KITEKINTÉS A BAGOLYODÚBÓL

Folytatjuk az Életfa klubokról szóló ismertetőnket, mely a K4, avagy az Életfa Klubok körüli kulturális kalandozás címet kapta. Sorozatunk célja, hogy megismertessük, megismerhessük az Életfa Programban tevékenykedő csapatok szűkebb környezetét.

Fogadjátok szeretettel a debreceni "Bagolyodú" körüli barangolást!

Berecz Ildikó
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának vezetője

A Garai utca 28 szám alatt található "Bagolyodú" 9 éve ad otthont az Életfa Program Bagoly és Vox Angelika csapatának. Innen kaptok most egy kis kitekintőt.

Debrecen belvárosának szívében Mester utca- Bethlen utca- Hatvan utca- Nyugati kiskörút által határolt területen van a Garai utca. A Főtértől gyalogosan 5 percnyire, közel a Kossuth térhez, a Déri Múzeumtól 200 az evangélikus nagytemplomtól 400 méterre, a város egyéb nevezetességei a Főnix Csarnok 2,3 km-re, a Debreceni Állatkert és Vidámpark pedig 2,5 km-re található.

Nevét a Dorozsma nemzetségből származó Garai (horvátul Gorjanski), középkori magyar főnemesi családról kapta, melynek tagjai kiemelkedő szerepet játszottak a Magyar Királyság történetében¹.

A Garai utca 26. szám alatt látható a 104 éve született, és 13 éve elhunyt költő, Kiss Tamás egykori háza, melynek falán emléktáblát helyeztek el tiszteletére.

Kiss Tamás a debreceni egyetemen tanult teológiát, majd elvégezte a magyar-történelem szakot. Első publikációi is Debrecenben jelentek meg, a teológusok lapjában. 1947-től pedig a Dóczy Református Leánynevelő Intézet tanítóképzőjében hittant tanított, ahol emlékét egy a költő nevét viselő tanterem is őrzi.  Születésének 100. évfordulója tiszteletére 2012-t Debrecenben Kiss Tamás emlékévvé nyilvánították. Kisdiákként a Füvészkerti Általános Iskolába jártam és osztályfőnököm magyartanárként meghívta az osztályunkba… Sok évvel később, mikor Édesapám megvette a házat, akkor láttam, hogy a mellettünk lévő ház falán ott a tábla a nevével. Én még ismerhettem, és szavalhattam előtte verset. Akkor izgultam, ma örülök, hogy megtettem. És csak mellékesen képzeld van egy olyan írása, hogy „Bagolyvár és lakói”!!!

A Garai utca 13-ban működik a tömegkommunikációval - különösen a társadalomnak szóló üzenetek közvetítésével - foglalkozó Hang-Kép Egyesület, melyet 2000-ben alapítottak. A nyomtatott és az elektronikus sajtóanyagok, az online média, a nyilvános beszéd, és az ismeretterjesztő hang- és képanyagok elkészítésének fogásait sajátíthatják el itt a fiatalok. E mellett civil szervezeteket segítenek abban, hogy - a céljaiknak megfelelő - saját üzeneteiket minél jobban tálalhassák a nyilvánosságnak.

Az övezet (és minden bizonnyal a város) legrégebbi ipartörténeti emléke a Hortobágy utca és a Böszörményi utca sarkán áll: a leírások szerint ez volt Közép-Európa legnagyobb szélmalma. Az 1864-ben (egy korábbi malom helyén) épült Barcsay-szélmalmot 34 év elteltével átalakították gőzüzeművé. 1929-től pedig gázgenerátoros motorok működtették. A korszerűsítések következtében már a szélmalom vitorláit leszerelték. Az üzem 1959-ben szűnt meg, utána raktár, majd az utolsó időkben nyomda is működött a helyiségeiben. Ma étterem és szálloda található benne.

Érdekesség a környékkel kapcsolatban az is, hogy Ady Endre 1896-ban a Mester utca 4. számú ház helyén lévő épületben lakott. Tóth Pál ezzel kapcsolatos helytörténeti leírása arra is emlékeztet, hogy a későbbi nagy költő akkoriban joghallgató volt Debrecenben.

