K4 - A HAJDÚK FŐVÁROSA, BÖSZÖRMÉNY

Folytatjuk ismertetőnket, a K⁴, avagy az Életfa Klubok körüli kulturális kalandozásainkat. Szent Mihály havában az Életfaprogram első klubjáról, a Csupaszív Csapat környezetéről olvashattok.
Remélem az írás, és a képek hatására kedvet kaptok a bemutatott helyszínek megtekintésére!

A Csupaszív Csapat Klubja Hajdúböszörményben található.
Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az országban elsőként itt alakult meg Életfa Klub. Gyorsan terjedt a híre, nőtt a látogatók száma. Nem is csoda, hogy a klubvezetők, Balogh Andrásné Erzsike és Balogh András immár 22 éve elkötelezett vezetői az Életfa Programnak.

A jellegzetes alföldi város, mely az ország negyedik legnagyobb (területi nagysága szerint) települése, a két világörökséggé nyilvánított terület találkozásánál, a Hortobágy és Tokaj-hegyalja között helyezkedik el.

Hajdúböszörmény a Hajdúság legnagyobb városa. A terület az őskor óta lakott, ennek emlékeit a városi múzeum őrzi.

A város a nevét a hajdúkról¹ és a böszörményekről² kapta. Magát a települést 1248-ban említik először, Nagyböszörmény néven. A 14. században a debreceni uradalomhoz tartozott, 1410-ben lett mezőváros.

A hajdú előtagot a város azokról a hajdúkról kapta, akik támogatták Bocskai István³ szabadságharcát. Bocskai nekik adományozta Kálló városát, ahol viszont nem tudtak megtelepedni, ezért 1609-ben Báthory Gábor⁴ Böszörményben telepítette le a hajdúkat, ők hozták létre a Hajdúkerületet a hat hajdúvárossal, amelynek Hajdúböszörmény lett a székhelye. 1876-ig közigazgatási egységként állt fenn, ekkor azonban megalakult Hajdú vármegye.

A város a mai napig őrzi a középkori gyűrűs településszerkezetet, külső gyűrű, árokkal és palánkkal megerősített kertség védte, a városközpontot, ahol az erődített templom állt. A 18. századtól ezek a véd- kertségek lakóövezetté váltak.

A 19. század végén történt nagyszabású városrendezés nyomán kialakított főtér a legszebbek közé tartozik az Alföldön. Kevés olyan város található világszerte, amelyik szerkezetében, struktúrájában olyan híven, és szép egymásra rétegződöttségben viselné magán sok évszázados fejlődésnek nyomait, mint Hajdúböszörmény. Az elliptikus belső városmag sűrűn beépített, a belső magot a négy égtájba vezető utca négy részre osztja. Ezek kereszteződésében jött létre a mai Bocskai tér.

Ezért is város egyik legértékesebb műemléke maga a város településszerkezete, mely látványosan rajzolódik ki a NASA Earth Observatory által felbocsájtott Landsat műhold 2012-es felvételén, ami egy 1789-es térképen is már megfigyelhető. A centrumban az erődített templom található, majd a még mindig jól védhető belső területeken lakóházak vannak, a gyűrű alakon túl pedig a kert- vagy ólaskert övezete helyezkedik el. A térképen jól látható a település alakja, valamint a közelben művelt földek területe. A különlegességét az adja, hogy szerkezetében még ma is jól kivehető az úgynevezett "kétbeltelkes" gazdálkodás, ahol a lakóház és a gazdasági tevékenység helyszíne elkülönül egymástól. A lakótelek kicsi volt és általában kerítetlen, csak a lakóház állt rajta, gazdasági rendeltetésű épületek nélkül. A szálláskertnek, akókertnek, nevezett második telek volt a gazdasági udvar. Itt teleltették az állatokat, itt nyomtatták a gabonát, itt tartották a gazdasági eszközöket. A két bel telek a munkamegosztás rendjének megfelelően tulajdonképpen térben is megosztotta a családokat. A férfiak a nap nagyobbik részében a szálláskertben tartózkodtak, sőt több helyen aludni is odajártak. A lakóház valójában csak a nők, gyerekek és öregek otthona volt.

A település lakói nagy hangsúlyt fektetnek a város gondozottságára, tisztaságára, zöldterületeinek karbantartására, fejlesztésére.

A hosszú időre visszanyúló mezővárosi múlt révén az egyéb turisztikai értékek is a népi hagyományokhoz, a város előző századokban betöltött Hajdúkerületi székhelyi rangjához kötődik.

A Bocskai téren álló Városháza épülete késő eklektikus stílusban, Dobay Károly tervei alapján épült 1907‑ben, s a régi megyeházák formai hagyományait követi. A bejáratnál árkádsorral díszített Városháza lépcsőfordulójában márványtáblába vésve az első világháborúban elesett hajdúböszörményiek neve olvasható. A Báthory-terem kazettás mennyezetén pedig a hajdúvárosok nevei és címerei láthatók.

