MIKSZÁTH SZÜLETÉSNAPJÁRA

,,Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól.”

Mikszáth Kálmánt a magyar irodalom legnagyobb regényírójaként szokták emlegetni. Lehet ezzel a kijelentéssel azonosulni és lehet ellene tiltakozni. De egy biztos, bármilyen kitétel alapján is állítják fel a rangsort, hogy ki a legjobb, legjelentékenyebb Mikszáth az elsők között foglal helyet a legszebben- és legtermékenyebb íróink között.

1847. január 16-án kisnemesi és a paraszti lét határán született Nógrád megyében, Szklabonyán¹. Apja Mikszáth János, anyja Veres Mária, hajdan családjában² nagy múltú, tudományt kedvelő nemesek éltek, ám a gyermekkora palóc és tót paraszti környezetben telt. Ezért képes olyan megértően, ábrázolni a paraszti alakokat, idilli-, vagy balladikus fényben. Önmagát a dzsentrivilágban érzi otthon, melyet megvet, elítél, ugyanakkor világosan látja hibáit mégis megért, amit sajátos hangvételű dzsentri világ ábrázolási módban tár elénk. Enyhén szatirikus, de a gúnyosan megbírált alakokban is megmutatja a szeretetre, néha egyenest csodálatra méltót, ugyanakkor ez fordítva is igaz, a csodálatra méltóban is megmutatja a nevetségeset.
1857. A rimaszombati evangélikus kisgimnázium tanulója lesz, itt kezd érdeklődni a magyar irodalom iránt. A gimnázium önképzőkörének emlékkönyve megőrizte három versét, az egyikkel jutalmat is nyert.
1863-1866. A gimnázium utolsó két évére átiratkozik a selmecbányai evangélikus főgimnáziumba, ennek önképzőkörében is sokat szerepelt: vallásos énekeket, hazafias ódákat, elbeszélő költeményeket és humoreszkeket írt. Így történt, hogy abba az ifjúsági érdemkönyvbe, amelybe előtte Petőfi Sándor költeményének egyike is helyet kapott, Mikszáth verseiből is belekerült néhány.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Egyre erősebb az írói elhivatottsága, megpróbálkozik az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit. 1869-től kezdve az Igazmondóban, Szabad Egyházban, Fővárosi Lapok-ban és Nógrádi Lapok-ban számos filozófiai csevegése, karcolata, elbeszélése és költeménye jelent meg.
1871. Balassagyarmaton él, vármegyei hivatalnokként, a helyi társaság kedvenceként ismerkedik meg Mauks Ilonkával, későbbi feleségével. Ami a lelket megmérgezi című novellájával megnyerte azt a tíz aranyas jutalmat, amelyet az Igazmondó hirdetett egy népies elbeszélésre, de írói tevékenysége még nem keltette fel a figyelmet.
1873. Szerkesztője lesz a Nógrádi lapok című újságnak. Nyáron romantikus körülmények között feleségül veszi Ilonkát, Pestre költöznek. Több lapba is ír, de a siker elkerüli.
1874. Átveszi a Magyar Néplap szerkesztését. Ebben az évben jelent meg Elbeszéléseinek két kötete. Első novellasorozatát Elbeszélések címmel saját költségen adta ki, de gyűjteményének nem volt sikere: ,,Elhitető tehetségben, ízlésben, stílusban egyaránt gyöngének mutatkozott.'' Nyers megfigyelései kezdetlegesen kapcsolódtak kitalált helyzeteihez. Tapogatódzó Jókai-utánzónak tűnt, népies iránytól (a Nógrád megyei kisnemesség és a tót-palóc parasztság rajzától) továbbra sem tért el.
1876. Hűtlenség címén elválik feleségétől, valójában meg akarta kímélni őt a nélkülözéstől.
1878. A Szegedi napló szerkesztőségéhez kerül, ahol megtalálja a saját "hangját", írói önbizalma megnő, sikeres lesz. Négy helyről gyűjtötte tapasztalatait: szülőföldjéről, Rimaszombatból, Selmecbányáról, Budapestről, és Szeged vidékéről. Rendkívüli akaraterővel dolgozott, környezetét éles szemmel figyelte, kéziratainak szövegét újra és újra átdolgozta. Stílusának kiforratlanságából csak nehezen tudott megszabadulni, de ötletei, humora, szatírája politikai arcképeiben szembeszökően tűnt fel, ezeket Még újabb fény és árnyképek címmel meg is jelentek.
