ISMERJÜK MEG A REBARBARÁT

A hullámos levelű-, vagy kerti rebarbara (Rheum rhabarbarum vagy undulatum) a keserűfű félék (Polygonaceae) családjába tartozik,  rokona a sóskaféléknek.
Bár botanikailag a zöldségek közé tartozik, mégis elkészítési módjai gyümölcsökhöz hasonló.

A rebarbara termetes bokorrá növő, évelő növény. Hidegtűrő, jól bírja a 10-12 °C -ot is, a humuszban gazdag, a jó vízellátottságú talajt és a félárnyékot kedveli, igénytelen.
Föld alatti nagy gyöktörzse elérheti a 3-4 kg-ot is. A gyöktörzsből kora tavasszal húsznál több hajtás nő, melyekből levél tőrózsa és magas, 120-150 cm-es magszál fejlődik. 6-7 évig jól hajt, de ismertek 20 éves tövek is. Én negyedik éve szedem a kertemben.
Hatalmas, szív alakú, zöld, fodros vagy hullámos szélű levelei és meghúsosodott pirosas levélnyelei teszik látványos kerti dísznövénnyé. Tőlevelei 40 cm-nél is nagyobbra nőnek, az értékes levélnyelek pedig 30-60 cm hosszúak, 3-6 cm szélesek, belső, egyenes szárrészük mélyvörös, domború felülete zöld, de vannak zöld levélnyelű és kívül-belül pirosas változatai is.
Augusztusra beérő fürtvirágzata sárgás, zöldes-fehér virágokból áll, amelyeken azonnal vethető magok fejlődnek. A telepítés utáni második évben lehet először leveleket szedni róla.
A növények októberig kínálják friss hajtásaikat, de a rebarbara-specialisták azt tanácsolják, hogy június után már nem jó szedni, mert nagyon megnövekszik oxálsav-tartalma, aromája pedig kevésbé élvezetes, s a növénynek is szüksége van pihenő, raktározó időszakra.

Hazai piacokon viszonylag ritkán kapni, áprilistól júniusig lehet megtalálni: tehát MOST.

Magyar nevét a növény latin botanikai neve után kapta (Rheum rhabarbarum), melynek jelentése: a barbárok gyökere.
Az eurázsiai elterjedésű rebarbara nemzetség őshazája Ázsia, pontosabban Észak-Kína, Mongólia és Tibet magasan fekvő vidéke, valamint Eurázsia mérsékelt és szubtrópusi területei.

A hagyományos kínai orvoslásban már évezredek (4500-5000 éve) óta, használják gyöktörzsét gyógynövényként, emésztési nyavalyák kezelésére. Első konkrét írásos nyoma i.e. 2700-ből való, s egy kínai gyógyfüves könyvben található.

Az ókorban fűszer és gyógynövény kereskedőknek köszönhetően került a Boszporuszon keresztül Európába, de csak az iszlám elterjedésével és a Selyemút forgalmának növekedésével vált kereskedelmi árucikké. A 14. századra már széles körben ismerték, ekkor a Volga partján termett a legnagyobb mennyiségben. A magas szállítási költség miatt ára a fahéjéval és a sáfrányéval vetekedett.

Anglián és Németországon át keresztül került Magyarországra, ahol kezdetben csak dísznövényként ismerték, majd a 18. századtól zöldségként is termeszteni kezdték,¹ ekkortól használatos a gasztronómiában, édesítés nélkül ugyanis túl savanyú.
Ma is angol és német földön használják leginkább a szakácsok és háziasszonyok.

Pürésített² gyöktörzse a hennához hasonlóan hajszínezőként is beválik, a hajszálakat vörösre festi, de pamut vagy gyapjú festésére is használják, cseranyagait bőrcserzéskor alkalmazzák.
Leve biológiai növényvédőszerként alkalmazható a tetvek ellen.

Fogyasztása után a vizelet narancssárga színét a vele kiválasztódott antrakinonok³ adják. Az antrakinonok hatására a széklet híg marad, ezért alkalmazzák hashajtónak, bélműködés-szabályzónak, étvágyjavítónak. Vizelethajtó, salaktalanító hatású, ezért tavaszi vitamin- és tisztítókúrák ideális eledele. Az antrakinonok összehúzó és fájdalomcsillapító hatásának köszönheti, hogy alkoholos kivonatát a szájnyálkahártya- és fogínygyulladás öblögetésre használják. A növényből készített pépet pedig hasonló okokból aranyeres gyulladásra szokták használni.

Reumára, ízületi gyulladásokra hajlamosak, kényes gyomrúak ne vagy csak kevés rebarbarát fogyasszanak. Hasonlóan jobb az óvatosság bélpanaszok, szűkület, elzáródásos betegségek, görcsök, bélgyulladások esetén.

