HANGVERSENY DEBRECENBEN
- Kategória: Kultúra
- Találatok: 5092
Vasárnap este, kicsit lenyugodva a hét történései után, ismét meglátogattuk a debreceni Zeneakadémia Liszt termét.
Igen, kicsit nosztalgiáztam, tudtam, hogy régen milyen díszítést hova tettünk konferenciák előtt. Bora Ildi felemlegette, hogy Márti hova támaszkodott miközben tartotta az előadást…
De most másért jöttünk össze: Karasszon Eszter koncertezett a Zeneakadémiás társaival. Hárman adták elő Sosztakovics darabját. Mi pedig áhítattal hallgattuk. Csodás élmény volt
Eszter ezzel a bevezetővel készítette fel a közönséget a műre:
„1944-ben komponálta Sosztakovics e-moll zongoratrióját elhunyt barátja, Ivan Szolerinszkij zenetörténész emlékére. A borús kedélyvilágot - amely a művet áthatja - már keletkezésének ideje is érthetővé teszi.
Az első tétel lassú bevezetésében különös atmoszférát teremt az a — lírai hangulatú, népzenei inspirációjú — dallam, amely előbb a gordonkán, majd a hegedűn, végül a zongorán szólal meg, de a vonós hangszerek szokatlan fekvése azt a benyomást kelti, mintha elcserélték volna szólamaikat.
A második tétel scherzo — ez a fajta zene igazi eleme Sosztakovicsnak, vad és szellemes, virtuóz és temperamentumos darab.
A lassú harmadik tétel a két vonós hangszer párbeszéde a zongora sötéten hangzó harmóniáinak ostinato basszusa felett.
Ez a Largo közvetlenül torkollik a zárótételbe, amelynek népies ihletű témáit baljós sejtelmek teszik démonivá, fenyegetővé. A kódában úgy tér vissza az első tétel témája, mint megoldás, vigasz és győzelem.”
Szünetben egy kis beszélgetés alakult ki, Deskó, felesége Kati, az orgonaművész Karasszon Dezső és köztem a darab történetéről.
Amióta hazajöttem nem hagy nyugodni. 1944 novemberében mutatták be a darabot Leningrádban. Idén lesz 70 éve. Akkor, ott a két és fél éves leningrádi ostrom közepén voltak! Lezárva mindentől. De a kultúra ott volt velük. Nem volt tévé, rádió, csak zene. Daloltak otthon, tangóharmonikáztak, koncertre jártak. Tudták, hogy léleknek is kell táplálék.
A terem félig üres volt. 280 fő fér be összesen. Vajon a többi ember hol hallgatta meg a vasárnap esti éltető zenéjét?
Lehet, hogy ma belül van ostrom, nem kívül?
Jó, hogy van a Kultúra szirmunk! Nekünk belül, a szívek körül kell az ostromgyűrűt lebontani!
Szeretettel:
Dr. Harsányi Edit Marianna
értékesítési igazgatató
