ÁRPÁD-HÁZI SZENT KINGA

Július 24-én ünnepeljük a Kingák névnapját, a magyar és lengyel nép közötti több évszázados kapcsolatot, valamint a lengyelek védőszentjének - Árpád-házi Szent Kinga - emléknapját.
Ki volt ez a magyar királylány, majd lengyel királyné, aki bár az Árpád-házi szentek közé tartozik, mégis kevéssé ismert a sorsa.

Kinga (Kunigunda) Esztergomban született, 1224. március 5-én IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária (görög hercegnő) első gyermekeként.
Árpád-házi Szent Margit és Árpád-házi Boldog Jolán nővére, nagynénje Árpád-házi Szent Erzsébet. Ilyen példa értékű életet élő rokonsággal körülvéve, Kinga egész fiatalon arra az elhatározásra jutott, hogy szüzességi fogadalmat tesz, és életét teljesen Istennek szenteli.
Akkori szokás szerint, dinasztikus okokból szinte már születésükkor eljegyezték a királyi sarjakat. Nem történt ez másképp Kinga esetében sem, bár itt inkább, a gyorsan és közvetlenül kapható katonai segítség lehetett a döntő szempont vőlegénye választásakor, a Piast-házbeli V. Boleszláv lengyel fejedelem jegyese lett, akihez tizenöt éves korában, 1239-ben, feleségül is ment.
A házasság jó hatással volt a lengyel-magyar kapcsolatokra, dacára annak, hogy a királyi pár ún. Szent József-házasságban élt¹. Ugyanis Kinga fogadalmát Boleszláv tiszteletben tartotta, és maga is örök tisztaságot fogadott.

Kinga teljes hozományával hozzájárult a tatárok elleni védelemhez, akik ennek ellenére 1241-42-ben végigdúlták Lengyelországot is. A fejedelmi pár előbb a szepességi Podolinba, majd a Dunajec bal partján álló Csorsztin várába menekült. A tatárjárás után a királyné újabb adományokkal járult hozzá az ország újjáépítéséhez: kórházakat, templomokat, kolostorokat építtetett.
Kinga 1249-ben hazalátogatott, hogy édesapjától kérjen segítséget a nélkülöző lengyel nép számára. Ekkor kapta ajándékba a máramarosi sóbányát és annak teljes jövedelmét fogadott hazája javára fordította. Az innen áttelepülő bányászok segítségével kezdték meg híres bochniai sóbányák (Wieliczka) kitermelését 1251-ben.
Kinga és Boleszláv buzgósága elősegítette Szent Szaniszló² boldoggá, majd szentté avatását, melyre 1253-ban került sor.
1257. március 2-án Boleszláv király, kimutatva háláját felesége ország építő tevékenysége iránt, oklevélben neki adományozta a Krakkótól délre eső Szandec tartományt, ahol a királyné megalapította az ószandeci (Stary Sacz) klarissza kolostort.

Férje hosszabb betegeskedés után, 1279-ben meghalt. Temetésén Kinga már a ferences apácák (klarisszák) ruhájában vett részt, így is jelezve élete özvegyi szakaszát, annak irányát és tartalmát. Ettől kezdve Istennek szentelte életét, húgával, a fél évvel korábban megözvegyült Jolánnal együtt.
Bár a lengyelek kérték, hogy vegye át az ország kormányzását, de Kinga ezt visszautasította, és klarissza apácaként az általa alapított ószandeci kolostorba vonult vissza. Ennek 1284-től haláláig priorisszája (rendfőnök asszonya) volt. Az első templomot 1285-ben építette. 1287-ben egy tatár betörés során az apácáknak Csorsztin várába kellett menekülniük; az ostromlókat Baksa Simonfia György magyar csapata futamította meg. A kolostort a tatárok feldúlták, az újjáépítést Kinga irányította.
Itt hunyt el 68 éves korában (1292-ben), 10 hónapnyi betegség után. Még holtában is ellenséges betörés zavarta a kolostor életét: cseh csapatok garázdálkodtak a környéken. Tőlük való félelmükben a nővérek 3 napig titkolták főnöknőjük halálának hírét...

