SZILVA, AZ A GYÜMÖLCS, AMI PIROS AMIKOR ZÖLD!

"Amiből lekvárt főzhetsz, abból pálinkát is!" ez a mondás jutott az eszembe ma reggel, mikor a szomszédból (köszi Brigi!) áthullott szilvát szedtem fel. Mivel pálinkához kevés volt (nincs is min megfőznöm!), így lekvár készült belőle. Magozás közben felötlött, hogy a népi gyógyászat több helyen is említi a szilva és a szilvapálinka alkalmazását különböző "kórságok" kezelésére, és hogy a szilvórium a legtöbb házi patikában helyet kapott. A lekvár kavarása (és nem keverése!) közben azon kaptam magam, hogy már ezt a szösszenetet fogalmazom. Így le kellett írnom....

Ez a gyümölcsfa, amibe itt a Kárpát-medence bármely területén bárhol belebotlunk, különösen azóta, hogy sok település fő utcáját vér szilvafákkal (Prunus Cerasifera Woodii) telepítették be. Kis mérete, gyors növekedése, gyönyörű sötét bordó levele és rózsaszín virágai miatt lett kedvelt dísznövény.

Régen az elszegényedett nemességnek is volt legalább hét szilvafája, ebből mára annyi maradt, hogy hazánkban minden negyedik gyümölcsfa szilva, és a statisztikák szerint minden lakosra két fa jut. Népszerűségét mutatja számos szilvás település nevünk, mint Szilvásvárad, Szilvágy, Szilvás, Szilvásszentmárton, Vasszilvágy. Kevés gazdaságosabb és praktikusabb haszonnövényünk van, mert nincs nagy gondozási igénye, bár meghálálja, elvadultan is bőven terem.

Eredetét a Földközi tenger keleti medencéjébe teszik, őshazája Szíria, Irán illetve az örmények és a törökök.Kis-Ázsiából a görögöktől, és a Kaukázus vidékéről a rómaiak hozták magukkal, majd terjesztették el szerte Európában, ahol a mérsékelt égövön mindenhol megterem. Franciaországból került át Nagy Britanniába, majd onnan Amerikába. A ringlófélék (desszert szilvák) nevüket I. Ferenc francia király felesége, Britanniai Claudia (Reine Claude) után kapták.Ez német közvetítéssel jutott el hozzánk, így lett belőle előbb ringlotte, majd ringló.

A szilvák "családja" roppant népes és változatos. Ha csak a színüket vesszük: vannak köztük zöldek (Zöld ringló), lilák (Ageni, Althann), kékek (Besztercei, Stanley), pirosak (Vörös szilva) és sárgák (Mirabella).Mérete alapján cseresznyeszilva, damaszkuszi és a kökényszilva. Formájukat tekintve vannak hosszúkásak, tojás alakúak és gömbölyűek is. Magvaváló vagy nem magvaváló voltuk, valamint érési idejük alapján is megkülönböztetjük őket.A nálunk termelt sok szilvafajta közül a legfontosabb a Besztercei, amelyet az egész országban kedvelnek, ízes, kék, hamvas gyümölcse miatt, ami kellemes, muskotályos zamatú. A szilva (Prunus domestica) a rózsafélék családjához tartozó csonthéjas gyümölcs. Évente és fejenként átlagosan hat-hét kiló gyümölcsöt fogyasztunk belőle. Igazán most kezdjük újra felfedezni, az eddig póriasnak tartott gyümölcs értékeit.Jogos ez a rehabilitáció, mert a kutatások alátámasztják mindazt a hatást, ami miatt a őseink fogyasztották, és amiért bekerült a nép gyógyászatába is. Megnézve a benne található vitaminok, elektrolitok ásványok, fitotápanyagok  sorát és mennyiségét, több hasznos anyagot találunk benne, mint némely étrend kiegészítőben, így hozzájárulnak az ideális egészség fenntartásához.

http://www.edenkert.hu/gyumolcs/gyumolcs-az-asztalon/szilva-taperteke-fogyasztasa/3517/

