Menu

just logo uj     nahrinlogo       

A+ A A-

Ybl Miklós születésnapjára

ymsz"Mi a költő dala? Szó, mit tett nem követ. Te nem beszélsz, Te megszólaltatod a követ."

Ybl Miklósról

Lovag Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.) a 19.század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. A korszak szinte minden jelentős épületén megtalálható a keze nyoma, vagy a hatása. Nagyságát mi sem bizonyítja jobban, hogy tiszteletére alapították, és róla nevezték el 1953-ban  az évenként kiosztott építészeti díjat. Ő az első építész, akinek szobrot állítottak Budapesten.
Ybl harmonikus, reneszánszban gyökerező művészete, vasszorgalma és szelíd egyénisége hamar a magyar főúri világ legkedveltebb építészévé tette. Nemcsak mágnások megrendelését teljesítette, hanem polgárokét és intézményekét is. Kiváló szakértelemmel dolgozott, és végleges megoldásai mindig jobbak voltak, mint tervei.

1825-től Párizsban tanult, majd 1831-ben műegyetemi tanulmányait is kitűnő eredménnyel fejezte be. A kor követelményének eleget téve a mesterség gyakorlati elsajátítása a nagy klasszicista építész, Pollack Mihály műhelyében zajlott.
Következő mestere a bécsi klasszicizmus nagy építésze, Henrich Koch1 (1781–1861). Ybl 1840-ben innen is a legkiválóbb ajánlólevelekkel távozik.
1840-ben beiratkozik a müncheni Királyi Művészeti Akadémiára, melynek hatása majd pályájának korai, romantikus stílusú alkotásain fedezhető fel. De az építőmesteri jog elnyeréséhez a kor és a céhrendszer követelményeinek megfelelően vándorútra kellett mennie. 1841 áprilisában Ybl Tirolon át Itáliába indul, s az olasz építészeti hatások munkáin megmutatkoznak.

Korai stílusát a romantika2 jellemezte román elemekkel, a hellénizmus rövid átmenete után (pl. Lovarda épület, a Károlyi-palota) később a neoreneszánsz vált jellemző stílusává.

Ybl romantikus építészetében először a neogótika jutott fontos szerephez (Fóti plébánia templom). Ekkor zajlik a főváros környéki villák klasszicista divatja, így fontos műveket alkotott romantikus stílusban. Az Unger-ház, a Rósa3- és a Grabovszky villa, a Karácsonyi palota egyértelműen félköríves romantikához sorolható. Munkássága nagyobb része a historizálás4 időszakához kötődik. Jelentősebb neoreneszánsz épületei a Vámház, Operaház, Várbazár és Kioszk.

ymsz 1

Fővám palota ("Hauptzollamt")

Budapest IX. kerületében, a Fővám téren található Ybl Miklós kétemeletes, terebélyes neoreneszánsz palotája, az 1871-74 között épült Fővámház.
Építését több éves huzavona előzte meg, mire 1874-ben elkészült a 9500m2- es épület, mely alá komoly, raktárként szolgáló pincerendszer épült. Az egész épület visszafogottságot, méltóságteljes ünnepélyességet és harmóniát sugall. A részletek megoldása itáliai, tömegalkotása és tagolása bécsi mintát követ. A Dunára néző főhomlokzat sajátossága a hosszoldali homlokzatból kiemelkedő középrizalit (mely igazából a barokk sajátossága volt) és az épület sarkához kapcsolt sarokpavilonok. A dunai homlokzat erkélyét antik istenek vasutat, gőzhajózást, festészetet és szobrászatot szimbolizáló szobrai díszítik. Az északi homlokzaton az erény allegóriák, a délin pedig magyar ősfoglalkozások alakjai láthatók. A két tér felé eső homlokzatokra a világtájakat jelképező domborművek kerültek. Az ünnepélyes megjelenés megfelelő belső tartalmat kívánt: a díszudvar (aula), az előcsarnok és a díszlépcső, valamint a belső terek ünnepélyessége méltó a külső emelkedettséghez.
 Az épület 1874. május 1-jére készült el, ma a Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi-, és Államigazgatási Karának ad helyet. Az utolsó rekonstrukciójakor (1989-90) visszaállították az eredeti architektúra nagy részét.

