ÉLETFA EGÉSZSÉGŐRZŐ KLUB DEBRECEN

Folytatjuk az Életfa klubokról szóló ismertetőnket, mely a K4, avagy az Életfa Klubok körüli kulturális kalandozás címet kapta. Sorozatunk célja, hogy megismertessük, megismerhessük az Életfa Programban tevékenykedő csapatok szűkebb környezetét.

A Napsugár csapat a város szívében, az egyik legreprezentatívabb épületben, a Grand Hotel Aranybika, Holló László termében tartja hétfőnkét az Életfa Klubot. A szintén debreceni Bagolyodúból történt kitekintés után, most a Napsugár csapat háza táját  járjuk körül Debrecenben. Fogadjátok szeretettel!

Berecz Ildikó
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának vezetője

Először is tekintsük át a Hotel történetét.

Az épület Debrecen szívében,a Bajcsy-Zsilinszky és a Piac utca sarkán, a Kossuth tér mellett, a Nagytemplom szomszédságában található.

A Bika család 1536. óta debreceni illetőségű dinasztia volt. 1699-ben a család egykori házát fogadóvá alakították, a jó hírnév okozta megnövekedett forgalom miatt, 100 évvel később, emeletet húztak fel az épületre. 1810 óta egy vasból vert, rézzel bevont, öklelő bikát ábrázoló cégér került a homlokzatra, s így lett Bika János egykori fogadójából Aranybika Szálló.

A város gyorsan fejlődött, de konzervativizmusát mindig megtartotta. A történelem úgy hozta, hogy az utóbbi két évszázadban kétszer is meghatározó szerepet játszhatott Magyarország történetében.¹ A szabadságharc után Debrecen lassan újra virágzásnak indult. 1857-ben elérte a vasútvonal, amely összeköti a mai Budapesttel, majd hamarosan vasúti gócponttá vált.

1882-ben a régi épületet Steindl Imre² tervei alapján átépítették, majd megnövekedett igények miatt 1913-ban ezt lebontották. Helyére épült fel a Hajós Alfréd³ tervezte eklektikus stílusú jelenlegi épület. Emlékét tábla örökíti meg a szálló előterében.

A közel 500 ágyas, négycsillagos szállodában helyet kapott egy koncertteremben Bartók Béláról több hangversenyt adott, a termet róla nevezték el.

A történelmi múltú szálloda visszatérő vendége volt a XX. század számos híres művésze és politikusa, Móricz Zsigmond, aki az utolsó regényét itt írta, és Szabó Magda. Kedvenc szobájukat ma emléktábla őrzi.

Az igazán patinás, nagy történelmi múlttal rendelkező épület Holló Lászlóról⁴ elnevezett termében gyűlik össze a lelkes Napsugár csapat hétről-hétre, a Klubunk immár 12. éve működik itt. 2004 szeptemberi nyitásunk óta nem volt olyan hétfő, amikor ne vártuk volna nagy szeretettel a hozzánk látogatókat! Ez a biztonság, a hétfő 17 óra valamennyiünk öröme és büszkesége! Mindannyian imádjuk, ahogy télen a feldíszített, ünneplőbe öltözött Kossuth tér "becsillog" a foglalkozásainkba, hogy nyáron a Nagytemplomra néző teraszunkon is klubozhatunk, s ha úgy van kedvünk, a Klub után, vagy éppen előtt, a kávézójában teázhatunk, sütizhetünk. S, hogy mennyire itt a helyünk, mutatja ezt egy jel, amire egy évvel ezelőtt lettünk csak figyelmesek: a Klubszobánkból kilépve, kicsit szemmagasság fölött, a többi gyönyörű festett ablak között, pontosan középen, egy NAP mosolyog a teremből kilépőre...Itthon vagyunk, Napsugár Csapat!

Kulturális kalandozáshoz csak ki kell lépnünk a teremhez tartózó erkélyre s máris előttünk van a város ikonikus épületeinek legtöbbje.

Az erkélyre lépve a történelmi városmagot és a város tengelyét képező Piac utcára tekintünk, mely az egykori árokkal megerősített városfallal körbekerített területen belül jött létre. Az árok építését még Zsigmond király rendelte el a 15. század elején, eredetileg kőfallal.

Az alföldi város híján volt a kőnek ezért kőfal sohasem épült, helyette fakerítést építettek, mely 450 évig állt fenn. A kör alakú kerítést a nagyobb utcák torkolatánál kapuk és kisajtók (gyalogosátjárók) szakították meg, megfelelő őrséggel ellátva,így hét nagyobb kapu és ugyanannyi kisajtó volt. A magisztrátus szigorúan büntetett minden, a kerítéssel kapcsolatos kihágást A városárkot feltöltötték 1862-ben, ekkor bontották le az őrházakat is, helyettük vámházakat emeltek. A város központi területe a Nagytemplom szűkebb környéke, innen indul ki a város főutcája, mint írtam, a Piac utca, kelet-nyugati irányban keresztezik az ú.n. "derék-utcák" (mint Széchenyi, Kossuth, Csapó utcák). A belváros emeletes házai főleg a Piac utca vonalán és a keresztutcák első felében találhatóak.

