DIÓ, A CSONTHÉJAS GYÓGYÍTÓ II.

Aranyosi Ervin: Hull a dió
Odakint lágyan fúj a szél,
a diófánk életre kél.
Hajlongva lassú táncba kezd.
Nézem, s a látvány nem ereszt.
Levelek közt a napsugár,
maga is kedves táncot jár.
Mint gyertyaláng, vígan lobog,
ütemre, hogy a szív dobog.
Megannyi apró dobbanás…
de csitt, mi ez a koppanás?
Földre hulló, apró dió,
– magvában rejlő földi jó.

A fejlett országokban - így nálunk is - vezető halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés, amely egyik formája a vérfalon lerakódó koleszterin által létrejött érszűkület. Általában feltételezik, hogy a vér koleszterinszintje és a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakorisága között összefüggés van. Erre alapozva végeztek és végeznek összefüggés-vizsgálatokat a táplálék összetétele és a vér koleszterinszintje között, abból kiindulva, hogy a koleszterinszint csökkentése mérsékli a szív- és érrendszeri kockázatokat. Több ilyen vizsgálatot is lefolytattak.

Jelenleg a Barcelonai Egyetem (Spanyolország) és a Loma Linda-i Egyetem (Dél-Kalifornia, USA) 7-8 éven át tartó közös vizsgálatát tekintik alapvetőnek ebben a témában, ami egy nagy méretű, jól szervezett vizsgálat volt.

Dr. Luis Masana a Rovira és Virgili Egyetemen (Spanyolország) 70 gyermeken, 57 felnőtt férfin és 47 idős férfin 16 héten át végzett táplálkozási kísérlettel megállapította, hogy napi kis mennyiségű (2-3 dkg) dióféle rendszeres fogyasztása a vér LDL-koleszterin szintjét mindhárom korcsoportban, 2-10 %-os mértékben csökkentette. A vizsgálat során az úgynevezett Mediterrán Diéta elnevezésű étrend volt a vizsgálatba bevont személyek alap-tápláléka, ami azt jelenti, hogy a zsírok (lipidek) felvételének fő forrását a növényi olajok képezték, állati zsír nem szerepelt a táplálékban. (Napi kis mennyiségű vörösbor fogyasztása is szerepel a diétában.)

Kaliforniában - nem lévén hagyománya a mediterrán étkezésnek - hasonlóan, állati zsíroktól mentes étrendet állítottak össze. A vizsgált - 28 és 72 év közötti - férfiakat és nőket két csoportra osztották. Az egyik csoport hat hónapon át a mediterránhoz hasonló Nyugati Vidéki Diéta (Western Countries Diet) szerinti táplálkozást kapott, a másik csoport pedig - Barcelonában is, Kaliforniában is - ezen felül elfogyasztott naponta egy marék dióbelet, olyan formában, ahogy óhajtották, salátában, desszertben vagy előételként. A kutatásban hét országból 583, eltérő koleszterinszinttel rendelkező férfi és nő vett részt. A kísérlet ideje alatt a páciensek nem kaptak semmilyen koleszterin szabályozó gyógyszert. De átlagosan napi 97 gramm diót vagy diófélét fogyasztottak el. Ide tartozott a dió, mandula, pekándió, pisztácia, mogyoró is.

A vizsgálat előtt is ismert volt, hogy a vér koleszterin-tartalmának 1 mg/l-es csökkenése megfelel 1 %-os kockázatcsökkenésnek.

Az eredmény a következő volt:

5,1%-kal csökkent a teljes koleszterinszint,
7,4 %-kal a jó koleszterinszint és
8,3%-kal a rossz koleszterinszint.

Ezenkívül 10, 2%-os trigliceridszint csökkenésről is beszámoltak, de csak azoknál, akiknél előzőleg ez nagyon magas volt.

Amint azt várták, a Mediterrán Diéta, valamint a hasonló, állati zsírtól mentes étrend önmagában jelentősen, szignifikánsan csökkentette az LDL-koleszterin szintjét. Amit nem vártak, a többlet diófogyasztás mindkét országban tovább csökkentette az LDL-koleszterin szintjét, Barcelonában, ahol hagyománya van a mediterrán étkezésnek, 6 %-kal, Loma Linda-ban pedig 16 %-kal!

Dr. Ros, a vizsgálat vezetője szerint bár mindkét helyen megközelítőleg azonos arányban biztosították a táplálékban a (többszörösen) telítetlen zsírsavakat, a kiegészítő dió-tápláléknak más étrendi, orvosi hatása is lehet. Társa, dr. Juan Carlos Laguna hozzátette, hogy a többlet dió a vizsgálat 6 hónapja alatt nem eredményezett súlytöbbletet a vizsgált személyeknél.