Fogyasztásánál is figyelembe kell venni egészségi hatásait:
A rebarbarának két olyan összetevője van, ami miatt fogyasztása mértékkel és óvatossággal javasolható: a már említett sóskasav (oxálsav)⁴ és az antrakinonok. Az antrakinon vegyületek főként a levelekben találhatók, ezért csak a szárat fogyasszuk, a hajtásrészeket bőséges ráhagyással vágjuk le.
Mindkét vegyületre igaz, hogy minél idősebb a növény, annál több található benne belőlük. A pirosas szárúak kevesebb oxálsavat tartalmaznak, kellemesebb ízűek.

Piacon frissességét úgy ellenőrizhetjük, hogy a szárat körömmel enyhén megkarcoljuk. A friss zöldség nedvezni kezd.
Elkészítéséhez ne használjunk alumíniumedényeket (amúgy se!), mert a növény oxálsav tartalma megfeketíti. A rebarbara hűtőszekrényben, 2-7 °C-on napokig eltartható, anélkül, hogy megfonnyadna, vagy más módon károsodna. Meghámozva fagyasztva is elrakható.

Gyümölcshöz hasonlóan kompótnak, lekvárnak, szörpnek, ivólének, sőt bornak is használják tőlünk északabbra, ahol kevesebb gyümölcs érik be. Leginkább az almához hasonló, azt helyettesítő étek. Levélnyele meglehetősen rostos, ezért külső rétegét a spárgához hasonlóan mindig meg kell hámozni, majd célszerű 2-3 cm-es felvágni.

Kompótfőzéskor csak kevés vizet tegyünk alá, s levét azután édesítsük, hogy bőséges levet eresztett. Pikáns ízt ad neki a vanília, szegfűszeg vagy a fahéj, erős savanyú ízét tompíthatjuk más idénygyümölcsökkel, eperrel, almával, de meggyel, cseresznyével is készíthetjük együtt. Süteményben (pite), rétesben alma helyett, dióval szokták használni.

Receptek

Rebarbara muffin

Hozzávalók: 25 dkg rebarbara, 17,5 dkg vaj (margarin), pici só, 1 csomag vaníliás cukor, 15 dkg cukor, 4 tojás, 35 dkg liszt, 1 csomag sütőpor, 5 evőkanál tej
Mázhoz: 7,5 dkg porcukor és fél citrom leve

Elkészítés:
A rebarbarát meghámozzuk, apró darabokra vágjuk.
Vajat (margarint), a cukrot, vaníliás cukrot, sót habosra keverjük, a tojásokat egyenként hozzákeverjük, majd hozzáadjuk a tejet is. A lisztet (1 evőkanállal félreteszünk) a sütőporral elkeverjük.
Összekeverjük a folyékony és a száraz hozzávalókat.
A rebarbarát megszórjuk az egy evőkanál liszttel, átkeverjük, hogy mindenhol érje a liszt és óvatosan hozzáadjuk a masszához. Egy kevés fahéjat is keverhetünk a tésztájába, vagy 2 csepp Just téli olajat.
A margarinnal vastagon kikent muffin formát 3/4-részig megtöltjük, majd előmelegített sütőben 25 perc alatt megsütjük. Ha megsültek a muffinok rácsra tesszük őket és hűlni hagyjuk. 
Közben a fél citrom levét kikeverjük a 7,5 dkg porcukorral és kanállal vagy ecsettel a kihűlt muffinok tetejére kenjük, majd száradni hagyjuk.  

Fokhagymás rebarbarasaláta (30 perc)

Hozzávalók: 50 dkg rebarbaraszár, 2 fej új, zsenge fokhagyma, szárral együtt, 2 evőkanál olaj, citromlé, só, cukor, Nahrin citrom bors, ízlés szerint

Saláta lé: 1 dl vizet elkeverek ízlés szerint citromlével, hozzáadom a cukrot, sót, olajat, a citrom borsot és a megtisztított, hajszálvékony karikákra vágott zöld fokhagymát, szárával együtt.
Közben a rebarbarát megtisztítom, megmosom, lecsöpögtetem, majd 2 cm-es darabkákra vágom. Forrásban levő, enyhén sós vízbe dobom apránként, és az újraforrástól számított 1 perc múlva már le is szűröm. Ha kissé kihűlt, beleforgatom a salátalébe. Műanyag vagy üvegedénybe teszem, jól lefedem, és 60 percig hűtőszekrényben érlelem. Kacsa- vagy libasülthöz kiváló.

Rizses rebarbarasaláta (60 perc)

Hozzávalók: 50 dkg rebarbara, 15 dkg rizs, 1 csokor zöldhagyma zöld szárával együtt /medvehagymával is isteni!/, 15 dkg trappista sajt, 2 dl majonéz, 2 dl kefir, 1 mokkáskanál Nahrin curry és ízlés szerint tengeri algás fűszersó, Nahrin citrom bors, 1 dkg vaj , egy teáskanál cukor/édesítő.