A Városházával szemközti park közepén magasodik a város egyik református temploma, mely eredetileg gótikus stílusban épült, s erődfallal, sarokbástyával körülvéve a város erődtemploma volt. 1880 és 1882 között romantikus stílusúvá építettek át. A monumentális templombelső kiképzése méltó külső megjelenéséhez. Impozáns látványt nyújt az épület stílusához igazodó, a közelmúltban felújított orgona, amely a világhírű Angster-cég terméke, s egyben a hazánkban található vidéki orgonák közül az egyik legnagyobb. A templombelsőben a szószék felett található az a városcímer, amely a korábbi templom kazettás mennyezetét díszítette.

A Szent István téren égbeszökő oszlopon áll a csodaszarvas, Horváth Tibor alkotása a millecentenáriumi emlékmű, amit 1996‑ban, a honfoglalás 1100. évfordulóján állítottak fel. A templom előtt található Kosina László alkotása, az Őseink című szoborcsoport, melyet 2009-ben a hajdúk Böszörménybe telepítésének 400. évfordulója alkalmából  adtak át.

A város egyéb látnivalói, a teljesség igénye nélkül:

Hajdúsági Múzeum
Káplár Ház⁵
Bocskai István Gimnázium (Hajdúböszörmény)⁶
Táncoló hajdúk szobra Kiss István alkotása
Bocskai szobor Holló Barnabás szobrászművész alkotása)
Hajdúböszörményi Városi Fürdő
Trianon emlékmű

Templomai között meg kell említeni a legrégibb műemléket, a Zeleméren található középkori templommaradványt, a Zeleméri csonkatornyot. Neolitkori mesterséges halmon, késő gótikus stílusban épült, s első említése 1332‑ből származik. A templomromhoz és a környező területekhez számos monda fűződik.

A hely idegenforgalmát meghatározó értéke a Bocskai Gyógyvíz, mely lehetővé tette, hogy a város zöldövezetében egy komplex gyógy és üdülőközpont jöhessen létre. A Bocskai Strand- és Gyógyfürdő különböző élményelemekkel- nyakzuhany, derékmasszázs, pezsgőfürdő – ellátott termálmedencéi mellett a feszített víztükrű sportmedence a fiataloknak az úszás szabad világát, a gyermekmedencék a legkisebbek önfeledt kikapcsolódását kínálják.

Hajdúböszörmény városa méltán büszke múltjára, mert történelmének ismerete, és megismertetése fontos szerepet játszik a város kultúrájában.
2010 szeptemberében a város mezővárosi rangra emelésének 600. évfordulóján,  mutatták be azt a nyolc történelmi zászlót, amely szorosan kötődik a város történelméhez.

2012-ben egy film elkészítésével és kiállításokkal, színelőadásokkal ünnepelte a magyar kultúra napját. A DVD-n a város történelméhez köthető történelmi zászlók és korok elevenednek meg egy verses-zenés színdarabban. A zenés-verses színjáték egy templomi tanítómester és tanítványa párbeszédén, a fiú kérdéseivel és a mester rá adott válaszaival kalauzolja a nézőt a történelmi korokon át, az Árpád-kortól Zsigmond királyon, Bocskain és Báthoryn át az 1848-as szabadságharcig tekinti át a város történelmét.

Pilisszentiván, Szent Mihály hava 19.

Berecz Ildikó
az Életfa Program Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője

[1] A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak. Nevük valószínűsíthetően a hajtó vagy hajdó szavakból eredeztethető. Feladatuk volt a csorda őrzése, ami időnként fegyveres fellépést is igényelt.
[2] A böszörmények muzulmán vallású bolgár-török nép, akik a honfoglalókkal együtt érkeztek a vidékre, az Árpád-korban,  kereskedelemmel foglalkoztak, de a tatárjáráskor eltűntek, mint önálló népcsoport.
[3] Kismarjai Bocskai István magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély fejedelme. A három részre szakadt Magyarország egyik jelentős hadvezére és az Erdélyi Fejedelemség további jövőjét meghatározó politikai vezető
[4] Somlyói Báthory Gábor (Nagyvárad, 1589. augusztus 15. – Nagyvárad, 1613. október 27.) erdélyi fejedelem, a Báthori-család utolsó uralkodója az Erdélyi Fejedelemség trónján
[5] Káplár Miklós festményeinek gyűjteménye
[6] Épületét  Vecsey Imre debreceni építőmester tervei alapján,1864-ben,  emelték romantikus stílusban . Az előtte levő parkban a visszaállított országzászló látható.

forrás:

http://hajduerdo.hu/latnivalok-hajduboszormenyben/
http://hajdusagimuzeum.hu/
http://www.boon.hu/tuzes-borok-es-finom-etelek-a-bezermeni-vigassagokon-jartunk-hajduboszormenyben/3182839
Erdei Ferenc: Magyar város (Bp., 1939)
Györffy István: Magyar falu–magyar ház (Bp., 1943)
Hofer Tamás: A magyar kertes települések elterjedésének és típusainak kérdéséhez (Műveltség és Hagyomány1960)
Tálasi István: Adatok és szempontok a szálláskertes települések kutatásához (Ethn., 1972). 

• Előző
• Tovább

Tweet