HAZÁM, HAZÁM TE MINDENEM...!!!

Mit is jelent ez nekünk?
Gondolom kinek-kinek mást.

Haza-ház-otthon-lakhatóság-országrész-világrész: játszhatunk a szavakkal, se vége, se hossza. A magyar szó színes, a legszínesebb a világon! Tartalma és jelentése van minden szónak, szótagnak.
A mi programunkban van egy szirom: a neve Honismeret, és én erre elérzékenyülök, mert nagyon fontos Nekem a Hon szeretete.

Szűkebb hazám Kesztölc, illetve most már Tokodaltáró: nekem a Világom közepe.
Tokodaltárón élünk a családdal majd 12 éve, de gyökereink, és előző életünk Kesztölchöz tartozik. Ezt sem kitörölni, sem letagadni nem lehet és nem is akarom!

Akkor nézzük!

Kesztölc falu első dokumentációja 1075-ből való, Kistelc néven I. Géza király esztergomi apátságának települése volt. A várhoz tartozó, a várat kiszolgáló település és lakosság jobbára szlovák nyelvű volt, az is maradt.
A II. világháborút követően a programozott lakosságcsere révén, csehszlovákiai lakosokat is telepítettek ide.
Híres volt a faluban a szőlő- és bortermelés, és az is maradt.

Kesztölchöz tartozik egy üdülő terület is: Klastrompuszta, melyet a XIII. században pálos remeték laktak, kolostort működtettek.
A kolostort felégették a törökök Esztergomból Budára menet, ezért teljesen elpusztult a területszerző hadjáratuk alatt. Mára már feltárták a kolostor romjait, de nem építették újjá…
Minden esetre innen terjedt el a világba Remete Szent Pál Rendje, hófehér ruhájában és híres mondásával, miszerint: "A nagy folyamok is a kicsi forrásból fakadnak!"
Ki nem hagyhatom ezt az eredetet!!

Tokodaltáró a klubjaink helyszíne, jelenlegi hazánk.

Tokodaltáró, mint Tokod nagyközség Tokod-Altáró településrésze 1992-ben lett önálló község, sok szállal kapcsolódik Doroghoz és Esztergomhoz. Szerkezetileg Komárom-Esztergom megye területén, Dorog vonzáskörzetében helyezkedik el. A község területe a Dorogi medence nyugati szélén, a Pilis és a Gerecse között található, de végül is a Keleti-Gerecse kistájba tartozik, legmagasabb helye a Nagy-Gete délről határolja településünket.
A munkánk - a virágkötészet- hozott minket ide, ebbe a mindenkit befogadó településbe.
Közel van Kesztölchöz, kinézve az ablakon, látom a gyönyörű Pilis hegyeit, és egykori falunkat!

Az ősidők óta lakott terület, a hagyományok szerint a település nevének előtagja egy Tokod nevű vitézre emlékezik, utótagja: altáró, az egykor itt folyó bányászatra utal.
Bronzkori, római kori, honfoglalás kori leleteket is találtak itt.

A mai falu létrejöttét a bányászatnak köszönheti. Bányászkolónia, iskola, óvoda, fürdő, munkásotthon és élelemtár épült Gáthy Zoltán tervei alapján.
1953-ban érte el a bányászat csúcspontját, azóta visszaesést, sőt visszafejlődést mutat.
1967-ben zárták be az utolsó bányát a környéken. 2007-től indult be ennek hatására a vízkivétel az altáróból, minek köszönhetően karszt vízzel látták el a falut, és a szomszédos településeket is.

Itt élünk mi, és itt tartjuk a klubjainkat is egy faluszéli házban, illetve annak garázsában.
Meleg teával és forró, lelkesítő előadásokkal, nagy-nagy szeretettel....

Köszönöm a felkérést Berecz Ildikónak, az Életfa Program Honismereti Team vezetőjének, és lányomnak, szponzoromnak, Radovics Kingának, a klub vezetőjének!

Tokodaltáró, 2016. január
Hertlik Anna,
tokodaltárói klub, Honismereti Team

fotók:
http://www.panoramio.com/photo/73355846
http://dorogtersegipolgaror.5mp.eu/web.php?a=dorogtersegipolgaror
http://www.gyogyvizek.hu/latnivalok/kolostorrom-klastrompuszta-kesztolc.html

• Előző
• Tovább

Tweet