A magyar emberek bélflórája rossz állapotban van!
- Kategória: Egészség
- Találatok: 8126
A természetgyógyászatban sokféle kúra és terápia foglalkozik a bélrendszer állapotának javításával. Miért is lehet ennyire fontos terület? „A halál a bélben lakozik” - Hippokratész elhíresült mondását sokan ismerik és idézik. Az már másik kérdés, hogy elgondolkozunk és megfogadjuk-e ezt a régi bölcsességet. Milyen valós és tudományos alapja lehet ennek az állításnak? Ezzel kapcsolatosan szeretnék pár tájékoztató jellegű információt megosztani.
A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet és a Pécsi Tudományegyetem hároméves közös kutatása hazánkban először mutatta ki, hogy a magyar lakosság bélflórájában átlagosan 12 százalék a probiotikumok - hasznos mikrobák - aránya, szemben a kívánatos minimum 45 százalékkal. Ez az eredmény súlyos közegészségügyi problémára utal, ugyanakkor a vizsgálat fontos megállapítása, hogy természetes probiotikumok rendszeres, megelőző bevitelével az egyensúly visszaállítható, ezáltal számos súlyos betegség megelőzhető.
"Az elmúlt évtizedben tudományos kutatások sora vizsgálta a probiotikumok hatását az emberi egészségre, és számos betegségben való alkalmazhatóságukat is elemezték" - mondta Prof. Figler Mária gasztroenterológus, táplálkozástudományi szakember. "
Kimutatták, hogy a bél probiotikus mikroflórája sokkal jelentősebb szerepet tölt be az egészség megőrzésében, mint ahogyan azt korábban gondolták. A humán mikroflóra az emberi immunrendszer részeként működik, s a szervezet védekező mechanizmusainak fenntartását döntően befolyásolja. Ha akár átmenetileg is tönkremegy a bélflóra, károsodik a szervezet immunológiai működése, ez pedig számos súlyos akut és krónikus betegség kialakulásában játszik szerepet. Mindezek alapján érthető, hogy a probiotikum elnevezés "életért-való"-t jelent."A magyar lakosság egészségi állapota évek óta a nemzetközi átlag alatt van. Az Európai Közösség és a WHO egy 2000-ben készített felmérése szerint az emésztőszervi megbetegedések halálozási aránya a közép- és kelet-európai országok közül Magyarországon a legmagasabb. A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet (MTKI) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) ezért 2000 és 2003 között egy háromezer vizsgálatból álló humán kutatást végzett a hazai lakosság bélflóra összetételének felmérésére.
"Kíváncsiak voltunk, hogy van-e összefüggés a megbetegedések és a bélflórájának összetétele között." - nyilatkozta Dr. Szakály Sándor egyetemi tanár, az MTKI kutatási-fejlesztési igazgatóhelyettese. Az eredmény sajnos a kutatókat is meglepte. A magyarországi lakosság bélflórájában a hasznos mikrobák (probiotikum) aránya mindössze 12%, szemben az optimálisnak nevezhető 45%-kal. Ez az arány az Európai Unióban átlagosan 40%.
"Tekintve, hogy a 40 év feletti lakosság több mint fele túlsúlyos, dohányoznak, jelentős részüknek magas a vérnyomása és a koleszterinszintje, a kutatás eredményének és következtetéseinek fokozottan fontos közegészségügyi jelentősége van." - folytatta Szakály. A bélflóra kedvezőtlen módosulásának forrásai és okai közé ugyanis az egyoldalú és egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, különböző fertőzések, antibiotikum terápia, valamint az immunrendszer bármilyen okból bekövetkező meggyengülése tartozik.
"Az egészséges bélflórát gyermekkorban még súlyosabban veszélyeztetik az antibiotikum kúrák, melyek pozitív hatásuk mellett hosszútávon gyengítik az immunrendszert épp azzal, hogy elpusztítják a kórokozókat, de sajnos a hasznos probiotikumokat is," - magyarázta Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász gasztroenterológus főorvos. "Nem eléggé ismert tény, hogy a gyermekkorban meggyengült immunrendszer kihatással van a felnőttkori egészségre is."
A bélflóra egyensúlyi állapotának visszaállítása és eredeti integritásának megőrzése ezért kiemelten fontos közegészségügyi feladat. Az MTKI és a PTE szakemberei hazánkban először mutatták ki, hogy probiotikumok szedésével a bélflóra spektruma célzottan és kedvező irányban befolyásolható.
"A természetes, a szervezet számára hasznos mikrobák rendszeres bevitele nagyon fontos egészségünk megőrzése érdekében. A probiotikumok pozitív hatásai közé tartozik a szervezet ellenálló képességének növelése, az immunrendszer erősítése számos, allergiát kiváltó tényezővel szemben, a koleszterinszint csökkentése, valamint a szervezet vitamin-feldolgozásának fokozása. A probiotikum nem gyógyszer és mivel természetes anyag, nincsen káros mellékhatása." - mondta Dr. Szekeres Júlia egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem intézetigazgatója.
Az Életfa Program Nahrin pre-és probiotikus PROBIOFIT és VITAFLOR termékeit az Eszterházy Károly Főiskola Mikrobiológiai és Élelmiszertechnológiai Tanszékén, az Egerfood laboratóriumában, Preklinikai emberi vastagbél modellben vizsgálták. Az eredmények kiemelkedő hatékonyságról és bélflóra pótló, regeneráló hatásról számoltak be. A piacon kapható hasonló probiotikus termékeket ilyen szigorú tudományos körülmények között még nem vizsgálták, legtöbb esetben csak annyit tudunk róluk: „Hatásukat szakirodalmi adatok igazolják”.
Ezért bátran mondhatjuk: Életfa Program = A hiteles forrás!
Talán a fenti sorokból mindenki számára kiderül, hogy milyen fontos szerepe van a bélflórának. Ezért fogadjuk meg az Eszterházy Károly Főiskola mikrobiológia professzorának Dr. Naár Zoltán tanszékvezető szavait: „Melyik állat az ember legjobb barátja? – ha komolyan gondoljuk, ezt a kérdést a válaszunk nem lehet más, mint a probiotikus baktérium.”
Forrás:
Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Táplálkozási Akadémia Hírlevél, II. évfolyam 12. szám, 2009. december; Egészségakadémia 2011. december 27. szám; Probiotikumok és Humánegészség, Kiadó: Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet 2004.
Üdvözlettel:
Varga Gyula hálózati vezető, természetgyógyász-fitoterapeuta