A rizst megmosom, lecsöpögtetem, és a vajon üvegesre futtatom. Térfogatához képest dupla mennyiségű vízzel leöntöm, megsózom, beleszórom a curryt, és fedő alatt felforralom (5 perc), majd elzárom. Lefedve 20 percig hagyom, hogy a gőzében megpárolódjon, hagyom kihűlni. Közben a megmosott, megtisztított rebarbaraszárat 2-3 cm-es darabkákra vágom, és annyi sós, cukros vízbe teszem, amennyi szűken ellepi. Forrástól számított 2 percig főzöm. Ezután leszűröm. A majonézt összekeverem a kefirrel, 1-2 evőkanál rebarbara főző lével, csipetnyi sóval, majd belekeverem a megtisztított és nagyon finomra vágott zöldhagymát is. Beleteszem a közben vékonyka csíkokra vágott sajtot, a már kihűlt rizst, végül óvatosan beleforgatom a rebarbarát. Átkeverem, és egy órára beteszem a hűtőszekrénybe.

Rebarbarás eperlekvár

Hozzávalók: 70 dkg eper, 60 dkg tisztított rebarbara, 50 dkg befőző cukor, üvegenként 1 csepp Nahrin Téli olaj

Elkészítés: Mossuk meg alaposan az epret és a rebarbarát, a nagyobb eperszemeket vágjuk kétfelé, a rebarbara szárakat vágjuk másfél centis darabokra. Tegyük egy nagy lábasba, keverjük össze a befőző cukorral, majd állandó kevergetés mellett kezdjük el főzni. Ha felforrt főzzük még egy-két percig, majd töltsünk meg vele tisztára mosott befőttesüvegeket cseppentsünk a tetejére Téli aromát. Azonnal zárjuk le, és állítsuk fejre, így nem kell tartósítószert használnunk az eltevéséhez.

Rebarbara szószt készítettem vasárnap, a cikket ezért írtam: vadhúsokhoz, vagy főtt marhahúshoz kiváló.

Hozzávalók: 1kg rebarbara, Nahrofit vanília (esetleg, amikor van: Nahrin vanília puding. Amennyiben egyik sincs akkor ugyanúgy kell sűríteni, ahogy más szószokat), Téli aroma,

A megtisztított (mint a spárgát) rebarbarát felkockázom, annyi vízben, ami ellepi, megrottyantom, majd leveszem a főzőlapról. Bot mixerrel pürésítem, majd szűrőn átpasszírozom (erre csak május után van szükség, mikor már erősebbek a rost szálak). Eddigre langyosra hűlt és habverővel elkeverem benne a max. 2 csepp Téli aromát és Nahrofitot.
Hogy mennyi kell hozzá? Ezt mindenki próbálja ki, milyen sűrű szószt szeretne kapni, én kb 3-4 evőkanálnyival készítem. Hűtve tálalom, ezért érdemes kicsit hígabbra készíteni a kívántnál, mert álltában még sűrűsödik.
A kihűlt szósz keverhető bármilyen befőttel, akkor finom gyümölcslevest készítettünk.

Kellemes ismerkedést kívánok!
Szeretettel
Berecz Ildikó
Pilisszentiván, 2017. 04. Szent György napja

[1] a répacukor elterjedése
[2] szárított, őrölt pora vízzel pasztává keverve
[3] Az antrakinon egy szerves vegyület, az antracénből levezethető kinon. Sárga színű tűkben kristályosodik. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan. Alkoholban és éterben is csak kis mértékben oldódik. Jóval forráspontja alatt is szublimál.
[4] Az oxálsav a kalciummal vízben oldhatatlan sót, kalcium-oxalátot képez, ezért csökkenti a bélből a kalciumfelszívódást. A vérbe már felszívódott oxálsav pedig csökkenti a vér kalciumszintjét, és vizelet kiválasztáskor a vesében, illetve a hólyagban követ képezve válhatnak ki a kalciumoxalát-kristályok. Ez azonban csak igen nagy mennyiségek fogyasztásakor vagy arra eleve hajlamosaknál jelenthet gondot. Oxálsavból napi 600 mg fölötti rendszeres fogyasztás már járhat következményekkel, de ennyi csaknem egy teljes kiló rebarbarában van. Fél év alatt 20 liter rebarbaralé megivásakor még messze nem tudtak ilyen káros hatást kimutatni. Minden esetre érdemes tejtermékekkel együtt fogyasztani, mert akkor a tej kalciumtartalmával lép reakcióba, s a szervezet kalcium tartalékait nem veszélyezteti, vesekőképződésre viszont hajlamosít.

• Előző
• Tovább

Tweet