A KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR I.
- Írta: Berecz Ildikó
- Kategória: Kultúra
- Találatok: 5290
A Karácsonyt a legnagyobb ünnepként emlegetik sokan, ám azt kevesen tudják miért az. Ugyanis a ez idő tájt nem csak az úr eljövetelét ünnepeljük, hanem számos jeles ünnepet tartanak/tartunk. Ezért a helyes elnevezés karácsonyi ünnepkör.
Hagyományaink és szokásaink egy része abban gyökerezik, hogy az egyházi liturgia a pogány ünneplő szokásokra épülve, azzal szerves egységet alkot. Minden közösség életét, annak rendezettségét a vallás irányította, rendszerezte, ami nem csak a hétköznapokból való kilépést jelentette az ünnepléskor, hanem számvetést ezzel együtt az égiekkel való kommunikálás egy formáját is. Ezeken a napokon sok metafizikus elemen próbáltak úrrá lenni jóslás, régről ránk maradt cselekvések során, amelyet szigorú formalitás jellemzett, mert ezektől történő eltérés boldogtalanságot, szerencsétlenséget stb. hozhatott a házra.
Az egyház a már említett erős befolyása miatt az ünnepek fölött is "uralkodott", ezért régi "pogány" szokásokat átvett, megszentelt (egyházi ünneppé emelt), másokat pedig eltűrt. Ugyanakkor a folyamat fordítva is működött: bizonyos egyházi szokásokat kikoptak, de a nép hagyományaiban megmaradt.
Mit jelentett, s jelent ma is az ünnep? A hétköznapitól való eltérést, amely megnyilvánult az ünnepi öltözetben, az adott napon a munka elhagyásában, ünnepi ételek fogyasztásában is. Télen a földeken gazdálkodó-, állattartó falusi embernek a ház körüli munkák elvégzése mellett több ideje volt, mint egyébként, ez is oka, hogy a téli napforduló időszaka szokásokban, hiedelmekben az év leggazdagabb periódusa. A hamar beköszöntő sötétség is a befelé fordulást támogatta. Mi mesterséges világítással nyújtjuk meg téli napokban az aktív időt, ezért a lazítás a múlté, hiszen számos szakmában/területen ilyenkor jön el a „ maraton életre halálra”. Nem könnyű ilyenkor átélni az ünnepre várakozást, de tartsuk szem előtt:
„Az ünnep azé, aki várja!”
A karácsonyi ünnepkör a második vatikáni zsinaton hozott döntés értelmében (1969 óta) advent első vasárnapjától vízkereszt ünnepe utáni első (évközi) vasárnapig tartó időszak, amely felöleli a karácsonyi készülődést és ünneplést, valamint az azt követő periódust. Az ünnepkörbe több olyan ünnep is esik, melyek nem kapcsolódik a karácsonyhoz. Két legfőbb ünnepe a karácsony és a vízkereszt.
Lássuk sorban az ünnepeket: A jelentősebb ünnepek között van az adventi időszak, András napja, Borbála napja, Mikulás és Télapó ünnepe, Luca napja, Szenteste, Karácsony, az Aprószentek ünnepe, Szent Család vasárnapja, Szilveszter és az Új év napja, Szűz Mária istenanyaságának ünnepe, végül Vízkereszt.
November 30-a Szent András emléknapja, András apostol nagyon fontos személy a magyar nemzet emlékezetében. Annál is inkább, mivel a magyarság önmagát szkítának jelölte meg ezer éven át, és számtalan szkíta-hagyomány mutatható ki a mai napig a gazdag magyar kultúrában. Továbbá a honfoglalás kori arab és európai írók mind, de a magyarság szövetségesei és ellenfelei is mindannyian szkítának nevezik a magyarokat. A szkíta emlékezet ezért megtartotta azt a hagyományt, hogy a magyarság a jó hírt elsőként nem térítőpapoktól, hanem András és Fülöp apostoltól, Jézus két tanítványától kapta. Éppen ezért nem véletlen, hogy a Kárpát-medencében épített első keresztény templomok zöme Szent András tiszteletére épült. Valószínűleg eme régi keresztény hit miatt jellemző lelete a magyar honfoglalás kori síroknak a kereszt. Továbbá fennmaradt egy kevés információ a magyar táltos-hagyományokból is, mely alapján a magyar táltosok önmagukat az András apostol által hozott hit őrzőinek tartották, az általuk újnak nevezett, „római hittel” szemben. Ez a hivatástudatuk még a 20. században is élénken élt. (Wass Albert: Hagyaték)
Ez a nap advent kezdetének környékére esik1, és ekkorra már véget értek a mulatságok. Szeged környékén úgy mondták: András zárja a hegedűt. Ilyenkor november végén kezdődtek a disznótorok, ezért tréfásan Disznóölő Szent Andrásnak is hívják.
Az András-napi szokások legtöbbje a párválasztáshoz kapcsolódik.
Advent idén 11. 27- 12. 24. közötti időszak, a karácsonyt megelőző várakozás, felkészülés ideje. Az András napjához legközelebb eső vasárnap2 és december 25-e közötti négy hét ez az időszak, mely karácsonyig tart. Első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.
Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot. Ilyenkor sokan nemcsak a megszokott mennyiségű étel fogyasztásától tartózkodtak, hanem egyéb hétköznapi örömöktől és élvezeti cikkek fogyasztásától, így a nemi élettől, dohányzástól, sőt egyesek nem nyiratkoztak, nem borotválkoztak. Böjt idején tilos volt a nyilvános mulatság, a lakodalom, a színjáték, sőt még a bírósági tárgyalás és a testi büntetés is.