1880-ban Tisza Lajos és udvara Szegeden címmel nyomatta ki közéleti jellemképeinek másik részét. Jól tudta, hogy a vidéki napi lapokban megjelenő írásai nem teszik irodalmilag elismert íróvá, ezért törekedett a fővárosba, ezért gyűjtötte egybe legjobb elbeszéléseit két újabb kötetbe, amivel végre sikerült magára vonnia a figyelmet.
1881. megjelenik a Tót atyafiak és megindul a példátlanul gyors olvasói siker és irodalmi karrier. Már korai novellái is tükrözik hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz³, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is. Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, ez az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvételűvé vált, az arisztokráciát és a kivetett terheket ostorozva.
1882. Visszatér a fővárosba, a Pesti Hírlaphoz. Megjelenik A jó palócok, írásai ettől kezdve először mindig újságokban, folytatásokban jelennek meg, ami jó marketingnek bizonyult, mert hihetetlenül megnőtt népszerűsége.
1883. Január elsején újra elveszi Ilonkát s most már az elismertség, gondtalan irodalmi-, és társadalmi élet várja őket. A kétszeri házasságból négy fiuk született⁴, az első 3 napot élt, a harmadik 4 évet. A másik kettő - jogi végzettséget szerezett- de 28 és 24 évet élt csak.
1883. A Kisfaludy társaság tagja, később az Akadémia is tagjai közé választja.
1887-től élete végéig kormánypárti képviselő, először az illyefalvi kerületben⁵, később Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.
1890. Meghal 4 éves kisfia, Jánoska, a tragédiát élete végéig nem heveri ki.
1892. A fogarasi kerület képviselője. Sorra jelennek meg regényei, kivétel nélkül mindegyik hatalmas irodalmi siker.
1895. Megjelenik a sokak szerint legjobb műve a Szent Péter esernyője, melyet Theodore Roosevelt⁶ is olvasott. A volt elnöknek annyira tetszett a regénye, hogy az 1910-es európai körútja alatt meglátogatta az írót, hogy kifejezze csodálatát.
1896-1889-ig a Budapesti Újságírók Egyesületének elnöke lett.
1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja lett. Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának.
1900. Sorra jelennek meg a nagyregényei: Különös Házasság, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Jókai Mór élete és kora, A fekete város.
1904. Megveszi a horpácsi birtokot és az ideje nagy részét már szülőföldjén tölti.
A legenda szerint Mikszáth házat szeretett volna venni a szülőföldjén, de nem talált kedvére valót. Egy társasági összejövetelen rábeszélték egy még sosem látott birtokra és a rajta lévő ú.n Szontágh házra, amit meg is vett. Élete vége felé igazi menedékhellyé vált számára, itt élt a család. Mikszáth halála után, a felesége, majd 1950-ig az unokája lakta. A ma emlékházként működő épületegyüttes állandó kiállítással-, a kúria előtt üldögélő szobor⁷ formájában maga az író is várja a látogatókat. Mikszáth Kálmánt nem felejtik el a földijén, a ,,jó palócok”.
1908. májusában megkapja a Magyar Tudományos Akadémia fődíját.
1910. 40 éves írói tevékenysége alkalmából ország szerte ünnepségeket szerveztek tiszteletére, Szklabonyát átnevezték Mikszáthfalvának. Ebben az időben már sokat betegeskedik, május 6-án tartják a nagy országos ünnepet Budapesten, ahol az egész ország hódolatát fogadja. Az ünneplés után elindul új, leendő képviselői kerületébe, Máramarosszigetre. Rosszul lesz, hazajön.
1910. május 28-án meghalt, május 31-én az Akadémia előcsarnokában ravatalozzák fel, és a Kerepesi úti temetőben lel végső nyugalmat.

