Jeles Napok: Július 2. SARLÓS BOLDOGASSZONY NAPJA

Szűz Mária látogatása a várandós Erzsébetnél, Keresztelő Szent János Anyjánál (Visitation)

M. S. mester: Mária látogatása Erzsébetnél (1506)
(Forrás: Wikimedia Commons)

Sarlós Boldogasszony a beteljesülés, az érett termés ünnepe, ezért az aratás patrónája  maga Szűz Mária.

Boldogasszony hitünk jóval  a Jézus előtti időkből ered, ősanyai-, istenanyai gyökereket mutat. A Boldogasszonyság magába foglalja a Fény őrzését, annak visszaadását, Ő a kapuja életnek- halálnak, Ő a Föld, melyből minden földi élet sarjad és Ő az, aki befogadja a már nem használt testet, hogy újra születhessen általa. Óvja, védi a föld teremtményeit. Néphagyományunk szerint Ő a magyar ANYA-föld, ami össze van kapcsolva egy égi magyar földdel, amiből folyamatosan születik újjá a magyar élet.

A Boldogasszony ünnepek az esztendő körén ciklikusan megjelennek, szorosan összekapcsolódva a női princípiumokkal, a természet rendjével és kozmikus erejével. Sarlós Boldogasszony aránylag kései Mária-ünnep. 1389-ben vált az Egyházban egyetemessé. Hazánkban ferencesek hatására a középkor végén kezdett Mária Ünnepként elterjedni, jelentőssé a barokk idején válik.

Boldogasszony szobra, Pilisszántó - Makovecz kápolna

Hét  főbb Boldogasszony ünnepet tartanak mindenütt számon, a néphagyomány jóval többet ismer  hazánk területén.

Az ünnep hiedelem- és hagyománykincse nagyon gazdag: Virágszentelés, szegények istápolása, anyaság, de legfőképp az aratás a tárgya.

E napon az ország északi vidékein a ház elé virággal díszített széket tettek, hogy ha az áldott állapotban lévő, „nehézkes” Mária arra jön Erzsébethez tartván, le tudjon ülni megpihenni.

Az ezen a napon szedett gyógy- és  fűszernövények és persze a gabonafélék szentnek számítottak, nagyobb hatóerőt tulajdonítottak nekik, ezért a templomban megszenteltették Kifejezetten női betegségek ellen vélték hatásosnak.

Mivel 2015-ben telihold van ezen a napon, még hatásosabbak a most gyűjtött gyógynövények, és igazán aktuális a dal ,,Boldogasszony Anyánk, homloka holddal ékes! ”. E napon csak jelképesen dolgoztak, a szerszámokat megáldatták a pappal, az aratást másnap szent rítushoz illő áhítattal végezték. Tiszta fehér gyolcsruhában, levett kalappal a búza elé térdepeltek és imát mondtak. A munkát a föld szent, napkeleti sarkában kezdték, az első két kévét keresztbe rakták, az „életet” jelentő új kenyér tiszteletére, benne tudván tudatlan a sarló, kasza alatt elhulló gabonaistennek, akinek kultusza Jézus Krisztus testének, a szent ostyának tiszteletében napjainkig töretlenül tovább él.

Régi gyakorlat szerint sarlóval az asszonynép aratott, és nyomukban járva a férfiak kötözték a kévét. Közvetlenül ebből ered, hogy a nép szimbolikus szemléletében a Szűzanya arat; Fiára hagyja, hogy gyűjtsön, és a búzát a konkolytól elválassza (Mt 13,26–30)

Kölcsey Himnusza előtt a Boldogasszony Anyánk kezdetű ének töltötte be a Himnusz szerepét a Kárpát medence katolikusai számára.

https://www.youtube.com/watch?v=OSOh3SZaDig

Források:

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások

Magyar Néprajzi Lexikon

Az oldalt összeállította:

Berecz Ildikó
Napsugár Csapat

• Előző
• Tovább

Tweet