Mi is ott voltunk... Életfa - X2S terepfesztivál 2012

Hogy hol? Piliscsabán! Gondoltunk egyet, és felkerekedtünk. Ove úgy döntött, hogy a futásával fogja képviselni a csapatunkat, én meg úgy gondoltam, ha már ott leszek, összedobok valami finom szendvicskrémet, nehogy üres kézzel menjek.

A két felkészülés persze nagyon különböző volt. Ove a Jungfrau maratonnal melegített be az itt előtte álló 28 km-re, én meg a spájzomat és a hűtőmet bűvöltem ötletért, vajon mit készítsek?

Aztán rátaláltam az alapanyagokra:

tonhal konzerv, és füstölt makréla. Nem tudtam eldönteni, melyik legyen, így mindkettőt bevállaltam! Miután megálmodtam milyen ízvilágot szeretnék megalkotni, elindultam a kóstolgatás gyönyörűséges útján, aminek a végeredménye 2, szépnek éppen nem, de izgalmas ízűnek mindenképpen mondható szendvicskrém. Kíváncsian vártam, vajon mi lesz a kóstolók véleménye?

Gyönyörű helyre érkeztünk! Már tele volt a tér gyerekekkel, anyukákkal, apukákkal, a sportversenyek résztvevőivel, meg persze nézelődőkkel. Olyan jó volt megpillantani a sátrainkat, az Életfa logót: itt is itthon vagyunk! Ez a jóleső érzés kerített hatalmába!

És szépen beindult a nap! Chi-kungoztunk, kipróbáltunk egy-két ügyességi gyakorlatot (a képeken egyértelmű lesz, mire gondolok), csapattársakkal beszélgettünk, ismerkedtünk, megcsodáltuk és megízleltük a szebbnél szebb, és finomabbnál finomabb szendvicskrémeket, szurkoltunk a versenyzőknek.

A gyerekeknek is isteni dolguk volt: életfás kollegák kápráztatták el, és szórakoztatták őket kézművességgel, és más szórakoztató, és okosító tevékenységgel.

Aztán már azon vettem észre magam, hogy a sátrunknál segítem a kollegáim munkáját, az érdeklődőknek segítek eligazodni a termékeink világában, hogy lelkesen mesélek az Életfa Program és a sport, a mozgás kapcsolatáról, hogy új barátokat szerezhetek neki, hogy kérdőíveket töltetek ki, és nagyon élvezem, hogy így is aktív részese lehetek a rendezvényünknek!

Így érkezett el a dél, amikor is eredményhirdetésre szólították a „krémeseket”. Ugyan ekkor dördült el a 28 km-es futást elindító rajtpisztoly, és Ove elindult. Még hallotta, hogy szólítják a nevemet, de bizony órákat kellett futnia ahhoz, hogy elújságolhassam neki: bár szépségversenyt nem, de ízversenyt azt nyert a finomságunk! A közönség a húsos kategóriában 2. helyre, a zsűri pedig 1. helyre értékelte a füstölt makrélás varázslatot. Gyermekien boldogan tudtam örülni neki, meg annak, hogy a szponzoraim munkáját is siker koronázta, nem is akár milyen: Balogh Andrásné Erzsike tojáskréme a közönségtől a 3. díjat kapta!

Ove 2. helyezést ér el a kategóriájában, nagyon büszkék voltunk rá! Jól elfáradva, a nyakában az éremmel pihent, aludt útközben hazafelé. Én vezettem, és gondolatban zártam a napot.

Szép volt. Nagyon.

Életfa. Gyönyörű név, és gyönyörű tartalom. Tudod milyen nagyszerű érzés 10 év után is rácsodálkozni, milyen jó helyen vagy? Tiszta szívemből kívánom Neked, kedves olvasó, hogy éld át Te is ugyanezt velünk!

Mi jövőre is ott leszünk. Ugye Te is jössz velünk?

Szilágyi Ildikó és Lund Ove

Életfa Napsugár Csapat

 {joomplucat:25 limit=8}

• Előző
• Tovább

Tweet