Emlékét művein túl, több közintézmény, közterület elnevezése, szobor és emléktábla⁸, valamint a nevét viselő szervezetek is őrzik. Ilyen például amit az akkor még létező Mikszáth Kiadó vezetői az ünnepi könyvhéten létrehoztak a Mikszáth Kálmán Társaság, ami egyfajta kiadói baráti körként működött. 1993. november 4-én a hivatalos megalakuláskor már kibővült az képzelés így az alapszabályban már az egész Mikszáthi életmű védelmét, gazdagítását tűzték ki célul. Tagsága stabil, 350 fő körül mozog, többsége Nógrád megyei, ám vannak Budapestről, Romániából, Ausztriából, Svájcból, Hollandiából is támogatók. A Társaság díszelnöke haláláig Sütő András író volt Marosvásárhelyről.
A Mikszáth Társaság tevékenysége folyamatos és magas színvonalú. Megalapították a Mikszáth-óra díjat, amelyet alkalmanként annak a magyar irodalomtudósnak adnak, akinek életművében középponti helyen szerepel Mikszáth Kálmán életművének kutatása, bemutatása. Eddig hatan kapták meg.
Elindították a társaság kiskönyvtárát, amelynek már hét kötete jelent meg.⁹
Szervezik a Mikszáth nevét viselő iskolák együttműködését.
Tagjai közösségi munkájára épül és Nógrád megye értékeinek az egészét átfogja. Hatása nemcsak az országra, hanem az egész Kárpát-medencére kiterjed. Rendszeresen szerepelnek a Mikszáthról szóló filmekben és rádióadásokban, sok helyen és sokféleképpen tudják Nógrád megye értékeit népszerűsíteni.

A Mikszáth Kálmán Kulturális és Média Alapítvány polgári értékeket képviselő újságírókat jutalmazza az elismerésével minden évben.

Pilisszentiván, 2018. Fergeteg hava 15.

Szeretettel
Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője

[1] Mai neve Sklabina, Szlovákiában
[2] régi, tudománykedvelő családból származott. Az 1700-as évek óta az  evangélikus papi pályán működtek elődei, kik teológiai ismereteiket németországi egyetemeken szerezték.
[3] Görög eredetű szó jelentése : kiadatlan . Rövid, csattanós, szórakoztató-, vicces történet, mélyebb jellemábrázolás nélkül.
[4] 1874. Kálmán Péter, 1885. Kálmán László (ügyvéd),  1886. János László, 1889. Albert.
[5] Sepsiszentgyörgy mellett Erdélyben.
[6] Az Amerikai Egyesült Államok volt elnöke, Roosevelt, európai körútján 1910. április 17-én Magyarországra érkezett s április 20-ig volt vendége hazánknak.
[7] 1999-től látható ifjabb Szabó István Mikszáth szobra, a karos lócán üldögélő író alakja.
[8] http://mikszathkalman.hu/mikszath-szobrok-emlektablak/
[9] bővebben itt: http://mikszathkalman.hu/a-tarsasag-konyvsorozata/

forrás:

http://mikszathkalman.hu
http://www.literatura.hu/irok/real/mikszath.htm
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarIrodalom-magyar-irodalomtortenet-1/magyar-irodalomtortenet-pinter-jeno-5116/7-a-magyar-irodalom-a-xix-szazad-utolso-harmadaban-2239/mikszath-kalman-24C7/mikszath-kalman-regenyei-es-novellai-24F2/
http://cultura.hu/kultura/ahogy-mikszathot-latjuk/
http://www.huszadikszazad.hu/1910-aprilis/politika/roosevelt-magyarorszagon
http://www.huszadikszazad.hu/1908-majus/kultura/mikszath-kalman-akademiai-nagydija
Hajdu Péter: Az anekdota és Mikszáth, Protestáns szemle, 61. évf. 3. sz. (2000), p. 182-192.
Kenedi Géza: Anekdoták a magyar közéletből  Athenaum Irodalmi és Nyomdai Rt. BP, 1913.

• Előző
• Tovább

Tweet