Egyik legjobb vértisztító növényünkés csökkenti a vérnyomást . Serkenti az emésztést, a legeredményesebb a székrekedés ellen a benne lévő rost, szorbit elősegítik az anyagcserét, mangán hatására a szervezetben az emésztést segítő enzimek lökést kapnak az emésztőrendszerben. A szilva kiváló C-vitaminforrás, amely hatékony antioxidáns, segíti a szervezetet a gyulladások és a szabadgyökök elleni harcban. Gazdag olyan ásványi anyagokban, mint a kálium (757mg/100g sejtek és a testnedvek fontos összetevője, ami szabályozza a szívverést és a vérnyomást, segít a test salakanyagainak kiürítésében), vas (vörösvérsejtképző) és fluorid. Értékes forrása az A-vitaminnak és a béta-karotinnak, így jótékony hatása van a látásra, a bőrre és a nyálkahártyák egészségének megőrzésére. Gazdag B-vitamin komplexekben (niacin, a B6-vitamin, pantoténsav), melyek elősegítik a szervezet protein- és  zsíranyagcseréjét. K-vitamint is tartalmaz, ami fontos a véralvadáshoz, a csontok fejlődéséhez és az Alzenheimer-kórban szenvedő betegek gyógyításához.

Cukortartalma magas, ezért fogyókúrázók csak mértékkel élvezzék kalóriaértékben csak a dió és a mandula haladja túl.

Akkor lássuk, mi is készült nálunk!

Vörösboros szilvalekvár sütőben

A receptet Anyósomtól tanultam, és nagyon bevált, mert cukormentes, finom és "asszonykímélő".

A kimagozott érett szilvához - ha több féle még jobb-, kg-ként 0,5 dl vörösbort teszek. Megszórom (ízlés szerint) fahéjjal és őrölt szegfűszeggel (vagy üvegbe 1-2 csepp Just téli olajat teszek lezárás előtt), összekeverem és olyan edényben, aminek fém füle van a légkeveréses sütőbe teszem, 180 fokra. Az időtartam függ a szilva fajtájától, de tapasztalatom szerint átlag kg/30 perc. Nem kell keverni, csak ha a teteje nagyon szikkadna, beleforgatni a többibe, de a sütőajtót nyitogatni kell, hogy a pára kijöjjön. Aki darabosan szereti annak elkészült, töltheti üvegekbe, aki simán kedveli, az bot mixerrel, vagy passzírozóval, törje át. Húshoz süteményhez egyaránt kiváló.

Itt egy részletesebb, másféle leírás a netről
http://divany.hu/alapkonyha/2013/09/08/szilvalekvar_sutoben_kevergetes_nelkul/

Ecetes szilva

A szokásos savanyúság lé receptjével mindenki kipróbálhatja. A kissé zöld szilvákat kimagozva üvegekbe tesszük, felöntjük a savanyú lével, légmentesen lezárva dunsztoljuk. Nagyon finom vad és vörös húsokhoz.

Szilva szörp: http://igyk.pte.hu/files/tiny_mce/File/rendezvenyek/modern_mult/receptek.pdf

Aszalt szilva: http://igyk.pte.hu/files/tiny_mce/File/rendezvenyek/modern_mult/receptek.pdf

Kevéssé ismert , hogy a szilvadarabok nagyon jók salátában.

kép:Palinka cimke szilvorium 1908

A 16. századig az égetett szesz gyógyszernek számított.

K. Mátyus István erdélyi orvos¹ munkájában a következőket írja:

„Hallottam hiteles emberek’ fel-vetéséböl, hogy a’mikor ennek a’ gyümöltsnek [szilva] böv termése vagyon, könnyen készülhet Erdéllybe ötven ezer veder szilva-égett-bor, vagy a’mint néhol hívják Gugyi; vagy a’ mái tisztesebb neve szerint Silvorium”.