A vizsgálatvezető tömör összefoglalása: „Egyen naponta egy marék dióbelet, és az Ön vérének koleszterin-szintje csökkenni fog!”

A vizsgálatvezető az egy marék dióbelet napi 5 dkg-ban pontosította, amit otthon bárki bármilyen formában elfogyaszthat. De emellett takarékoskodni kell egyéb zsíranyagok fogyasztásával, ekkor a szívbetegség és az érrendszeri betegségek kockázata 11 %-kal csökken.

Dr. Joan Sabaté, a Loma Linda Egyetem tanára szerint a dióbél az ipari országok vezető halálozási okának, a szívbetegségeknek természetes megelőző gyógyszere. A dióbél fogyasztása tehát bizonyítottan csökkenti a kis sűrűségű koleszterin mennyiségét a vérben, jelentősen csökkenti a szív- és érrendszeri kockázatokat, a növényi olajokon alapuló táplálkozás mellett is, annak jótékony hatásán túlmenően. A vizsgálat előtt a mediterrán diétát tekintették a legegészségesebb étkezésnek, a szív- és érrendszeri kockázatok csökkentése szempontjából, ezt most diófogyasztással egészítették ki. Természetesen, a diófogyasztás sem tudja teljesen megszüntetni a kockázatokat, mert az étkezésen kívül más (genetikai, életmódbeli) tényezők is kockázati tényezőt jelentenek, de ezek most nem képezték a vizsgálat tárgyát.

2000. április 4-én tették közzé, de nálunk még ma sem túl ismertek ezek az eredmények.

Az alapkutatást természetesen azóta igen sok kiegészítő vizsgálat követte, amelyek mind megerősítik a dióbél és olajainak egészségvédő hatását.

2004-ben a Pennsylvania Állami Egyetem végzett ugyanebben a témában nagyobb kutatást. Azon túl, hogy a korábbi, hasonló kutatások eredményei újbóli megerősítésre kerültek, tehát, hogy a diófogyasztás, a dióolaj csökkenti az úgynevezett káros koleszterin szintjét a vérben, a lényeges új eredményt az képezte, hogy egyben, a diós diéta hatására csökkent a vérben az úgynevezett C-reaktív protein (CRP) szintje, amely fehérjét a gyulladásos folyamatokkal hoznak összefüggésbe. Dr. Penny Kris-Etherton vizsgálatvezető szerint ezért fontos, hogy a dió beépüljön étrendünkbe.

A vizsgálat alanyai magas szív- és érrendszeri rizikófaktorral rendelkező férfiak és nők voltak, az amerikai veszélyeztetett lakosságcsoport jellemzői szerint kiválasztva, a vizsgálatban és annak kiértékelésében pedig mintegy tíz kutató és professzor vett részt.

A dióbél-fogyasztás koleszterinszint-csökkentő hatása talán azzal magyarázható, hogy a dióolaj esszenciális, a szervezet számára nélkülözhetetlen olajsavakat tartalmaz. A szervezet értelemszerűen a számára megfelelőbb (mert nélkülözhetetlen) zsírsavak feldolgozását részesíti előnyben, és egyben igyekszik megszabadulni az ezáltal feleslegessé vált zsírsavaktól. Egy német tanácsadó (Eric E. deWitt) szerint a diófogyasztás eredményeként javul az érfalak rugalmassága, és az is bizonyítást nyert, hogy a dió olajsavai a véredényrendszer falainak gyulladását is visszafogják.

Önmagában az E-vitamin magas szintjén keresztül is érvényesül a dióbél szívvédő funkciója, és az ellagénsav szabad gyököket lekötő hatása által segíti az immunrendszert a sejtek védelmében. Nem beszélve a dióbél rostanyagainak kedvező élettani hatásáról.

Diós roboráló (erősítő) recept: 30 dkg dióbelet, 30dkg aszalt barackkal (vigyázat, a kénezett import aszalt barack nem jó!) és egy egész citrommal, héjastól, húsdarálón le kell darálni. 3 dl mézzel jól el kell keverni. Hűtőben kell tartani!

Naponta 2 kávéskanállal rendszeres fogyasztása rendben tartja a beleket, normalizálja a bélműködést. Főleg idős korúak esetében hasznos.

Székrekedés megszűntetésére a dió olajtartalma segít, a megnedvesített dióbelek támogatja a rendszeres székletürítést. Ehhez 20 db dióbélhez keverjünk kevés aszalt fügét, aszalt barackot, egy egész citromot, mazsolát, aszalt szilvát. Robotgéppel jól dolgozzuk el. Naponta két evőkanállal együnk belőle. Nemcsak a bélműködést serkenti, hanem bőséges vitaminforrás, emellett igen finom is, ezért nem kényszerűség fogyasztása.

