Menu

just logo uj     nahrinlogo   infoblokk kedv final felso ESZA                                                          

A+ A A-

Jeles Napok: Július 2. SARLÓS BOLDOGASSZONY NAPJA

Szűz Mária látogatása a várandós Erzsébetnél, Keresztelő Szent János Anyjánál (Visitation)

sbn 1

M. S. mester: Mária látogatása Erzsébetnél (1506)
(Forrás: Wikimedia Commons)

Sarlós Boldogasszony a beteljesülés, az érett termés ünnepe, ezért az aratás patrónája  maga Szűz Mária.

Boldogasszony hitünk jóval  a Jézus előtti időkből ered, ősanyai-, istenanyai gyökereket mutat. A Boldogasszonyság magába foglalja a Fény őrzését, annak visszaadását, Ő a kapuja életnek- halálnak, Ő a Föld, melyből minden földi élet sarjad és Ő az, aki befogadja a már nem használt testet, hogy újra születhessen általa. Óvja, védi a föld teremtményeit. Néphagyományunk szerint Ő a magyar ANYA-föld, ami össze van kapcsolva egy égi magyar földdel, amiből folyamatosan születik újjá a magyar élet.

A Boldogasszony ünnepek az esztendő körén ciklikusan megjelennek, szorosan összekapcsolódva a női princípiumokkal, a természet rendjével és kozmikus erejével. Sarlós Boldogasszony aránylag kései Mária-ünnep. 1389-ben vált az Egyházban egyetemessé. Hazánkban ferencesek hatására a középkor végén kezdett Mária Ünnepként elterjedni, jelentőssé a barokk idején válik.

sbn 2

Boldogasszony szobra, Pilisszántó - Makovecz kápolna

Hét  főbb Boldogasszony ünnepet tartanak mindenütt számon, a néphagyomány jóval többet ismer  hazánk területén.

időpont Boldog asszony ünnepek Katolikus elnevezés
július 2. SARLÓS BOLDOGASSZONY „nehézkes” Mária méhében megmozdul Jézus
augusztus 15. NAGYBOLDOGASSZONY Szűz Mária, mint királynő, Mária halála és mennybe menetele
szeptember 8. KISBOLDOGASSZONY Szűz Mária születésének napja
október 7. OLVASÓS BOLDOGASSZONY Rózsafüzér királynéja, Szűz Mária három olvasója
december 8. FÖLDTILTÓ BOLDOGASSZONY Szeplőtelen fogantatás
február 2. GYERTYSZENTELŐ BOLDOGASSZONY Mária ekkor mutatta be Jézust a templomban
március 25. GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY Mária méhében megfogan Jézus

Az ünnep hiedelem- és hagyománykincse nagyon gazdag: Virágszentelés, szegények istápolása, anyaság, de legfőképp az aratás a tárgya.

E napon az ország északi vidékein a ház elé virággal díszített széket tettek, hogy ha az áldott állapotban lévő, „nehézkes” Mária arra jön Erzsébethez tartván, le tudjon ülni megpihenni.

Az ezen a napon szedett gyógy- és  fűszernövények és persze a gabonafélék szentnek számítottak, nagyobb hatóerőt tulajdonítottak nekik, ezért a templomban megszenteltették Kifejezetten női betegségek ellen vélték hatásosnak.

Mivel 2015-ben telihold van ezen a napon, még hatásosabbak a most gyűjtött gyógynövények, és igazán aktuális a dal ,,Boldogasszony Anyánk, homloka holddal ékes! ”. E napon csak jelképesen dolgoztak, a szerszámokat megáldatták a pappal, az aratást másnap szent rítushoz illő áhítattal végezték. Tiszta fehér gyolcsruhában, levett kalappal a búza elé térdepeltek és imát mondtak. A munkát a föld szent, napkeleti sarkában kezdték, az első két kévét keresztbe rakták, az „életet” jelentő új kenyér tiszteletére, benne tudván tudatlan a sarló, kasza alatt elhulló gabonaistennek, akinek kultusza Jézus Krisztus testének, a szent ostyának tiszteletében napjainkig töretlenül tovább él.

Régi gyakorlat szerint sarlóval az asszonynép aratott, és nyomukban járva a férfiak kötözték a kévét. Közvetlenül ebből ered, hogy a nép szimbolikus szemléletében a Szűzanya arat; Fiára hagyja, hogy gyűjtsön, és a búzát a konkolytól elválassza (Mt 13,26–30)

 

Kölcsey Himnusza előtt a Boldogasszony Anyánk kezdetű ének töltötte be a Himnusz szerepét a Kárpát medence katolikusai számára.

https://www.youtube.com/watch?v=OSOh3SZaDig

Források:

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások

Magyar Néprajzi Lexikon

 

Az oldalt összeállította:

Berecz Ildikó
Napsugár Csapat