MIT ESZNEK A MAGYAROK?
- Írta: Starkné Szabó Eszter
- Kategória: Élet(FA)mód klub
- Találatok: 5841
A hazai lakosság egészségének felmérése céljából már sokféle vizsgálatra került sor, ezekről olvashattatok a múlt heti hírlevélben és hallhattok e havi előadásaimban is. Mai hírlevelemben a magyarok táplálkozási és élelmiszerfogyasztási szokásait vesszük nagyító alá.
Az első reprezentatív országos felmérés (1985-1988) adatai szerint a felnőtt férfi lakosság 53,2 %-ának, a felnőtt nők 50,2 %-ának volt a BMI alapján számított normál testsúlynál magasabb a testsúlya.
A 2009-es OTÁP felmérés adatai alapján a felnőtt férfiaknál 63 %-ra, nőknél 61 %-ra becsülhető a normál BMI feletti testtömeg indexű egyének száma.
2014-ben a felnőtt lakosság 65%-a túlsúlyos vagy elhízott volt. A nők 62%-a, a férfiak 67%-a, összesen mintegy 5 millió ember rendelkezett súlytöbblettel az OTÁP adatai alapján.
Az adatokat elemezve kijelenthetjük, hogy mindkét nem esetében folyamatosan növekvő tendencia figyelhető meg, a betegségek kialakulásának egyik okaként említett elhízás sajnos a magyar lakosság körében nagyon sok embert érint. Ez a növekedés azért is aggasztó, mert a szív és érrendszeri betegségek, és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának lehetősége, valamint a betegségek súlyossága összefüggésben van a túlsúly mértékével.
A standardizált halálozási adatok szerint ma minden második magyar ember szív és érrendszeri megbetegedésben hal meg és ezt követik a daganatos betegségek (elsősorban a hörgő, tüdő, vastagbél és melldaganat).
Egészséges életmóddal, megfelelő táplálkozással és az egészséges testsúly megtartásával a szív és érrendszeri betegségek közel háromnegyede és a daganatos betegségek egyharmada megelőzhető lenne.
A daganatos megbetegedések kialakulása és az elhízás között nem mutatható ki olyan szoros összefüggés, mint a kardiovaszkuláris megbetegedéseknél, vagy a cukorbetegségnél, viszont kimutatható a közvetett összefüggés, mégpedig a helytelen táplálkozással és az életmóddal kapcsolatban. Az egyik legerősebb összefüggést a növekvő testsúly és a daganatos megbetegedések terén a méhnyálkahártya rosszindulatú daganatának kialakulása mutatta.
2009-ben átfogó, közel 5000 személy táplálkozási szokásait kérdezték ki az Országos Élelmiszerfogyasztási Vizsgálat alkalmával. A lakosok által vezetett táplálkozási napló adatait dietetikus szakemberek dolgozták fel és ők végezték a napi energia- és tápanyagbevitel értékelését is és az alábbi eredményekre jutottak:
- mérsékelt energia beviteli többlet, kiegyensúlyozatlan makrotápanyag arányok mellett megfigyelhető több mikrotápanyag elégtelen bevitele is
- az egyik legjelentősebb táplálkozás-egészségügyi probléma a lakosság körében továbbra is a rendkívül magas nátrium bevitel (átlagosan 6,0 g/nap)
- a napi átlagos kalcium bevitel minden korcsoportban alatta van az ajánlottnak, ami a magas foszfor- és a rendkívül alacsony D vitamin bevitellel többek közt a csontanyagcsere szempontjából is kedvezőtlen
- a felnőttek esetében elégtelen az átlagos napi vasbevitel, a C-vitamin, a B-vitamin csoport egyes tagjai, valamint a folátok bevitele mindkét nem esetében elmarad az ajánlottól
- a vizsgáltak teljes körét tekintve (0-101 év) valamilyen étrend-kiegészítő készítményt a személyek 25,5%-a szedett, míg a vizsgált lakossági csoport 3,5%-a jelzett táplálék allergiával vagy intoleranciával kapcsolatos egészségügyi problémát
A felmérésből az is kiderült, hogy noha bizonyos tekintetben észlelhető javuló tendencia, a hazai lakosság táplálkozását továbbra is túlzott energia- és zsírbevitel, relatíve kevés összetett szénhidrát bevitel, magas sófogyasztás és több fontos vitamin és ásványi anyag elégtelen bevitele jellemző.
