JELES NAPOK: SZEPTEMBER 29. MIHÁLY NAPJA

A szeptember hónap neve  latinul hetediket jelent, mert a római, un. Julius naptárban is szerepelt. Akkor a március volt az év első hónapja, így a szeptember a hetedik lett a hónapok sorában.

Az egyensúly, a kiegyensúlyozottság jellemzi ezt a hónapot, ami nem véletlen, hiszen a Nap a Mérleg jegyébe lép (szeptember 23- október 22.), bár csak hét nap esik szeptemberre.

Az őszi napéjegyenlőség (09. 23) is azt sugallja, hogy a tavasztól a kertekben (földeken) végzett munka megkapja jutalmát a bőséges termés képében. Ugyanakkor a hónap első napja hagyományosan az őszi búza és a rozs vetésének kezdete. A télire való eleséget, a gyümölcsöket, zöldségeket ilyenkor gyűjtjük be, rakjuk el, hogy télen is legyen mit tenni az asztalra. A költöző madaraink elindulnak a hosszú útra.

A kertből, földekről lassan a házba húzódunk, megkezdődik a „bent” ideje, bár napközben a meleg még megmutatja magát, de a hajnalban már hűvös az idő.

A magyar kalendáriumok Őszelő-, Földanya-, és Szent Mihály havaként egyaránt nevezik a szeptembert, de a Mérleg hava elnevezést is számon tartják.

Szent Mihály

Szent Mihály havában az ember „mérlegre lép”, és Isten előtt számot vet: mit tett jól, s mit fog másként tenni a jövő esztendőben. A régi ember hite szerint, aki a mérlegelésnél könnyűnek találtatik, annak halála után a föld kiveti testét, s az ég nem fogadja vissza lelkét.

Bebó Károly: Szent Mihály

1749. festett hársfa (Szent Mihály plébániatemplom, Mogyoród)

A katolikus hit szerint Szent Mihály (Mihály arkangyal, vagy Michael arkangyal) egyike a 7 főangyalnak,  a mennyei hadak nagy vezére, győztes harcosa, a túlvilágra költöző lelkek kísérője. Ő mérlegeli az emberek cselekedeteit az Utolsó Ítéletkor. Ezért jelképe a mérleg és a kard, mellyel legyőz minden gonoszt. Akaratereje hatalmas, mint ahogyan ő maga is, Isten iránti hűsége megingathatatlan.

A magyar néphagyományban is Szent Mihály van ott a haldoklók mellett, segít elhagyni a földi világot, átkíséri a lelkeket a túlvilágra. Ezért Szent Mihály lova a halottszállító saroglya elnevezése, a Göncölszekeret nevezték Szent Mihály szekerének, és a Tejút középkori neve pedig Szent Mihály útja volt.

Mihály napi szokások

Mihály napjától várták az időjárás hűvösebbre, ősziesre fordulását: "Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet."-"Szent Mihály lova deres, behozza a telet!"-"Ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor hosszú-szép őszre számíthattunk."-"Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér, ha dörög az ég szép leend az ősz, de nagy tél következik."

Az állatok viselkedéséből is a téli időjárásra következtettek, ha a juhok, disznók szorosan egymás mellé feküdtek, hosszú kemény télre számítottak. A halászó vidékeken úgy tartották, hogy a halak ekkor a víz mélyére (az iszapba) húzódnak.

"Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni" ; vagyis aki szeptember 29 után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember.

Ez volt a kisfarsang időszakának kezdőnapja, már megforr az újbor, beindul a pálinkafőzés, kezdődhet a lakodalmak őszi ideje, mely Katalin napig (november 25.) tartott.

E naphoz női munkatilalom is kapcsolódik: "Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég." Ettől a naptól nem volt szabad az ágyneműt az udvaron szellőztetni.

Úgy tartották, ekkor szűnik meg a legelőn a fű növekedése. "Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet." és 29-e után kezdték a kukoricát törni.

Szent Mihály napja, a gazdasági év fordulója, a Szent Györgykor kihajtott jószágot, Szent Mihálykor hajtották be. Ilyenkor tartották meg a nagy állatvásárokat. A Hortobágy környéki juhászokat Mihály-naptól Mihály-napig fogadták fel, így ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep, s mulatságokat, bálokat rendeztek. Csíkban a pásztorok ekkor térnek vissza a havasokról, a jószágokat ezután a gazda gondjaira bízzák. A csikósok, gulyások, pásztorok, juhászok, kondások ekkor kapják meg a bérüket, és általánosan ez a nap a szegődtetés napja, azaz a cselédek ekkor költöznek új gazdához.

Az Alföldön ez a nap a szüret kezdő napja is. A szüret a 18.-19. század előtt általában csíziós vagy jeles napokhoz kötődött, utána a városi, vagy községi tanács, vagy a hegyközségi elöljáróság határozott időpontot adott meg rá. Ez azért is volt fontos, mert a földesúri járandóságot, a bordézsmát így egyszerre tudták beszedni.

Mihály arkangyal képe megjelenik a magyar Szent Koronán is.

Pilisszentiván, 2015. Szent Mihály hava 22.

Szeretettel
Berecz Ildikó
a Napsugár csapat Honismereti- és Kultúra szirmának vezetője

Felhasznált irodalom:
Rudolf Steiner: Michael küldetése (Bp., 2008)
Jeles Napok
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
Czárán Eszter: Világnak Virága
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mih%C3%A1ly_arkangyal

• Előző
• Tovább

Tweet