A királynévíz vagy magyar víz (franciául: eau de Hongrie vagy eau de la Reine de Hongrie) volt az első európai alkohol (borpárlat) bázisú orvosság és parfüm. Károly Róbert felesége, Erzsébet magyar királyné parancsára készült el. A legenda szerint a királynévíz hivatalosan először az akkori Magyarországon kívül 1370 környékén jelent meg, amikor V. Károly francia király vásárolt magának belőle. Használatban volt Európa területén egészen a 18. századig. A pontos receptet elnyelte a történelem vihara, nem tudható, hogy ki készítette, de az bizonyos, hogy összetevői között volt rozmaring, levendula, menta, zsálya, majoránna, narancsvirág és citrom. A királynévíz – más növényi olajokhoz hasonlóan – nem csak illatosításra volt alkalmas, hanem a gyógyászatban, bedörzsölőként ízületi bántalmakra,  mint orvosságot is használták. Az akkori orvosi receptek mind szájon át, mind külsőleg történő alkalmazását (mosakodás) javasolták.

Máig a szilvapálinka Magyarország legelterjedtebb, leggyakrabban fogyasztott pálinkája. Nincs is olyan pálinkaház nálunk, ahol ne főznének legalább egyféle szilvapálinkát, de nem ritkán három-négy fajtát is kínálnak. A szatmári szárazabb, szikárabb, gyak­rabban készül belőle afféle klasszikus fér­fias pálinka. Van persze a szilvapálinkának játéko­sabb, "nőiesebb" változata is, a debreceni mus­kotályos szilvából készült , mert itt a cefrébe nem kerül bele a gyümölcs magja. Aszalt szilvával is megágyazhatunk a pálinká­nak. Teltebb, árnyaltabb, hosszabb aro­mát kap így.

Annak idején a gyulladást, fogfájás, de még a szem betegségeit is gyógyították a pálinkából készült alkoholos főzettel.

Mind a mai napig közszájon forgó gyógymód például, hogy a fájós fogra egy korty pálinkát kell tartani mintegy harminc másodpercig, majd - alkattól, habitustól függően- kiköpni vagy lenyelni. Ha ezt kétszer-háromszor megismételjük, főleg, ha az utóbbi módszert választjuk, egy időre elfeledhetjük a fogfájást de biztosan jót alhatunk.

Annak idején gyógyszerként is nagy sikerrel használták a pálinkát a köszvény kezelésére, a népgyógyászatban ismerté vált a pálinkás-alkoholos bedörzsölés a különféle csúzok kikúrálásában.

Pálinkás bedörzsölést használtak az ütő erek felett, magas láz leszorítása végett is. A szesz párolgása hőt vont el.

A pálinka képes a magas vérnyomást is szabályozni, néhány gerezd foghagymát kell pár napig pálinkába áztatni, majd éhgyomorra kis kupicával elfogyasztani.

Vannak területek, ahol  a szívre is jó hatásúnak tartják és alkalmazzák, de az biztos, hogy a miénktől eltérő higiéniájú országokba utazva, célszerű étkezések előtt védőitalként egy-egy kortyot lehúzni belőle, mert a gyomrot remekül fertőtleníti.

2007 óta a magyar pálinka napja : december 6. és Szent Miklós a pálinkafőzők védőszentje.

Szeretettel:

Berecz Ildikó
az Életfa Program Honismereti és
Kultúra szirmának vezetője

[1] Ó és új diaetetica című (5. köt. Pozsony, 1792. p. 382.o.)

Irodalom jegyzék:

Makay Béla-Kiss József: Népi gyógyítások Szatmárban, 1988 Népszava Kiadó
Oláh Andor: Új Hold Új Király, a magyar népi orvoslás életrajza, 1986. Gondolat Kiadó
http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1linka
http://magyarkonyhaonline.hu/szilvorium
http://www.lelekvirag.hu/hirlevel-archivum/archive/view/listid-1-mailinglist/mailid-24-orvossagok-foeldanya-kertjebol.html
Kóczián Géza, Szabó István, Dr Szabó László: a Kalotaszegi népgyógyászati adatok 1977. január Gyógyszerészet (21„ 5-1'') 

• Előző
• Tovább

Tweet