Az interneten fellelhető fotómásolatok tanúsága szerint itt járt a legendás 5-ös villamos Eleinte az Arany Bika fogadó és a Baromfivásártér (a mai Segner tér) között haladt, és lóvontatású un. omnibusz volt. Útvonalának bővítése után már - a Böszörményi úton - egészen Nyulasig lehetett kijutni vele. Ezt a vonalat 1911-ben villamosították, és a járművek az 1973. szeptember 30-i megszüntetésig közlekedtek Utóbb a kocsik a Hatvan utcáról indultak, s 1950-ig a Baromfivásártér és Nyulas közötti szakaszt a Debrecen–nyírbátori HÉV is használta. (Ezen a villamoson még én is utaztam sokat Édesanyámhoz. Zajos nyugalommal haladt végig útján. Én a Hatvan utcai Zenede előtt szálltam fel és közvetlenül az Agrár egyetem előtt rakott le. Aztán egyszer csak jöttek helyette az Ikarusz buszok…)

Elindulván a Mester utcán, az ottani lakóházak gazdagon díszített homlokzataira tekinthetünk, az utca végében Makovecz Imre „Kétarcú ház”-át is megcsodálva.
Olyan nagyságok laktak e környéken, Ady Endrén kívül, mint Oláh Gábor² költő és az építész Borsos József³. A Füredi út melletti Borsos József téren áll a Borsos-villa, amit a névadója készített és lakott. A lakótelep építésének idejére ebben a szecessziós villában rendezték be a felvonulási épületet, 1980 és 2011 között pedig az irodalmi múzeumnak adott otthont. Borsos József a saját szakterületén maga is nagyra becsült művész volt: legismertebb alkotásai sorát a rendőrpalota, a Köztemető, a Nagyerdei park, a vegyipari szakközépiskola és az egyetemi templom gazdagítja, máig városunk meghatározó építményei közé tartoznak.

Az utcánk környékének legnevezetesebb épülete egyben Debrecen legnevezetesebb közgyűjteménye, a Déri tér 1. sz. alatt található, Déri Múzeum.

Déri Frigyes, a gazdag, selyemgyáros műgyűjtő 1920. október 18-án jelentős gyűjteményt adományozott a magyar államnak, méghozzá azzal a kikötéssel, hogy Debrecenben állítsanak múzeumot a bemutatására. Később a művelődéstörténeti adományhoz felesége és testvére, Déri Miksa, a transzformátor egyik feltalálója, is hozzájárult.

A gyűjtemény bemutatására épült szép neoempire stílusú épület 1930-ra lett kész, Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján. Az épületet kifejezetten úgy tervezték, hogy az egyik legnagyobb becsben tartott festményt, Munkácsy Ecce homo! c. művét, a Krisztus-trilógia egyik elemét egy külön tetővilágítású teremben tudják bemutatni. Az idők során a trilógia másik két darabja is idekerült, és gyerekeimmel meg tudtam nézni. Együtt a három kép olyan élmény volt, hogy csak ültem előttük és mozdulni sem tudtam. Ritka pillanat az életben ilyet átélni…

Egy hosszabb átépítés után, 2015 decemberében nyitott újra a teljesen felújított, kibővített és modernizált, múzeum,  eddig soha nem látott gyűjteményekkel, négyszeresére bővített területen.

A Déri téren három Medgyessy szobor (Debreceni Vénusz, Táncosnő, Móricz Zsigmond ülő alakja), s egy Debreczeny Tivadar a Merengő című női aktja díszíti a teret.

2019-ben Debrecen ismét megpályázza Európa Kulturális Fővárosa címet. Én nagyon büszke vagyok erre a városra, és boldog, hogy ide születtem. Tősgyökeres debreceni vagyok már. Minden légvételemmel azt támogatom, hogy végre elérje Debrecen ezt a szintet, hogy mi legyünk a Európában a legjobbak! „Isten engem úgy segéljen!”

Kiss Tamás Debrecen című verséből egy idézettel búcsúzom:

„Címereden őt szeretem: a főnix madarat, ki Napba néz s belőle issza az arany sugarat.”

Debrecen, 2016. Szent Iván hava 02.

Szeretettel:
Dr. Harsányi Edit Marianna
Életfa (fő)Bagoly

[1] a 14. és 15. században három nemzedéken át viselték a nádori címet.
[2] Oláh Gábor (Debrecen, 1881. január 17. – Debrecen, 1942. június 23.) magyar költő, író.
[3] Borsos József  (Hódmezővásárhely, 1875. március 18. – Debrecen, 1952. január 23.) 

• Előző
• Tovább

Tweet