2012 januárjában ünnepeljük a 12. (!) évfordulónkat. Január 3-án és 5-én. Ugyanis a pontos dátumban nem egyezik a véleményünk, mert Csaba már 2000. január 3-án, egy kedves beszélgetés után úgy döntött, mi egy párt alkotunk és a rákövetkező két napot már ebben a tudatban élte. Jó, hogy ezt anno nem közölte velem, mert esetleg a döbbenet következtében nem szerelmesedtem volna bele egy életre január 5-én...

A végeredmény tekintetében azonban ez a két nap mit sem számít. Sokkal fontosabb, hogy Csaba mert álmodni és valóra váltani. Hogy a beteljesült szerelmünk a Sors műve, vagy a Jóisten adománya, vagy csak egyszerű szerencse, nem tudom. De azt tudom, hogy 2000. január 3-án, de még 5-én sem mertünk volna akkorát álmodni, hogy tizenkét év elteltével ugyanazzal a szerelemmel, de erősebb összetartozással, plusz egy kislánnyal megajándékozva fogjuk várni a 12. évfordulónkat. („De már 2000. január 6-án én ezt is tudtam..." fűzi hozzá most Csaba mellettem.)

Gazdagodni sokféleképpen lehet: anyagiakban, (sokaknak csupán ez ugrik be), élményekben, szeretetben, tapasztalatban, annyi minden van, ami feltölthet, amivel több lehetsz! Csak vedd észre a lehetőséget, és lépj!

Én ezt tettem! Sikerült ráeszmélnem arra, hogy mennyi mindent adhatok a csapatomnak, barátaimnak, családomnak, ismerőseimnek, fogyasztóimnak, ha elhívom őket egy rendhagyó színházi előadásra!

Csikos Sándort, Debrecen vezető színészét ünnepeltük ezen a hétfő estén, aki 70 éves lett!

Nem is hiszem el, hogy robogok Deskóval Pestre, gyönyörű napsütésben péntek délután! Színházba, fogorvos helyett! Ugyan szeretem a dokimat, de szerintem senkit nem lep meg a döntésem...

Már az autóparkoló is meglepetés volt. Csak álltunk ott, míg eltűnik az autó és kiszakadt belőlem, hogy „Jól nézd meg, lehet, hogy utoljára látod!" No, micsoda pozitivitás!

Megérkezésünkkor már sokan ott voltak a cégtől, a vezetőink csapattagok és külön két sor volt az Életfa Program felirattal nekünk!