ymsz 2

Magyar Állami Operaház (1873-84)

ymsz 3Ybl az Opera tervezésekor a drezdai Operaház belsőépítészetét ötvözte a párizsi Opera megoldásaival. A neoreneszánsz palota főhomlokzata az Andrássy útra néz, a homlokzatot öt árkád nyitja meg, a szobor- és díszítő elemek a zenetörténet nagy mestereit ábrázolják, két fülkében Stróbl Alajos készítette Liszt Ferenc és Erkel Ferenc szobra áll. A második emeleti teraszon álló 8 láb magas szobrok a kor leginkább tisztelt zeneszerzőit jelenítik meg.5
Az épület egyszerű, világos tagolású, négy részre osztható: a fogadótér, nézőtér, melyeknél a kényelem volt a cél; a színpadtérnél és az üzemi résznél a praktikum határozta meg a tervezést. Belül a kor egyik legszebb enteriőr-együttese látható, az előcsarnokból a színházteremhez vezető, elegáns vonalú lépcsővel és a patkó alakú nézőtérrel. A díszlépcső lenyűgöző, az Operaház egyik legszebb része. Az előcsarnok különös pompáját az aranyozott dongaboltozatának és a fekete-fehér mintázatú mozaik padlózatának köszönheti.
ymsz 4A belső dekorációi mitológiai jellegűek6, egy egységes vezérgondolatra vannak felfűzve, témája a zene felemelő vagy kárhozatba taszító elementáris hatása. Az aranykazettás tükörmennyezetén Than Mór festménye a Zene ébredését és diadalát ábrázolja.
A nézőtér háromemeletes patkó alakú, mennyezetét Lotz Károly monumentális freskója díszíti.
Minden emeletsor más-más kiképzésű a bronzcsillár alatt, ám a látvány mégis egységes.  A két emeletet átfogó királyi díszpáholy a színpaddal szemben található.
Az udvari fogadószalonok részben a közönség számára is hozzáférhetők. Az operaházi emlékgyűjtemény a Székely Bertalan teremben látható.

Az Operaház 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit, művészeti hírnevét az 1888-ban kinevezett igazgató, Gustav Mahler teremtette meg. 1912-ben Medgyaszay István tervei alapján újították fel, majd a legutóbbi - teljes - rekonstrukció a százéves jubileumra, 1984-re készült el.

ymsz 5

A Várkert Bazár (1874-82)

A XIX. században Buda és Pest nagyon eltérő képet mutatott, ezért 1870-es évek elején megszületett az elgondolás, hogy a Várhegy aljába reprezentatív épületegyüttes és díszkert kerüljön. Ybl az olasz, német és francia függőkertek mintájára teremti meg a Vár alatti jellegtelen házsor helyére a Várkertet, és az épületegyüttes Duna felé eső részére impozáns üzletsort (bazárt). Innen az elnevezése.
A neoreneszánsz stílusú épületegyüttes a hazai építészet egyik legszebb alkotása, mely 1883-as átadása óta mindig osztatlan sikert aratott szépségével, kiegyensúlyozott arányaival. A Duna budai partján álló horizontális építmény egységes képet mutat a vár felől, és a pesti oldalról egyaránt. A képet a központi diadalkapu, és a kompozíciót lezáró két egyemeletes építmény tagolja, a Duna felől lépcsőkön, dísz-kutakkal, szobrokkal ékesített művészi sétányon juthatunk fel. Művészeti egységét a Huszár Adolf mintázta szobrok (a kertre utaló négy évszakot jelképezik), és Marchenke Vilmos készítette a kerámia terrakotta tondók és figurális vázák teremtik meg. A többször elpusztult illetve lecserélt (kő majd öntött fém) bronzoroszlánok a királyi hatalomra, az erőre utaló jelképek a lépcsősor élén helyezkednek el. A pécsi Zsolnay gyárból valók az árkádok boltozatait díszítő kazettás majolika ornamensek, mellyel Ybl Miklós megteremtette a művészetek összhangját és elindította diadalútjára Budapesten az építészeti kerámiát.
Than Mór dekoratív képei az ívzugokban és belső boltozatokban szintén a pécsi Zsolnay gyárakban készültek.7
Az épületegyüttes kiemelt műemlék, a Világörökség része, ezért a felújításának legfontosabb célja természetesen az eredeti állapot visszaállítása volt, ám ezúttal új, a műemléket nem zavaró, elemekkel is kiegészült, hogy a Várkert Bazár Budapest újra eleven kulturális központja és a város szépségét hirdető nevezetessége legyen.

