Nyár? – Tábor? – Beregdaróc!

Nemrég érkeztünk haza. Sok minden jár a fejemben. Szavak és kifejezések... Gyerekek. Jókedv. Nevetés. Napsütés. Eső. Spartan race. Sorverseny. Paprikás krumpli. Hasfájás. Éjszaka. Jól vagyok. Segítek. Hol voltál? Mehetek? Ildikó néni. Marika néni. Marcsi néni. Tomi bácsi. Szobarend. És rendetlenség. Csapat. Ki mit tud? Reggeli torna…

És hogy ezek mit jelentenek? Azt a hat napot, amit együtt töltöttünk. Mi, huszonhárman. Én először, a többi felnőtt már többedszer. És a gyerekek is, ki először, ki másodszor, harmadszor. Beregdarócon, az Életfa Program Gyerek Klubjának táborában. Az élményeket, amiket együtt éltünk át.  A sok-sok játékot, a sportversenyeket, a kirándulásokat, a szalmabálákon ugrálást, a lovaskocsis utazást, a medencés fürdéseket, az idős házaspárnál tett látogatásainkat és beszélgetéseinket, a közös énekléseket. Hogy milyen jó volt látni a gyerekeket, akik lelkesen tisztították a vacsorához a hagymát, krumplit, karikázták a kolbászt és várták, hogy mikor készül el végre. És a végén csak egy tányérral maradt!!! Aznap a világ legfinomabb paprikás krumpliját ettük. Amit huszonhárman főztünk.

Ezek a gyerekek, akik a csapatversenyek alatt nemcsak nyerni akartak, de az egyéni versenyek alatt bátorították társaikat, szurkoltak egymásért is. Persze, azért volt egy kis duzzogás és sértődés, bosszankodás és rosszalkodás is. De ez is kellett a táborhoz.
És az is, hogy már volt, aki szerdán este azon szomorkodott, hogy milyen hamar eltelik ez a hat nap.
Aztán pénteken reggel megindult a búcsúzkodás. Nem tudom, van-e olyan kisgyerek, aki ne íratta volna alá a pólóját…

Hát, ilyen volt a tábor. Egy szóval: FELEJTHETETLEN. Nekem mindenképpen.

Köszönet érte Schmidt Ferenc Igazgató Úrnak, a Hét Csillag Üdülő- és Konferenciaközpontnak, nevelőtársaimnak és természetesen a legfontosabbaknak, a gyerekeknek.

Jövőre, Veletek, ugyanitt.
Szeretettel: Bacskai Ildikó
Életfa Delfinek

• Előző
• Tovább

Tweet