Balra nézve a Piac utcát lezáró, Kossuthról elnevezett téren álló monumentális épületre, Debrecen és a magyar reformátusság jelképére, a Nagytemplomra tekinthetünk. Elődje, a gótikus András-templom az 1564-es tűzvész áldozata lett. Helyén 1648-ban épült fel a Veres-torony, amelyben I. Rákóczi György ajándéka, a harminc éves háború ágyúiból öntött harang hívta istentiszteletre a gyülekezetet. Az újjáéledt katedrális is tűz martaléka lett, melyben a Rákóczi-harang is súlyosan megsérült.

A jelenlegi klasszicista stílusú Református Nagytemplom 1805 és 1820 között épült fel Péchy Mihály⁵ tervei alapján. Hamarosan a református nemzeti építészeti stílus mintájává vált, mely  a puritán jellem, a hagyomány, és a nemzeti sors szimbóluma is.

Nevezetességei közül kiemelkedik az 1938-ban készült műemlék orgona, amely az ország második legnagyobb mechanikus orgonája. A dúsan aranyozott empire stílusú szószéket az ország legszebb hasonló emlékei között tartják számon, úrasztala és a padok debreceni mesterek keze munkáját dicséri. A Debreceni Nagytemplom nemzeti történelmünk egyik kegyhelye. 1849. április 14-én itt kiáltották ki Magyarország függetlenségét s választották kormányzó elnökké Kossuth Lajost, akinek széke a Nagytemplom féltve őrzött ereklyéje.

Az erkélyről jobbra tekintve a Piac utca páratlan oldalán látható a Református Kistemplom, a „Csonka” templom a Révész téren. A tér a múlt század nagyhírű református egyháztörténészéről, Révész Imréről⁶ kapta nevét. A 18. századig egyszerű faalkalmatosság szolgált itt istentiszteleti helyként, amelyet eleinte csak „szín”-nek neveztek, majd „kistemplom” lett, hiszen a nagytemplom az András templom volt. A fatemplom sorsát az 1719-es tűzvész pecsételte meg. Az új, 1600 férőhelyes kőtemplomot egy debreceni polgár, Báthory Szabó András adományából kezdték építeni. 1726-ban felkerült a rézgomb a tetejére. A tűz azonban ezt az épületet sem kímélte. 1727-ben súlyos károkat szenvedett, s csak négy év múltán állították ismét helyre. 1790-ben készült különleges, copf stílusú szószéke, orgonáját a múlt század közepén építette Kiszely István. A tornyot eredetileg hagymaszerű toronysisak zárta. 1907-ben azonban a sisakot megrongálta egy óriási vihar. Megjavították, ám később a szél egészében ledöntötte a toronytetőt. Az építészek belenyugodva Isten akaratába kupola nélküli, bástyaszerű kiképzést adtak a toronynak. Azóta „Csonka” templomnak is hívják. Többször is le akarták bontani, de Schulek Frigyesnek⁷ köszönhetően megmaradt.

2016. Új kenyér hava 11.

Szilágyi Ildikó és Berecz Ildikó
Napsugár csapat

[1] Először 1849 januárjában lett az ország fővárosa, és vált – Kossuth szavaival élve – a „magyar szabadság őrvárosává”, amikor a forradalmi kormány Pest-Budáról ide menekült. Másodszor: 1849 áprilisában Kossuth a Debreceni Református Kollégium oratóriumában mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét.
[2] Steindl Imre (1839-1902), magyar építész, a budapesti Országház tervezője, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
[3] Hajós Alfréd (1878-1955) magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”.
[4] Holló László (1887-1976) Az alföldi iskola jeles képviselője. A nagybányai iskola hagyományait követi, de a 19. és 20. század fordulóján élő művészeti irányzatok eredményeit is hasznosítja az alföldi emberek és tájak megjelenítésében.
[5] Péchy Mihály (1755-1819) építész, mérnökkari tábornok. Korai építészeti műveire a klasszicizmusba hajló késő barokk a jellemző. Fő művei, a Debreceni Református Nagytemplom (1805–1821) és a Debreceni Református Kollégium (1804–1818) már a magyar klasszicizmus kiemelkedő alkotásai
[6] Révész Imre (1889-1967) református püspök, egyetemi tanár, egyház-, művelődés- és társadalomtörténész, az MTA tagja
[7] Schulek Frigyes (1841–1919) építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja

• Előző
• Tovább

Tweet