ÍZEKET AZ ÉVEKNEK, AVAGY AZ IDŐS EMBER TÁPLÁLKOZÁSA

Egészséges életmóddal, ezen belül kiegyensúlyozott táplálkozással, rendszeres testedzéssel várható élettartamunkat jelentősen növelhetjük. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy az egészségőrző táplálkozást nem elég idős korban elkezdeni. A preventív táplálkozás, amely lehetővé teszi az öregkor elérését, már a születés előtt elkezdődik és egy egész életen át tart. A kiegyensúlyozott táplálkozás ugyanolyan fontos csecsemőkorban, gyermekkorban, felnőttkorban is, hiszen az addigi táplálkozás káros hatásai teljesednek ki időskorban és alakulnak ki belőle különböző táplálkozás eredetű megbetegedések, illetve ezek következményei.

Ha életünket betegségek nem rövidítik meg, akár 95-115 éves korig is élhetünk, de az öregedési folyamatok már 40-50 éves kor táján elkezdődnek. Öregkorban a lebontó folyamatok túlhaladják az építőket. Az öregedési folyamat elindulásával a szervezet különböző élettani változásokon megy keresztül: csökken az aktivitás és az alapanyagcsere, romlik az emésztés és a felszívódás, a tápanyagok hasznosulása, csökken a vese vizeletkiválasztó képessége, romlik a bélmozgás, nehezítetté válhat a rágás, a nyelés, csökken az ízérzet stb.

A fentiekhez azonban alkalmazkodni érdemes, hogy továbbra is minőségi életet élhessünk. Az egészséges tápláltsági állapot fenntartása az egyik kulcs, hiszen az elhízás és a soványság egyaránt csökkenti az élettartamot. Az élettani változásokhoz alkalmazkodva a bevitt tápanyagok arányát érdemes megváltoztatni. Kerülni kell az üres kalóriákat tartalmazó magas cukortartalmú ételeket, italokat, csökkenteni a zsírbevitelt és növelni a fehérjék arányát, melyhez elsősorban jó minőségű fehérjeforrásokra van szükség (tej és tejtermékek, hús, hal, tojás). Az értékes fehérjetartalom mellett a tengeri halakban található omega-3 zsírsavak csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Az ásványi anyagok bevitelét is érdemes figyelemmel kísérni és egyéni igényekre szabni. Általánosságban elmondható, hogy kiemelt figyelmet igényel ebben az életkorban a kalcium, a kálium, a magnézium, a vas és a cink, a vitaminok közül főként a C, B1, B3, B12, D, A és a folsav.

Alapvető szempont, hogy a kielégítő tápanyagbevitelt a megfelelően összeállított étrend fedezze és ha ez nem lehetséges, akkor nyúljunk étrend-kiegészítő készítményekhez. Ilyen esetben pedig olyan készítményeket érdemes választani, amelyek a kiegészítő tápanyagokat az élettanilag szükséges arányban tartalmazzák, és nem bontják meg az egyébként is labilisabbá váló szervezeten belüli egyensúlyt.

A bélmozgás elősegítése érdekében növelni érdemes a rostban gazdag alapanyagok bevitelét. Minden nap ajánlott nyers gyümölcs, zöldség fogyasztása. A gabonaipari termékekből is ajánlott a korpával dúsított vagy teljes kiőrlésű gabonából készült termékek előnyben részesítése a fehér lisztből készült pékáruk helyett. Ugyancsak nem elhanyagolható szempont a bélflóra épségben tartása. E célra leginkább a fermentált tejkészítmények (pl.: aludttej, kefir, joghurt) fogyasztása ajánlható és érdemes időközönként gondoskodni a jótékony bélbaktériumok pótlásáról is.

Nagy hangsúlyt érdemes fektetni a megfelelő minőségű és mennyiségű folyadékfogyasztásra, mivel csökken a szomjúságérzet és az idős emberek egyébként is hajlamosak a kiszáradásra. A folyadékszükséglet 2-2,5 l. A kellő folyadékmennyiség megivása teremti meg a kielégítő mennyiségű nyál- és emésztőnedv termelés feltételét, és így tulajdonképpen a rágást és a nyelést, az emésztést teszi lehetővé. Figyelem! - Lázas állapot, hasmenés, hányás alkalmával akár duplájára is nőhet a folyadékszükséglet.

A napi étkezések száma sem elhanyagolható. Naponta több kisebb étkezés célszerű, így kevésbé terhelődik az emésztőrendszer és nincs kellemetlen közérzet étkezés után. Ha az idős ember étvágytalan, ne tegyünk sok ételt egyszerre a tányérra. Az esztétikus terítésre és tálalásra is fordítsunk kellő figyelmet, mert az emésztőenzimek elválasztása már a látvány alapján is beindul.

Az idősek csökkenő ízérzése erőteljesebb ízeket kíván, amit intenzívebb fűszerezéssel érhetünk el. A fűszerek bőséges használata lehetővé teszi a sózás mellőzését, mely szintén kívánatos volna.
A fűszerek biológiai hatásának idős korban különleges értéke van: megindítják, fokozzák a nyálelválasztást, ezzel elősegítik a rágást, a nyelést, az emésztési folyamatot. Ebben az életkorban az enyhe savanyítás (főként citrommal), a gyömbér, a curry, a csemege paprika szolgálhatja ezt a célt. A kesernyés ízű fűszerek, amelyeket az „étvágygerjesztő” italokban is használnak, megindítják a gyomornedv termelését. A mustár elősegíti a vékonybélmozgást, a bélnedv elválasztását, az itteni alapfontosságú emésztési folyamatokat. A fokhagyma a normális bélműködés és a bélflóra fenntartásában segédkezik. Az epe elválasztását fokozza a kurkuma, a mentol, a hagyma, a retek stb. Az ürömfű a hasnyálmirigy emésztőnedvének termelődését serkenti.

Számos fűszer (pl.: oregano, curry, kakukkfű) az élelmi rostokhoz hasonlóan megköti a bélben az epesavakat, gátolja a felszívódásukat, így kedvező a vérzsír-értékek szempontjából.

Sajnos ebben az életkorban romlik a memória és a gondolkodás is lassul, melynek megelőzésében a kielégítő fehérje-, C vitamin, folsav, B1, B2, B3-, B6-, B12 vitaminellátottságnak is különleges fontossága van.

Igen gyakran különböző megbetegedések is kísérhetik az időskort. A táplálkozásnak (diétának) ilyenkor kettős feladata van: egyrészt az idős korhoz társult betegségekre kell jótékony befolyással lennie, másrészt lehetőleg késleltetnie kell az öregedéssel járó elváltozásokat. Hozzáértő, szakértő segítségért ilyen esetben mindig érdemes dietetikus szakemberhez fordulni.

Szeretettel:

Starkné Szabó Eszter
vezető dietetikus
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Forrás:

Rigó János: Dietetika
Barna Mária: Táplálkozás – Diéta
Veresné Bálint Márta: Gyakorlati Dietetika

• Előző
• Tovább

Tweet