A nagyböjti időben a lányok és menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhát, félgyászt viseltek. A viseletben is megmutatkozik az időszak bűnbánati jellege, az önmegtartóztató, visszafogott magatartás.
A böjt kiváló eszköz evési szokásaink felülvizsgálatára is. Egy tudatos böjt eredményeként kiszakadhatunk az ételfüggőségből és többé nem eszünk már azért, hogy elnyomjuk a szeretetre, ölelésre (vagy egyéntől függően bármi másra, akár a sikerre) irányuló vágyainkat. Az evés ezentúl valóban tested táplálásául szolgál majd, abban a mennyiségben és minőségben, amire a testünknek szüksége van.
A természetben élő vadállatok ösztönösen tudják mi a helyes és ha betegség vagy sérülés lép fel náluk, napokig vagy hetekig nem vesznek magukhoz táplálékot. A böjtkúra nemcsak a betegségek gyógyítására, hanem megelőzésére is alkalmas. Már a legősibb időkben a szervezet megfiatalításának egyik elismert gyógymódja volt.
Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali misét (rorate) tartani. E szertartásokon különös hangsúlyt kap Szűz Mária tisztelete és a karácsonyi várakozás.
Vannak ősi és újabb szokások, utóbbi az adventi koszorú. Az első adventi koszorút 1860-ban egy hamburgi lelkész készítette. Az árvaházban egy fenyő ágakkal bevont kocsi kereket függesztett a plafonra, 20 fehér és 4 piros gyertyát tett rá. Így tette a gyerekek számára érthetővé az ünnepvárást.
Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila.
Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. Ez utóbbiról gyakran- tévesen- azt hiszik, hogy a negyedik vasárnapon kell meggyújtani, de valójában advent harmadik vasárnapja az "örömvasárnap"- ami a böjtbe egy kis vidámságot hoz, hogy már közel van Krisztus eljövetele, azaz a Karácsony.
Adventi készülődés lélekben kell megtörténjen, olyan kellékekkel, ami a boltban nem vehető meg!
A legfontosabb szó, aminek ebben az időszakban jelen kell lennie a HIT, ezt követi az Adakozás, mely lehet ráfordított idő-, odafigyelés-, energia-, a közvetlen kapcsolat ajándéka teljesebbé teszi az ünnepet mindenki számára. Tehát nem csak pénz adománnyal, hanem önkéntes munkával, jó minőségű meleg ruhával játékokkal, könyvvel stb. is adakozhatunk. pl. sál kommandó, Mikulás gyár.
Békesség: feszültségmentes, átszellemült, tiszta lelkiállapotot jelenti. A békés ünnepek kifejezés legalább olyan gyakori, mint a boldog karácsony.
Elfogadás:
"Istenem adj nekem erőt, hogy elfogadjam amit megváltoztatni nem tudok!
Erőt, hogy megváltoztassam, amit megtudok!
Bölcsességet, hogy a kettőt ne keverjem össze!"
Kegyelem: méltányosság, jóság alapján;
Megbocsátás: Az az illat, melyet az ibolya hint, arra cipősarokra mely eltapossa őt! (Mark Twain)
Szeretet: nem érzelem, hanem cselekedet, mely mindig a másik emberért létezik.
Borbála-nap hiedelmei és szokásai hasonlóak a Luca-napéhoz. A hajadon lányok pártfogójuknak tekintették Borbálát3, s a napján vízbe tett- és karácsonyra kivirágzott cseresznyeág a következő évben megvalósuló házasságot jelentette, például csíráztattak búzát, mely karácsonyra kizöldülve a következő év termésére jósolt.
A kisázsiai Myrában élt Szent Miklós4 püspök a keleti egyház legtiszteltebb szentjei közé tartozik. A görög katolikusoknál emléknapja még ma is kötelező ünnep, míg a római egyház a 16.sz. végén eltörölte annak kötelező jellegét. Miklós püspök jótéteményeiről vált nevezetessé, ezért a mai napig kétféle Mikulás él a hagyományokban: egyik a szent püspök legendájával összefüggő, éjjel titokban ajándékot osztogató jóságos öregember; a másik a számon kérő, felelősségre vonó, bírói szerepet magára öltő alak. Az ajándékozó piros Mikulás falvainkban kb. 50 éve terjedt el hazánkban.
Ha Miklóskor hó esik, vége az enyheségnek, mert ,,Miklós megrázza a szakállát!”
Pilisszentiván, 2016. Karátsony hava 01.
Szeretettel
Berecz Ildikó
Az Életfa Program Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője
[1] 2016-ban november 27-e, tehát megelőzte András napját
[2] Kezdete november 30-a vagy a hozzá legközelebbi vasárnap.
[3] Borbálát az apja férjhez akarta adni egy gazdag legényhez, de ő nem akarta ezt. Ezért félelmében a bányászokhoz menekült. A lány megmenekült, és azzal hálálta meg szeretett bányászainak segítségét, hogy egész életén át megmaradt jótevőjüknek. Mindig megsejtette és megmondta, hogy hol éri őket veszedelem. A középkori városok puskaporos tornyát gyakran nevezték el Szent Borbáláról, hogy a szent segítsen megóvni a veszélyes anyagot a felrobbanástól.
[4] Ő a halászok, révészek, vízimolnárok ill. a folyók mellé települt magyarországi bencés apátságok védőszentje.
Forrás:
Borókay Réka: Karácsonyi ünnepkör (1997)
http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=34550
http://www.historia.hu/archivum/2005/0510tatrai_karacsony.htm
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kar%C3%A1csonyi_%C3%BCnnepk%C3%B6r