Következtetés: A lakosság életmódjának és tápláltsági állapotának – ezeken keresztül általános egészségi állapotának – javítása összehangolt, a társadalom szinte valamennyi rétegét érintő cselekvési programokat igényel.
(Forrás: Biró Lajos, Szeitzné Szabó Mária, Biró György ORSZÁGOS ÉLELMISZERFOGYASZTÁSI VIZSGÁLAT 2009)
De mit eszik a magyar?
Magyarországon az egy főre jutó összes élelmiszer-fogyasztás 2013-ban 615 kilogrammot ért el, ami a teljes népességet figyelembe véve naponta átlagosan közel 2 kilogramm élelmiszert jelent. Az összes élelmiszer-fogyasztás több mint egyharmadát képező állati eredetű termékek (hús, hal, tej, tojás) együttes fogyasztása éves összehasonlításban átlagosan mintegy 4 százalékkal csökkent, míg a növényi termékeké (liszt és rizs, burgonya, zöldségfélék és gyümölcsök, egyéb növényi eredetű élelmiszerek) közel 3 százalékkal nőtt. 2013-ban folytatódott a zsiradékfogyasztás mérséklődése (1,5 százalékkal), ugyanakkor – 4 éven keresztül tartó csökkenés után – kismértékben (2,5 százalékkal) emelkedett a cukorfogyasztás.
Összefoglalva elmondható, hogy az előző évek adataihoz képest:
- mérséklődött az állati eredetű termékek fogyasztása
- csökkent a zsiradékfogyasztás
- több fogyott gyümölcsökből, kevesebb burgonyából
- mérséklődött az alkoholfogyasztás
- fokozatosan csökken az energia-, a zsiradék- és a fehérjebevitel
A táplálkozási eredetű megbetegedések megelőzéséhez a javuló táplálkozási mutatók fenntartására, sőt további javulására volna szükség. Ezt nem lehet elég korán kezdeni - a gyermekkorban kialakult étkezési szokások fontos szerepet játszanak a felnőttkorban kialakuló betegségek megelőzésében.
A táplálkozási szokások már gyermekkorban kialakulnak (helyes ételválasztás, étkezési ritmus, formálódik az ízlés, rögzülnek a táplálkozási minták, táplálkozási magatartás, stb.), ha ebben az életkorban rögzülnek a jó szokások, akkor később, felnőttként is ezt a magatartást fogják folytatni, ami előnyös az egészségmegőrzés szempontjából.
De felnőttkorban is lehet befolyásolni a táplálkozási szokásokat. Igaz, hogy a habitus már kialakult és kicsit hosszabb és nehezebb pozitív irányba változtatni, de mindenképpen megéri. Érdemes megpróbálni!
Források: www.oeti.hu, www.ksh.hu, Statisztikai Tükör (2015/41)
Szeretettel:
Starkné Szabó Eszter
dietetikus
Kedves Olvasó!
Célunk minden klubtagnak segítséget nyújtani saját céljai elérésében. Fő feladatunk az ideális testsúly kialakítása, megtartása, egy egész életre szóló helyes táplálkozási szokás elsajátítása a szakmai ajánlások figyelembevételével. Hisszük, hogy együtt könnyebb, mivel legnagyobb feladat Önmagunk legyőzése!
Célunk minden klubtagnak segítséget nyújtani saját céljai elérésében. Fő feladatunk az ideális testsúly kialakítása, megtartása, egy egész életre szóló helyes táplálkozási szokás elsajátítása a szakmai ajánlások figyelembevételével. Hisszük, hogy együtt könnyebb, mivel legnagyobb feladat Önmagunk legyőzése!