Menu

just logo uj     nahrinlogo       

A+ A A-

Arany gondolatok

arany, gondolatok, életfa, program, etika, egészségKedves Olvasóm!

Arannyal fejeztem be az előző cikkemet (Arany János), és „arannyal” kezdem a mostanit. Miért? Valószínűleg azért, mert az arany általában az „értékesség” jele. Pl. „drágább, mint az arany”, „aranyat ér”, „aranytojást tojó tyúk”. Nekem ez a fontos az aranyban: ÉRTÉKES! Nem az, hogy drága, nem az, hogy csillog-villog, nem az, hogy mindenki lássa, vagy éppen senki ne tudjon róla.

Az etikának van egy „Aranyszabálya” (John C. Maxwell: Etika 101), ami szinte minden tradicionális kultúrában, vallási irányzatban megtalálható. Eszerint úgy döntsünk és bánjunk másokkal minden helyzetben, ahogy azt elvárnánk másoktól önmagunkkal kapcsolatban. Ha erre építjük fel azt az értékrendszert, ami szerint meghozzuk a konkrét mindennapi döntéseinket, akkor egy olyan életet fogunk élni, ami a lehető legsikeresebb a világon.

Azonban nagyon kevés vállalkozásnak, rendszernek van ilyen alapokon nyugvó értékrendszere, ezért nagyon kevesen mutathatnak fel hosszú távon is tartós sikereket. Itt nem az a jelmondat, hogy „Mindent az Aranyszabály szerint!”, hanem az, hogy „Minden szabályt az Arany szerint!”. Micsoda különbség! Ha valaki a saját szabályait a szerint alakítja ki és változtatgatja, hogy minél hamarabb, minél több aranyra tegyen szert, akkor bizony az ő értékrendszerében a fő prioritás a mindenáron történő pénzszerzésre, a hatalom megragadására, a mások felhasználására és kihasználására mutat. Ez a magatartás lehet, hogy gyors felemelkedést eredményez, viszont hihetetlen módon megnöveli a bukás kockázatát. Számos példa bizonyítja azt, hogy az etikátlan úton szerzett vagyon nem érzi jól magát „méltatlan gazdája” tulajdonában.

Úgy is fogalmazhatunk, hogy a vagyon csak akkor válik értékké, ha értékes ember a gondozója!

Tudod, szeretek odafigyelni a gyerekekre, és sok esetben tanulni tőlük. Mikor mondjuk egy gyerekre azt, hogy aranyos? Ha sok a pénze? Ha mindenhol lóg ki belőle az arany? Ha gorombán bánik a társaival? Ha átgázol mindenkin? Ugye, hogy NEM AKKOR! Hát akkor mikor? A válasz szinte triviális. Összefoglalva akkor, amikor lelkileg, erkölcsileg, gondolataiban és tetteiben is szeretetre méltó. Mi ez, ha nem etika? Mi ez, ha nem az Aranyszabály alkalmazása? Ha ez gyerekkorban így van, akkor mi is a helyzet a felnőttekkel? A véleményem szerint UGYANEZ! Tehát, ha „aranyos” akarsz lenni, akkor ne az aranyra fókuszálj, hanem az Aranyszabályra!

Ha az Aranyszabály szerint élsz, akkor itt a helyed, az Életfa Programban! Hidd el, hogy velünk „aranyad” is lesz!

Milyen csodálatos: azt tanácsoljuk, hogy először Te Magad légy a termékeinknek, az egész programunknak igényes fogyasztója. Csak azt tanácsold másoknak, ami Neked jó! Mi ez, ha nem az Aranyszabály alkalmazása?! Azonban vigyázz! Légy felkészült, mert Te sem szeretnéd, ha mások kellő hozzáértés nélkül kezelnék a Te problémáidat! Ezért a programunk szerinti tanulás, az Életfa Program szeretete és tisztelete minden tagunk erkölcsi kötelessége!

Légy példakép! Segíts sokmillió magyarnak: élteddel hirdesd a programunk Aranyszabályát! Erre kérlek a rászorulók nevében, úgy, ahogy Tóth Árpád kérte nemzetünk akkor már eltávozott, nagy Aranyát, az „Arany János ünnepére” című versében!

„Ó, lobogj nékünk most is, drága lélek,

Te adj erőt, dalunknak lelke légy,

Tüzes lángnyelve tavasz ünnepének,

Szálld meg a költők csüggedt kebelét...”