1690-ben VIII. Sándor pápa boldoggá avatta, öt évvel később pedig XII. Ince pápa Lengyelország egyik védőszentjévé tette. 1999. június 16-án avatta szentté II. János Pál pápa Ószandecben. Ünnepe július 24.

Ószandecben, a klarissza kolostor udvarában működik a Szent Kinga Háza múzeum, melyben Szent Királyné kultuszának emlékei láthatók.
A kolostort körülvevő fal mellett áll az a székely kapu, amit Magyarország ajándékozott a városnak Kinga szentté avatása emlékére.
A belvárostól fél óra sétára áll a fából épült szabadtéri oltár, ahol II. János Pál pápa 1999-ben szentté avatta őt.
Szülővárosában, Esztergomban és Budapesten is közterület (Kunigunda útja) viseli a nevét.
A Veszprém megyei Küngös településen található az ország egyetlen Szent Kinga Római Katolikus temploma. A templom elnevezése a község alapításáig vezethető vissza, mikor IV. Béla Kingának ajándékozta a területet.

Mint minden szenthez Kingához is kapcsolódnak legendák.

Születése előtt anyja álmot látott és e szavakat hallotta:
,,Ne félj, Mária, könyörgésed meghallgatásra talált az Úr előtt. Íme, olyan gyermeket szülsz, aki néked és a népnek mondhatatlanul sok örömet fog szerezni. Mert az Úr ezen gyermek életével, példájával és érdemével szándékozik megvilágosítani és megsegíteni egy veletek szomszédos nemzetet.'' 

Kinga gyűrűje: Egyszer, amikor Kinga hazalátogatott a tatárjárás után, édesapja kíséretében eljutott a máramarosi sóbányákba. Az egyik aknaszlatinai tárnában gyönyörködve nézte a csillogó, hófehér sótömböket, és eszébe jutottak lengyel alattvalói, akik csak sós forrásokból párologtatott, (ún. főtt) sóval voltak kénytelenek beérni, így szólt atyjához: „Atyám, add nekem ezt a sóaknát, és engedd meg, hogy innen egyenesen Lengyelországba vihessék a sótömböket.” A király teljesítette leánya kérését, Kinga pedig lehúzta ujjáról a jegygyűrűjét, és az akna birtokbavételének jeléül a mély aknába dobta. Később, a wieliczkai sóbányák megnyitásakor a bányászok az első kitermelt só tömbben megtalálták Kinga gyűrűjét.

Kinga fésűje: Egy másik legenda szerint Kinga a tatárok elől menekült, és amikor a Pieninek hegységhez ért apácatársaival, egy szalagot dobott a háta mögé, ami kanyargós folyóvá vált; így jött létre a Dunajec. Ezen a tatárok keservesen ugyan, de átjutottak, ezért a fésűjét dobta háta mögé, amiből pedig egy sűrű erdő lett, amin a tatárok már nem tudtak átjutni.

Árpád-házi Szent Kinga a sajátjaként szerette második hazáját, Lengyelországot, és annak népét. Királynőként szerették és tisztelték, jóllehet Kingát kevésbé az uralkodói stílus, sokkal inkább a szolgálat jellemezte.

Emlékét Küngösön a 2015-ben alapított Szent Kinga Éléstára is őrzi, melynek célja a helyben termelt idényzöldségek gondos betakarítása utáni gyors tartósítása, amelyet saját korszerű üzemünkben végeznek. A vásárlók a legrövidebb úton jutnak házi receptek alapján feldolgozott kerti ízekhez.

Pilisszentiván, 2017. 07.24.

Szeretettel
Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra Team vezetője

[1] A) szoros értelemben szűzi házasság, melyben a házasfelek Szt. József és a Boldogságos Szűz Mária példáját követve kölcsönösen elhatározzák, hogy szüzességüket házasságukban is megőrzik.
     B) tágabb értelemben a házasélet közös elhatározásból fakadó beszüntetése.

[2] Krakkó hajdani vértanú-püspöke

forrás:

http://www.romkat.ro/hu/node/2883
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Kinga
http://www.katolikus.hu/szentek/0724.html

• Előző
• Tovább

Tweet