A gondolat születésétől a baba születéséig

Felkészülés a babavárásra…

Egy új élet útnak indítása nagy felelősség, de egyben gyönyörűséges feladat is. Gondosan tervezve és felkészülve a várandósságra, nagyban hozzájárulhatunk születendő gyermekünk egészségéhez.
Ideális esetben a várandósságot megelőzi egy tudatos felkészülés a fogamzásra, mely a tervezett terhesség előtt legkésőbb három hónappal kezdődik. Ezen időszak alatt, ha szükséges, és eddig még nem tették meg, a szülőknek változtatniuk kell életmódjukon, el kell hagyni a káros szenvedélyeket, olyan étrendet ajánlott kialakítani, amely a születendő gyermek számára a legoptimálisabb feltételeket biztosítja.
Fontos tudni, hogy az életmódbeli és étrendi változtatások nem kizárólag az édesanyát érintik, bár kétségtelen, hogy az ő állapota befolyásolja döntően a magzat fejlődését. Az apa ivarsejtjeinek minőségét nagy mértékben befolyásolja az életmód és a táplálkozás.

Miért olyan nagy a jelentősége a megfelelő táplálkozásnak?

Tudományosan igazolt, hogy már a magzati fejlődés korai szakaszában kialakulhatnak olyan génhibák, amelyek súlyos fejlődési rendellenességhez vezethetnek. Ezért szükséges, hogy már a fogamzás előtt jelen legyenek az anya szervezetében a károsodás kivédéséhez szükséges vitaminok és nyomelemek (folsav, B6-, B12-, C-vitamin, cink).
A zavartalan várandósság, az egészséges gyermek születésének feltétele, hogy az anya egészséges legyen, lehetőleg ne kapjon semmiféle fertőzést a terhesség folyamán, tápláltsági állapota megfelelő legyen, tápanyag-, vitamin-, ásványi anyag raktárai legyenek feltöltve.

Külön hangsúlyt kell fektetni a folsav, vas, cink, jód raktárak feltöltésére. Folsavból a fogamzás előtt legalább egy hónappal elkezdve nagyobb bevitelre van szükség a fejlődési rendellenességek megelőzése céljából. Naponta összesen 400 mg folsav bevitele szükséges, ami duplája egy egészséges felnőtt szükségletének. A többlet igényt folsavban gazdag táplálékokból, folsavval dúsított élelmiszerekből és étrend-kiegészítő készítményekből lehet fedezni. Természetes forrásból folsavhoz teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek, diófélék, olajos magvak, sárgarépa, paraj, brokkoli, zöldborsó, avokádó, narancs, mangó, sárgabarack fogyasztásával juthatunk hozzá.

Az ideális testtömeg elérésére törekedni kell, ugyanis szoros összefüggés van az anya terhességet megelőző testtömege és az újszülött születési súlya között. Ha az anya terhesség előtti testtömege 15%-kal kisebb, mint a kívánatos, nagyobb az esély arra, hogy a csecsemő születési súlya alacsony lesz. A túlsúly illetve az elhízás, pedig megnöveli a terhességi cukorbetegség, terhességi toxémia (magas vérnyomás, vizenyő és fehérje megjelenése a vizeletben), a húgyúti fertőzések és a szülési komplikációk fellépésének lehetőségét.

A várandósságra való felkészülésnek az is fontos része, hogy rendszeres testmozgással megfelelő fizikai kondíciót érjen el a leendő anyuka azon izomcsoportok erősítésével, amelyek a várandósság alatt különösen meghatározóak (hát-, has-, gátizom).

Várandósság alatt…

Fokozatosan gyarapszik a testtömeg. A súlygyarapodás üteme nem egyenletes: az első tíz héten kb. 115 g/hét, a következő harminc hétben kb. 300 g/hét az átlagos súlygyarapodás, mely ideálisan a terhesség folyamán összesen 10-12 kg-ot ér el. A gyarapodást a magzat (3,4 kg), az anyaméh (0,9 kg), a méhlepény (0,7 kg), a magzatburok, a magzatvíz (0,8kg), az anya vérmennyiségének növekedése (1,2 kg), a folyadék visszatartás (1,4 kg), a zsírlerakódás (3 kg) és az emlők mirigy-állományának növekedése (0,45 kg) alkotja.
Igen fontos, hogy az energiaszükséglet a gyarapodás üteméhez igazodjon. Téves nézet, miszerint a terhes nőnek két ember helyett kell étkeznie. Az energiaszükséglet növekedése csupán 15%, ami kb. 2-300 kcal-nak felel meg.

A várandósság alatt lényegében a tápanyagok megfelelő többlet beviteléről kell gondoskodni a magzat egészséges fejlődése és az anya egészségének megőrzése érdekében:

Fehérjék: a várandós anyának naponta 10g-mal több fehérjére van szüksége, különösen a 4. hónaptól kezdve, amit értékes fehérjeforrásokkal - pl. savanyított tejkészítményekkel, zsírszegény sajttal, tojással - lehet fedezni.

Szénhidrátból (elsősorban összetett szénhidrátból) kicsivel többet ajánlott bevinni a megnövekedett energiaszükséglet fedezéséhez. A kismama étrendjében különösen nagy gondot kell fordítani a megfelelő élelmi rost bevitelre a székrekedés megelőzése érdekében, amit bőséges zöldségféle - gyümölcs és az élelmi rostokban gazdag teljes értékű kenyér - , és gabonafélék fogyasztásával lehet biztosítani.

Zsírok esetében főként a növényi eredetű zsiradékokban és a tengeri halakban lévő többszörösen telítetlen zsírsavak hasznosak. Az omega-3 zsírsavaknak a magzatnál szerepük van a szem ideghártya és az agy fejlődésében. Kutatások szerint várandósság idején ezeknek a zsírsavaknak az elégtelen bevitele gyakrabban vezethet terhességi magas vérnyomáshoz, koraszülésekhez, szülés után depresszió kialakulásához. Megfelelő bevitelükkel – tengeri halakból, növényi olajokból (pl.: lenmagolaj) - az említett kórképek előfordulásának gyakorisága csökkenthető.

Vitaminok közül a folsav igény kétszerese a fogamzás előttinek. A B-vitaminok, és a C-vitamin iránti igény 25-30%-kal lesz nagyobb. A-vitaminból alig nő az igény, sőt a túlzott A-vitamin bevitel magzatkárosító hatású is lehet.

Ásványi anyagok közül a kalcium, magnézium, foszfor iránti igény 50%-kal, a jód, a cink és a réz iránti igény 25-30%-kal nagyobb a terhesség előttihez képest. A vas szükséglet a 4. hónaptól duplája a fogamzás előttinek.

A fenti tápanyagok csak egészséges emésztőrendszer, ép bélflóra esetén tudnak maradéktalanul felszívódni és hasznosulni, ezért ne feledkezzünk meg a bélflóra karbantartásáról, szükség estén pótlásáról sem, mely nagyban hozzájárul az immunrendszer hatékony működéséhez is.

Jó egészséget, áldott babavárást kívánok szeretettel:

Starkné Szabó Eszter
vezető dietetikus

• Előző
• Tovább

Tweet