A Parlamentben jártunk

A programra és az időjárásra sem lehetett panaszunk, hamisítatlan májusi napunk volt 27-én, amikor az igazán érdekes parlamenti látogatásunkra mentünk.

Bár Budapest közelében élek, bevallom most volt alkalmam megnézni a megújult, 2014-ben újra átadott, Kossuth teret, mely az Országházzal együtt a magyar államiság egyik szimbolikus helye és hazánk történelmének a 20. századkezdetétől fontos tanúja.¹

A Kossuth tér felújítása (tervezés, kivitelezés) első díjat nyert a 2015-ös Krakkói Nemzetközi Építészeti Biennálén, megvalósult tervek kategóriában.

A tér felújítása (7,5 hektár területről van szó) azon budapesti beruházások közé tartozik, melyek jelentős mértékben átformálták a lakókörnyezetet. Néhány érdekesség: a rekonstrukció után 1,1 hektár fűterülettel, 85 ezer cserjével és 132 fával gazdagodott a Nemzet Főtere. A rekonstrukció része volt a parlamenti látogatóközpont és a mélygarázs kialakítása is.

Még a átépítés befejezése előtt, 2012. január 1-től a Kossuth tér Magyarország egyetlen kiemelt nemzeti emlékhelye, amelynek része az Országház épülete, a Kossuth tér, a Néprajzi Múzeum és a Földművelésügyi Minisztérium épülete is.

Többször is volt alkalmam a Parlamentben járni, munka kapcsán, valamint mindkét lányom parlamenti osztálykirándulásán részt vettem (a legutóbbi is 15 éve volt), ezért mondhatom, hogy nagyon értékelem a változásokat.

Találkozónkat a Parlament északi oldalán található, föld alá süllyesztett Látogatóközpont bejáratánál beszéltük meg, ami első pillantásra a 21. század építészeti értékeit tükrözi. Átvéve az előre lefoglalt belépőket, még volt idő körbe nézni.

A fogadótérben találjuk a jegy pénztárat, nagyon udvarias és barátságos személyzetet, ruhatárt és a több kiszolgáló helyiséget. Egy grafikus-belsőépítész mamájaként mondom, hogy a fából készült bútorzat letisztult: igazán "trendi", az információt segítő grafikák fekete, fehér és néhány helyen a piros színvilága jól illeszkedik a belső térbe.

Néhány csoportfotó elkészülte után, Szilvia, a látogatásvezetőnk fogadott minket. Megismertetett a biztonsági-, és fotózási szabályokkal, átestünk egy - a repterekhez hasonló- átvilágításon, majd elindultunk a földalatti folyosó felé, amelyek a látogatóközpontot az Országház épületével kötik össze.

A folyosó falának betonból  téglává váltása mutatta azt a pontot ahol az újonnan készült épületből a régibe léptünk. 

A Parlament terv pályázatának kiírásakor, és építésekor szempont volt kizárólag magyar anyagokból-, és magyar szakemberek alkalmazásával kivitelezni a tervet. A falakat dekoráló motívumokat pedig hazánk őshonos növényvilága ihlette.

A Ház 28 lépcsőháza közül a díszesen aranyozott XVII-esen jutottunk a szobrokkal és színes üvegablakokkal szegélyezett, díszfestéssel gazdagon borított főemeletig.

A törvényhozás egységét jelképező kupola két oldalán található, a kétkamarás parlamentre jellemző alsó- és felsőházi ülésterem. A Kiegyezés után (1867) is két kamarából állt az országgyűlés, a Főrendiházból² és a Képviselőházból.

A díszlépcsőház megtekintésekor megtudtuk, hogy a teret uraló, vörös színű szőnyeggel borított, 96 fokból álló lépcsősor a főbejárattól a kupolacsarnokig vezet. Két nagyobb és egy kisebb falfestmény tekinthető meg a főlépcsőház mennyezetén, melyek Lotz Károly festőművész munkái. A helyiség ékessége - az egyetlen külföldi eleme az épületnek- a Hollandiából származó nyolc darab, egyenként négy tonna súlyú gránitoszlop, amelyből összesen 12 darab található a világon. A két oldalon látható eredeti díszes üvegablakok Róth Miksa műhelyének remekei.

Utunk a Ház mértani középpontjába, a kupolacsarnokba vezetett. Itt őrzik 2000. január 1. óta Európa egyik legrégibb koronázási együttesét, a magyar Szent Koronát és a koronázási jelvényeket, amelyre 0- 24 órában a koronaőrök vigyáznak.

„Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi”.³

A közel 27 méter magas kupolacsarnok legalsó szintjét körfolyosó díszíti. Ehhez kapcsolódik a tizenhat ágú pompás csillagboltozat, amelynek ágai közé karcsú, színes üvegablakokat építettek. A pillérkötegek tövében aranytalapzaton magyar uralkodók szobrai állnak, apródjaik társaságában, aranybaldachin alatt.

Innen a szlavóniai tölgyből készült kazettákkal és sűrű aranyozással díszített az ülésterembe mentünk, ahol a főfalon Magyarország uralkodócsaládjainak festett címerei láthatók, míg az emelvény két oldalán a nemesség történelmi szerepét kiemelő falfestmények vannak.

A kiállítótér előtti folyosó vakolat nélküli téglaboltozata alatt olyan, még Steindl-féle építkezés idejéből maradt, eredeti építészeti relikviák vannak kiállítva, amelyek a padláson vészelték át az elmúlt több mint száz évet.

A sétát a látogató központ kiállító helységében zártuk, a séta idejével megegyező időt eltöltve, ahol Parlamentünk építésének történetét, kivitelezésének menetét,  a pályázatra beérkező látványterveket nézhettük meg 3D-s videókon. Lenyűgöző az a film, mely az Országház korabeli fűtési-szellőztetési rendszerét mutatja be, ami megépítésekor a legmodernebb volt Európában. Karbantartásának köszönhetően a rendszer ma is remekül működik.⁴

Az épület makett metszetén képet kaptunk lenyűgöző méreteiről. Pl. az épületben több mint 200 irodahelyiség van, vagy, hogy 50 ötemeletes lakóház férne el a belsejében.

"A hazának nincsen háza" - írta Vörösmarty Mihály még 1846-ban, pedig az építési pályázat kiírása 1844 nyarán már megjelent, mégis csak 1880-ban született meg a döntés az állandó Országház építéséről, ám az eredmény magáért beszél.

Akik nem voltak velünk, és tehetik, feltétlenül menjenek el a remek szórakozást, és komoly ismereteket nyújtó sétára. Aki mégsem jut el annak javaslom a parlament oldalán megtekinthető 360o-os képeket itt: http://www.parlament.hu/parl/hun/360.htm

Pilisszentiván, 2017.05. 30.

szeretettel, Berecz Ildikó

[1] A „nemzet főterének” ismertetése megér egy külön honismereti cikket, így most csak a legszükségesebbeket említem meg róla.
[2] 1885-től a protestáns egyházak egyes vezetői is hivatalból tagjai lettek a Főrendiháznak.
[3] A 2000. évi I. törvény rendelkezése
[4] A hűtést eredetileg vízmedencéken átáramló hideg levegővel oldották meg (a világ első légkondicionált épülete!), majd 1994-ig az épületben tárolt több tonna jéggel oldották meg.

• Előző
• Tovább

Tweet