ÉLETFA EGÉSZSÉGŐRZŐ KLUB NYÍREGYHÁZA
- Írta: Kósa Lászlóné Marika
- Kategória: Honismeret
- Találatok: 5232
Folytatjuk az Életfa klubokról szóló ismertetőnket, mely a K4, avagy az Életfa Klubok körüli kulturális kalandozás címet kapta. Sorozatunk célja, hogy megismertessük, megismerhessük az Életfa Programban tevékenykedő csapatok szűkebb környezetét.
Fogadjátok szeretettel a Nyíregyházi Klub környezetének leírását!
Berecz Ildikó
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának vezetője
Életfa Egészségőrző Klub Nyíregyházán - Kósáné Marika vezetésével!
2012. november 28-án a csapatunkba regisztrált Kósa Lászlóné Marika Nyíregyházáról.
Az első személyes találkozásunk után lelkesen, alázatosan megfogadta tanácsaimat és ezt cselekvés is követte. A képzések elvégzése után Marika elérte a százalékos szinteket, majd együtt érkeztünk a vezetői képzésekre is.
Miskolc - Nyíregyháza távolság miatt megszületett az Életfa Klub nyitásának gondolata, majd elérkezett az első klubnapunk.
Kósáné Marika klubvezető 2016-ban megszerezte az EGÉSZSÉGTERV TANÁCSADÓI címet is. Töretlen lelkesedésével viszi munkatársaival a város családjainak az Életfa Program értékeit.
Konzultációk, rendszeres klubtalálkozók, csoporttalálkozók színesítik azóta is Nyíregyháza programjait.
Nagyon boldog vagyok, hogy a Delfinek csapata Nyíregyházán is képviselheti Marika vezetésével az egészségmegőrzés fontosságát!
Hegyi Gyöngyi
Életvezetési Tanácsadó,
Tréner
70/4572712
NYÍREGYHÁZA - „ ÉN SZŐKE VÁROSOM...'' írta a város szülötte, Váci Mihály.
Ilyen szőke asszonynak látta a várost, szőke haja, mint a szélfútta homok, mindent beterítő, máshoz nem hasonlítható.
Talán még az itt élő 120.000 ember sem tudja, hogy milyen csodás város lakója.
Egy város, ahol válogatják egymást a széles utak, a füttyentésnyi utcák, szűk sikátorok, a tágas terek.
Volt itt távoli, ködbe vesző múlt, majd kétszáz évvel ezelőtt történt valami, ami megváltoztatta ezt a várost.
1753-tól gróf Károlyi Ferenc a település felének a birtokosa új telepeseket szerez a magyarok mellé. Nyíregyházára települt szlovákok, akiket tótoknak is neveznek. A Tótok utódai ma is nagy számban élnek Nyíregyházán, ők a tirpákok.
Először csak küzdöttek a földjeikkel, majd megváltották a szabadságukat, aztán kiharcolták, hogy város legyen az egykori faluból.
1837 Kisasszony hava 30-dik napján V. Ferdinánd aláírta a mezővárosi privilégiumot adó okmányt. Ebben ez olvasható "...a Nyír-Egyházi Lakosok a mesterségeket és ipart mindinkább gyarapítani, mindennemű mesterembereket és míveseket keblökbe befogadni, gyermekeiket is mesterségekre és művészetekre nevelni, az ezekhez megkívántató tudományokba oktattatni kívánják." És lett pecsét, címer, királyi oklevél. Jött az iparos, polgár, jött pénzember, és a század végén jött a vasút.
Székhelye lett a megyének (1876) az immár város Nyíregyháza.
Az ország legjobb építésze, Alpár Ignác tervezte a színházát (1794), megyeházát (1876), szállóját, iskoláját.
Nyíregyháza legrangosabb műemléke az evangélikus templom. Harangjátéka (ami 1927-ben készült) óránkénti hitvallás az erős várat jelentő Istenről. Köré csoportosultak az egyházi és oktatási, kulturális intézmények, amelyek hosszú időre meghatározták a város szellemi életét.
A templom a mai napig a zenei események fontos színtere.
Nyíregyháza a szobrok városa. Kiváló alkotók sokaságát hívta a város polgára, hogy emléket állítson hősnek, tudósnak, huszárnak, írónak, költőnek és áldozatnak.
Egy nyíregyházi séta a harmóniát sugallja.
Nyíregyháza, 2016. nyara
Szeretettel:
Kósa Lászlóné Marika
Nyíregyházi Életfa Klub vezetője