Világunk modern civilizált országaiban jelentősen megváltozott az élet napi rutinja az elmúlt 250 évben. A XVIII. századtól folyamatosan kerültek be az új modern eszközök a mindennapjainkba. Gőzgép, gőzhajtású gépek, vasúti hálózat. A XIX. században az ipari forradalom mellé a természettudományi tárgyak forradalma is felzárkózott, melyben a magyar tudósok jelentős szerepet vállaltak. Csak néhányat sorolnék fel közülük Semmelweis Ignác = a magyar Anyák megmentője, fertőtlenítés bevezetője, Jedlik Ányos = dinamó, Puskás Tivadar = telefonközpont feltalálója, Kandó Kálmán = villanymozdony, Neumann János = a számítógép alapjainak feltalálója. Ezzel együtt a nők élete is alapjaiban változott meg. A kapitalizmus magával hozta a nők munkába állását, választójogának kiharcolását (a szüfrazsettek jóvoltából), tanuláshoz való jog megszerzését. Az addig csak a háztartásban tevékenykedő nők élete szerteágazóbbá vált, mely miatt a konyhába egyre kevesebb időt tudtak tölteni. Előtérbe kerültek a gyorsan, könnyen elkészíthető ételek, melyeknek ízre, kinézetre fel kell tudnia venni a versenyt a csúcsgasztronómiai versenytársakkal.
Bővebben: NAHRIN A KONYHÁBAN - avagy a mai modern háziasszony tárháza