Hasmenés mérséklésére: Naponta a reggelihez kell néhány gerezddel fogyasztani. Felfúvódás esetén pirított tört dióbelet is lehet naponta 2-3-szor ennünk. Elég egy késhegynyi belőle. Étvágytalanság ellen is jó.

A szívizmot is erősíti, tonizálja az idegrendszert, és csökkenti a fejfájást, ha naponta 3 dkg dióbelet, 2 dkg mazsolát fogyasztunk kiegészítve 2 dkg sajttal.

Gyomorfekély kezelése dióbéllel: Egy liter étolajban két hétig 10 dkg dióbelet áztatunk zárt üvegben, naponta felrázva. Az elkészül diós olajat 1:1 arányban kell mézzel összekeverni. Naponta, étkezések előtt kell 1 teás kanálnyit bevenni belőle.

Másik népi ajánlás a gyomorfekély gyógyítására: Diótejet készítünk, 2 dkg dióbelet mozsárban összetörünk, 1 dl forró vízzel elkeverjük. Összerázás után szűrjük, hűtjük és 1-2 kávéskanál mézet keverünk hozzá. Étkezés után félórával kell egy kávéskanállal kanalazni belőle. Érdemes kipróbálni!

Azok a májbetegek, akik nem ehetnek zsiradékot, fogyaszthatnak diót, mert serkenti a máj működését, és az emésztést is. Jót tesz továbbá a termékenységnek és a hormonháztartásnak is.

Mézes dióbelet köhögés ellen is használhatunk. 1:1 arányban keverjük össze a darált dióbelet mézzel, és vízzel hígítjuk. Kis kortyokban iszogatunk belőle napközben, naponta 1-2 pohárral összesen.

Köszvény esetén is jó a dióbél fogyasztása bármilyen formában, mert purinmentes.

Külsőleg az összevágott dióbelet kelésre kötötték, nem csak nálunk, hanem a cári Oroszország katonakórházaiban is, valamint a sebek gyorsabb gyógyulása érdekében használtak őrölt dióbelet külsőleg. Máig használják sebekre, kelésekre, daganatokra. (összehúzó hatás)

Éjszakai izzadás estén mézzel kevert dióbelet ettek naponta 4-5 evőkanállal, állítólag csökken az izzadás. (Ha még sem: akkor a nassolást jól álcázták!)

A dióbél foszfortartalma miatt javítja a memóriát, magnézium-tartalma stresszoldó hatású. Mivel a dióbél az ember számára teljes értékű élelmiszernek tekinthető, rendszeres fogyasztása nyomán az egészség szemmel láthatóvá válik. Élettel telítődik a bőr és a haj is. Valahol betegség a nem kielégítő nemi aktivitás is. A nemi vágyat és képességet is növeli a dióbél-fogyasztás.

Végül egy Diólevél "tea", amit "permetezésre" alkalmazok: 2 liter vizet felforralok, majd belegyűrök jó sok diófalevelet, amit a levélnyéllel szedtem le. Kihűlés után kiszedem a leveleket, és spriccelős flakonba teszem. Levél megy a komposztba, elriasztja a legyeket, meg a hangyákat. Az összes növényre jó, a sóskára, spenótra is fújtam, meg a salátákra is.”

Fogadjuk meg tehát Dr. Joan Sabate¹, ajánlását: a dióbél az ipari országok vezető halálozási okának, a szívbetegségeknek természetes megelőző gyógyszere. Az egészségünk megőrzéséért naponta min. 40 gr dióbelet fogyasszunk el. A tanulmány készítői azt is megállapították, hogy a tévhitek ellenére, nem rendelkeztek súlyfelesleggel azok, akik ezt a mennyiségű diót, olajos magvat napi szinten elfogyasztották.

Tehát: Napi marék dióbél,  és az ember tovább él!

Pilisszentiván, 2016.11.22.

Szeretettel

Berecz Ildi

[1] Loma Lindai Egyetem tanára

forrás:

http://www.nosalty.hu/recept/zold-diocska-telire
http://www.magazinedonna.hu/index.php/egeszseg/gyogynoevenyek-gyogyteak/428-mit-tud-a-diobel
https://en.wikipedia.org/wiki/Loma_Linda_University_School_of_Public_Health,_Department_of_Nutrition
Orosz Péter: Könyv a diósról
Michel Ducros: LE LIVRE DE LA NOIX (könyv a dióról)
Szentiványi Péter- Kállay tamásné (szerk) : A Dió Mezőgazda Kiadó
Einstock Ildikó: A dió Házi praktikák, a növény és receptek Cser Kiadó 2011 Bp. 

• Előző
• Tovább

Tweet