajánlva Erzsébet védelmébe azokat.
Szent Erzsébet elsősorban az igazi nőiesség: a személyes, a kiskörű szeretet hőse. Életének tanítása a róla fennmaradt rengeteg legendát és történelmi feljegyzést nézve, a kedves, szép, fiatal, szerelmes-, boldog- és eszményi hitves,  aki ép olyan ideális anya is. Ugyanakkor kirajzolódik  hitves és anya mellett a háziasszony is. Férjének halála után minden eszközzel védelmezte gyermekei örökségét. A lelkét még így sem csak a személyes szeretet tölti ki, női odaadását egyetemes szeretetté tudja tágítani. Elsősorban nagyszabású jótékonysággal, minden rászorulónak jut nála anyagi- erkölcsi segítség⁴.
Életének másik tanítása az, hogy intézményesen gyakorolja jóságát; gondoskodik róla, hogy okosan és maradandóan szolgálja a rászorulókat. Ugyanakkor nem marad meg csak a jótékonyságnál, szereti személyesen felkeresni a szegényeket és házukhoz vinni el adományait, hogy megbizonyosodjék, kinek, mit, hogyan kell adnia.

Magyarországi Szent Erzsébet azok közé a szentek közé tartozik, akiknek sugárzása nem csökken, fénye minden kor minden emberének világít.

"Tegyük boldoggá az embereket!" mondta, és élete végéig így is cselekedett.

Vidám szellemisége, bölcsességgel és tetterővel párosulva ma is jó példa, cselekvésre ösztönző minden korosztály számára, melyet napjainkban a rohamosan terjedő +1 akcióban (Suspended Coffee Magyarország) találhatunk meg. Nem véletlen, hogy jelenleg az Erzsébet utalvány rendszere is - bár kissé sántítva - az ő szellemiségére épül.

"Szent Erzsébet mindmáig világító példaképe mindazoknak, akik a szolgáló szeretet boldogító útján követik Krisztust. Elsősorban azonban példaképetek nektek, XX. századi magyar katolikusok, fiatalok, hitvestársak, Isten szeretetének mai hirdetői."

II. János Pál

Nevét őrzi rengeteg intézményen kívül, többek között az  Erzsébetváros (Bp. VII. ker.) és az Erzsébet híd is, a Szent Erzsébet-virág⁵, és Márk Gergely által nemesített rózsa, mely az "Árpád-házi Szent Erzsébet emléke" nevet kapta.

Mai népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy dolgozatom írása közbenmegtaláltam Szent Erzsébet "saját" Facebook oldalát.

 http://it-it.facebook.com/pages/Santa-Elisabetta-dUngheria/115276488488595

"Magyarország virága Árpád-házi Szent Erzsébet
Az Isten- és emberszeretet példaképe, oltalmazd
Egyházunkat, Nemzetünket, és minden népet!
Légy pártfogója családjainknak!
Járj közben érettünk Istennél,hogy irgalmas szeretetben
Téged kövessünk!"
Ámen

Szeretettel
Berecz Ildikó
az Életfa Program
Honismereti és Kultúra szirmának vezetője

[1] 1200-as években az európai népek többsége vidéken földművelésből, állattenyésztésből élt, mely éppen csak a saját megélhetésüket biztosítja. aki megbetegszik a saját családjára van utalva . Orvosi ellátást csak a tehetősebbek engedhettek meg  maguknak. Csak a kolostorok és a patrónusok által fenntartott ispotályok szolgáltak valamiféle "kórházi" ellátással.
[2] Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba temetésének napjára, november 19-ére. Az 1969-es naptárreform alkalmával ünnepét visszatették november 17-ére, halálának napjára, Magyarországon azonban maradt az eredeti napon.
[3] Gyóntatója Konrád jelenti a Vatikánnak, hogy a ravatalozása idején a test nem vált merevvé, és nem lett "szagos". A csontok "felemelésekor" Cesarius von Heisterbach szerzetes  - a Pápának írt jelentésében- arról számol be, hogy a bomlásnak nem induló test bódító rózsaillatot árasztott, néhány napra rá pedig csodatévő olaj folyt ki az ereklyetartóból.
[4] Legendája legtöbb adatot az irgalmassági cselekedeteiről nyújtja. A képek, melyeket alkotottak róla, a költemények, amelyek ünneplik, mind a jótékonyság angyalát dicsőítik benne. Közismert pl. a bélpoklos története, akit a férje ágyába fektetett, vagy a rózsacsoda, amikor Erzsébet kötényében a kenyér rózsává vált, költői  példája és történelmi jellemzője is annak a jótékonyságnak, mely egész életét betöltötte. 
[5] (Helianthemum grandiflorum) a szuharfélék (lat. Cistaceae) családjába tartozó kerti v. nagyvirágú napvirág . A latinságban szinonimái (gratia Dei, flos solis, helianthemum, panax chironium) alapján föltehető, hogy egyéb szakrális értelmezése is volt, valamint gyógynövényként használhatták panax jelző kiegyenlítőt jelent (a magasat csökkenti, az alacsonyt felemeli pl. panax ginseng) 

• Előző
• Tovább

Tweet