Tiszteletet ébresztő az a tény, hogy a kor építészei - előbb céhtagok, az 1860-es évektől vállalkozó építőmesterek - szinte mindenhez értettek. Az építész (kivitelező) és mérnök (tervező) erős ellentéte csak később alakult ki. Ha kellett, történeti stílusban terveztek, de az épületgépészeti szerkezeteket is kimódolták (Opera), sőt az ipari és mezőgazdasági épületek technológiáját, (Fővámház) megkonstruálását is elvállalták. Fantasztikus belegondolni, hogy egy építész életébe, a korabeli technológiák ismeretében- ilyen sok monumentális, mára a főváros arculatát meghatározó épület megvalósítása belefért.

Pilisszentiván, 2017. Szent György hava 05.

szeretettel
Berecz Ildikó
Az Életfaprogram Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője


[2] A romantika kronológiailag átmenetet képez a klasszicista építészet és a historizálás között. Így jöttek létre a neostílusok (neoreneszánsz, neoromán, neobarokk).,melyekben  gyökerezik a 19. század második felének építészete (historizmus, eklektika) a magyar építészetben 1840–1870 között jelen lévő, meghatározó stílusirányzat.
[3] Már az 1850-es években is a legszebb budai villák között emlegették. Az õsfás park övezte műemlék épület – amint azt neve is sugallja, ma Ybl villaként ismert - Ybl Miklós keze nyomát viseli: terveit Hild József készítette akkori tulajdonosa, Rósa Antal számára, az építést pedig valószínűleg maga Ybl Miklós fejezte be.
[4] A historizáló építészet Magyarországon az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig meghatározó építészeti irányzatok összefoglaló neve. A historizáló építészek különféle korok stíluselemeiből válogatnak, neostílusokat alkotva.
[5] Guido D’Arezzo, Pergolesi, Orlando di Lasso, Palestrina, Jacopo Peri, Weber, Rossini, Lully, Gluck, Meyerbeer, Mozart, Cherubini, Beethoven, Haydn, Wagner.
[6] falfestményeket Lotz Károly, Székely Bertalan és Than Mór készítette
[7] Sajnos ezek az alkotások elpusztultak, egy-két töredékét a Budapesti Történeti Múzeum őrzi, de karton-rajzai megvannak, amelyek a helyreállítás és pótlás alapjául szolgálhatnak. A pécsi Zsolnay Múzeumban találhatjuk a dekoratív díszek egyes példányait és egy feljegyzést arról, hogy 1910-ben felújítván a Várkert Bazárt  megemlékeznek az első budapesti munka sikeréről.

forrás:

Ágai Adolf (Porzó) Utazás Pestről Budapestre 1843-1907, Fekete Sas Könyvkiadó BT, Bp. 2004.
Ágh István: Utak Ybl Miklóshoz Magyar Fórum III. évfolyam 5sz. 1991
Krúdy Gyula: Milyen volt az Andrássy út?, részletek Budapesti Negyed 1. (1993/1)
Rosch Gábor : Adalékok a külső Terézváros történetéhez, Budapesti Városvédő Egyesület (1998)
Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? 1870-1930 kiadta a Fővárosi Közmunkák Tanácsa Budapest, 1931
Vízy László: Várkert Bazár Városunk, Budapesti Honismereti Híradó XVI. évfolyam 1szám 2013. január. 1 és 9. oldal
Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956.
Ybl Ervin: Operaház Budapest, 1962.
http://www.ybl2014.hu/
http://www.terasz.hu/main.php?id=tarsadalom&page=cikk&cikk_id=16130
http://www.varkertbazarinfo.hu/
http://www.kozterkep.hu/~/5846/
fotó: A budai királyi palota és a várkert épületei – In: Vasárnapi Újság, 1892 (32. évf. 23. sz.) – Elektronikus Periodika Archívum