Elsősegély nyújtása elméletben és gyakorlatban VII.

Kedves alsó tagozatosok!
Emlékeztek még Életfa Lilire?

Hurrá itt a tavasz, eltűnt a hó, a jég! Életfa Lili és Feri apu előszedték a kerékpárt a tárolóból. Nemsokára jön a szünet, fel kell készíteni, hogy bírja az iramot.
Elővették a szerszámkulcsot, a csavarhúzót, a zsírozót és szépen együtt nekiálltak.
Lili a kis locsi-fecsi, kérdezgette apát:
Apu! Miért nem ülhetek fel rögtön? Miért szeded szét? Akkor sokkal később lehet használni!
Várj, várj, várj csak! Egyszerre csak egy kérdést tegyél fel és sorban haladunk! Szóval a bicikli egész télen állt. Porosodott, nem volt használatban. Olyan, mint amikor Te is sokáig térdelsz és mikor felállsz ugye emlékszel a zsiborgásra a lábadban?
Igen, még most is rossz ha belegondolok! De az hamar elmúlik, kicsit megmozgatom, futkorászok és már semmit sem érzek.
Nos a szétszedéssel, a zsírozással ezt a futkorászást helyettesítem. Bejáratom újra. Fontos, hogy biztonságos legyen.
És mikor lesz már kész? Az én lábam hamar beindul. Mi az a biztonság?
Türelem rózsát terem. A te kis lábad gyorsan frissül még, itt ez hosszabb idő lesz.

Diána a kicsi tacskó igencsak nehezen tűrte, hogy most nem vele játszik Lili! Dugta oda az orrát, dörgölőzött, ugrándozott, hozta a labdáját a szájában, hátha kedve van valakinek játszani vele. De így nehéz ám a biciklit szerelni!
Apu! Menjünk el sétálni Diával! Ő is olyan türelmetlen, mint én. A lábam már nagyon akar valamit menni!
Na jó, az első kerékkel megvagyok, meg a fékkel, a hátsó meg megvár. Ketten győztök ellenem.
Elmentek együtt sétálni a kutyussal, hogy utána kicsit lenyugodjon a kutyus is, de főleg Lili.
Hosszú volt a tél, a bezártság, a hideg, a sok ruha. Hó pedig ritkán volt, és ha esett, Apu nem tudott szánkót húzni, mert folyton lapátolni kellett.
Most végre itt a futás, a játék ideje.
Apu! Nézd már milyen piros foltokat csinál a Dia a földön.
Várjunk csak! Itt valami vérzik! -
Juj! Akkor nagy baj van!
Á dehogy! Ez egy kis sérülés a hátsó lábán, s a farka végén.
Nem fáj neki nagyon?
Látod rajta, hogy valami baja van? Ugrál, rohangál, örül a sétának. Ezek sokkal jobb érzést adnak neki. Ha valóban fájna, akkor nyüszítene és nem játszana itt velünk.
Amikor nekem vérzik a lábam, Anya mindig hozza a Kéztisztító gélt és a Teafa olajat, meg leragasztja ragtapasszal. És az nekem mindig fáj!
Miután Anya leragasztja mit csinálsz?
Futok vissza a többiekhez játszani.
És fáj még akkor? – kérdezi Apu óvatosan.
Nem! Ahogy Anya leragasztja, azonnal megszűnik a fájdalom. Ő olyan nyugodt olyankor, hogy rájövök, nem is fáj annyira. Inkább csak megijedek. De Anya mellett az is elmúlik.
Szerintem Diának is fáj egy kicsit, de nem nagyon. Látod, hogy örül, hogy együtt vagyunk, hogy figyelünk rá. A sebét ráér akkor rendezni, ha mi bemegyünk a házba. Addig itt az élet! Tudja, hogy nem nagy a baj és ráér rendbe tenni.
Vajon mi történhetett? Hol sérült meg a kutyus?
Visszatérve a biciklihez megtalálták az első vérfoltokat. Biztosan ott sérült meg, amikor két lábon ugrálva követelte a simogatást. Néhány éles csontszilák volt a ludas, az előző napi birkapörkölt maradéka.
Lili hozta a kis seprűt és a lapátot, összeszedte a sebokozókat. Hogy ez már biztosan ne forduljon elő még egyszer! Hiszen, ha hamarabb gondolnak rá, a kutyus nem sérül meg.
Sebaj, Lili hozta a már jól bevált dolgokat: Kéz gélt, Teafa olajat és Teafa krémet. Jött Anya is, mert ketten kellettek az izgő-mozgó kutyushoz. Letisztították, lefertőtlenítették a sebét, de nagyon szőrös volt, így Anya nem akart rá ragtapaszt tenni.
Anya! Miért nem teszel neki is ragtapaszt mint nekem?
Mert nem tapad meg a szőrös kis bőrén.
És akkor nem lesz ebből nagy baj? Be fog gyógyulni?
A legfontosabbat már Te megtetted. Összeseperted amitől megsérülhetett. A többit majd elvégzi ő. Különben is leszedné a ragtapaszt egy perc alatt, ő nyalogatni szokta a sebeit.
Akkor Te engem miért kötsz be?
Mer Te nem tudod mindenhol nyalogatni a sebed! Ráadásul rohansz vissza játszani.
Ez egy plusz segítség, hogy hamarabb gyógyulj.

Életfa Lili lenyugodott, hogy minden rendben van, hiszen Anya mindent tud! Az ő sebei is mindig meggyógyulnak. Tehát nem kell aggódni, Dia is hamarosan jól lesz.
És már futott is ismét vissza a biciklihez. Apu az utolsó csavarokat ellenőrizte. Az ebéd is elkészült, a bicikli is! A délután sok izgalmat ígér!

Ne feledd, Teafa és Kéztisztító gél sok helyzeten átsegít!

Szeretettel: Dr. Harsányi Edit

• Előző
• Tovább

Tweet