A nyár fényes oldala
- Kategória: Egészség
- Találatok: 25071
Tartalomjegyzék
Lehetne-e a nyárnak egy sötétebb oldala?
Sajnos igen! Ebben az évben ezt igazán megtapasztaltuk, hogy milyen az, amikor egy meglehetősen hosszú, hideg tél után, hirtelen megérkezik a korai nyár. Ezután kaptunk egy igazi hideg „zuhanyt”. Szeles, esős, meglehetősen zord napok következtek. Mindezek után a nyári napfény igazi felüdülés nekünk. Annyira vágytunk rá, hogy elfejtettük, mennyire óvatosan kell vele bánnunk. Csak úgy szívtuk magunkba a napot, és nem tudtunk betelni vele. Főleg nyaraláskor (a vízparton) igyekeztünk bepótolni a fényhiányt. De a bőrünk ezt nem minden esetben hálája meg.
Az ember legnagyobb szerve a bőre. Felnőtteknél körülbelül 1,5 – 2 négyzetméter felületet jelent, és súlya kereken a testsúly hatoda. Több rétegből áll, amelynek vastagsága a test egyes részein különböző. A bőr nemcsak szabályozza a testhőmérsékletet és a vízháztartás egy részét, hanem érzékszervként szolgál és védi a testet a környezeti hatásoktól, mint amilyen a hideg, hőség, UV-sugarak, vegyszerek, baktériumok.
UVB-sugárzás hatására a bőr D-vitamint kezd előállítani. Az emberi test számára a D-vitamin a csontok, a fogak, az izomzat, valamint az immunrendszer működésében fontos szerepet játszik.
Az egészséges felnőttek nem csak télen, hanem nyáron is D-vitamin hiányban szenvedhetnek. Ahhoz, hogy a napi D-vitamin adagot megkapjuk, naponta meg kell ennünk fél kiló lazacot! Halolaj, máj, mogyoró, tojás is tartalmaz D-vitamint. Rengeteget meg kell enni belőlük, hogy megfelelő adaghoz jussunk. De napozással sokkal hamarabb elérhetjük célunkat. Tavasztól őszig napi tizenöt perc napsütés (tíz-tizenöt óra között) hatására 400 U D-vitamin keletkezik fehér bőrűekben. De ötven év felett már 1000 U/nap ajánlott, nekik már különböző készítmények használatával lehet pótolni a D-vitamin hiányt.
Fény nélkül az élet nem létezik!
A fényérzékenységet viszont a bőr melanintermelő képessége határozza meg, azaz a felhám alsó rétegében termelődő és a felső bőrrétegekbe jutó fényvédő pigment mennyisége a döntő. A melanint a pigmenttermelő sejtekben, a melanocitákban lévő tirozináz enzimrendszer „gyártja”. A pigment(melanin-)termelés ibolyántúli sugarak hatására kezdődik el. A sötét melanin megakadályozza az UV-A és UV-B sugarak behatolását a mélyebb bőrrétegekbe, ugyanis túlnyomó részüket elnyeli és hővé alakítja át. A napból érkező UV sugarak legnagyobb hányadát a Földünket körülvevő ózonréteg fogja fel, és így többnyire el sem jutnak a Föld felszínére. Azonban az utóbbi években, a freon és egyéb gázok hatására, ez a réteg helyenként elvékonyodott és átlyukadt.
Ezért mind több a Földre érkező ultraibolya sugárzás. Az ózonlyuk miatt ajánlatos, hogy az emberek napfényes vidékeken csak rövid időre menjenek a napra – akkor is lehetőleg ruhával és napozókrémmel védve magukat. Az energiadús UV sugárzás hatására ugyanis a bőrsejtek annyira megsérülhetnek, hogy a DNS molekulái is károsodnak és így a bőrrák kockázata és gyakorisága megnő.
A napfénynek számos pozitív hatása van a testünkre. Azonkívül, hogy elősegíti a D-vitamin keletkezését, lendületbe hozza a vérkeringést és gondoskodik a szerotonin, az úgynevezett örömhormon felszabadításáról.
A napsugarak különböző hullámhosszúságú elektromágneses sugarak, nanométerben (nm) mérve a következőkből állnak:
- Kb. 50% látható fény, amely a világosságot és a színeket okozza
- Kb. 44% infravörös sugarak, amelyek a bőrt és az izmokat felmelegítik
- Kb. 6 % ultraibolya sugarak, amelyek sem nem láthatók, sem pedig nem érezhetők
Az ultraibolya sugarakat három részre szokás osztani:
- UVC: 100-tól 280 nm-ig: extrém rövidhullám
- UVB: 280-tól 320 nm-ig: rövidhullámú
- UVA: 320-tól 400 nm-ig: hosszúhullámú
UVA-sugarak (95%)
A bőrt a felszínen megbarnítják. Mélyen behatolnak a bőr rétegeibe – részben egészen az alsó bőr (Dermis) kötőszövetébe és idő előtti bőröregedést okoznak, amelynek következménye a ráncosodás. Ráadásul az UVA-sugarak a felelősek a napallergia kialakulásáért. Közvetetten károsíthatják a DNS örökítő anyagát, és megnövelik a bőrrák kockázatát.
UVB-sugarak (5)%
Energikusabbak és agresszívebbek, mint az UVA sugarak. Bár csak a felső bőrbe (Epidemis) hatolnak be, ott azonban veszélyes égési folyamatot okoznak. Közvetlenül károsíthatják a DNS-t, és a bőr saját javítómechanizmusát túlterhelhetik. Az UVB-sugarak megnövelik a bőrrák kialakulásának veszélyét.
UVC-sugarak
Nem jutnak el a Föld felszínéig, mert az ózonréteg elnyeli ezeket.
Az UV-sugárzás káros következményei
A leégés a bőr gyulladási reakciója az intenzív napsugárzás hatására. Ezért főleg az UVB-sugarak felelősek.
Az ismételt leégések az első 20 életévben jelentősen megnövelik a bőrrák kockázatát!
Azt szokták mondani, hogy a bőr semmit nem felejt. Minden egyes leégés károkat hagy maga után a bőrben. Ezek összeadódnak és a számláló mindig működni kezd, amikor a napon védelem nélkül tartózkodunk.
A bőr „saját védelmi idővel” rendelkezik, ez az időtartam, amelyet a napon tölthetünk bőrpirosodás létrejötte nélkül. Ez a védelem minden embernél kifejezetten más és csak rövid ideig tart. Például a nagyon világos, érzékeny bőrűeknek a „saját védelmi ideje” kb. 10 perc (nekik 30-es fényvédő faktor szükséges), közepesen világos, normál érzékenységű bőrűeknek kb. 30 perc, sötétebb és kevésbé érzékeny bőrűeknek 60 perc (nekik elég a 15-ös).