Menu

just logo uj     nahrinlogo       

A+ A A-

EGY NAPSUGARAS VASÁRNAP TÖRTÉNETE

Napsugár Csapat

Különleges vasárnapban volt részem és férjemnek. Nem egy megszokott nap várt ránk, nem egy átlagos vasárnap volt ez.
Honnan is indultunk el?

Én onnan, hogy egyetemen tanultam – ez nem most volt, már jó pár éve –, és vég nélkül ittam az anyukámtól kapott vitaminokat. Kék Áfonya a vaspótlásra, Red Berrytől pedig csak tágult az agyam és nem volt olyan információ, ami bele ne ment volna a fejembe akár rövid idő alatt is, ettem a „kis drogjaimat” (így neveztem el a borsmenta és a kávé tablettát). Bírtam a vizsgákat, az éjszakázásokat, fáradhatatlan voltam ezt követően is, hisz ettem, ittam a kávé vagy vanília italt, Izo-teát, Ice teát.
Ezt észre is vette akkor még csak kedvesem (tavaly volt esküvő, így most már drága férjem), hogy én korán indulok és későn érek haza, de mindig én vagyok energikusabb. Egyszer elárultam neki a titkom, jó genetika, majd kinyitottam a hűtőt és megmutattam neki a vitamint, amit reggelente iszok, amikor ő még alszik.

Majd amikor „szívinfarktust” kaptam attól a sómennyiségtől, amit a zöldségekre szórt, kezébe adtam a Nahrom fűszert és megkértem, ha már sózza legalább ezzel. Nem kérdezte, hogy miért, csak sózta és sózta. Már több helyen is van ebből a fűszerből, mert ha megyünk, neki csak az kell!
Innen indultunk, aztán regisztrálódtam, és közben a férjem fogyasztóból rajongó lett. Rendszeresen látogatjuk a budapesti Központi Klubot, szorgosan tanulunk, voltunk együtt egy szuper és harsány Alapképzésen, voltam egy frenetikusan jó hangulatú 4 modulos Start képzésen, majd egy kedves felajánlást kaptunk a szponzorunktól, Szilágyi Ildikótól, miszerint december első vasárnapján lesz egy kiállítás, melyen részt vehetünk többedmagammal. Valamiért rögtön megtetszett a lehetőség, hálás voltam, hogy mi is eszébe jutottunk a szponzoromnak, és bevallom, kicsit izgultam…

Napsugár Ari

Azon a vasárnap reggelen a megszokottól eltérő időben keltünk fel, mindketten piros és fehér színt öltöttünk magunkra és elindultunk egy ismeretlen világba. Izgalmam egész nap nem szállt el, néha elbátortalanodtam, de figyeltem és lestem a szponzorom mit mond, mit csinál, mit mutat, tanít nekem, utánoztam, és ez biztonságot adott.
Meséltem és mutattam, kedvesen próbáltam kínálni egy finom levest és a férjem ugyanezt csinálta, anélkül hogy vele megbeszéltünk volna külön koncepciót. Volt, amikor azon kaptam magam, hogy a férjem lesem, amint fiatal férfi létére ilyen ügyesen, lelkesen és eredményesen ajánlja ezeket a csodálatos (olykor azt mondom csoda) termékeket. Büszke voltam rá és örültem, hogy közösen részei vagyunk ennek a napnak.

Furcsa volt számomra, hogy többen is ismerték a termékeket és újra fel akarták fedezni maguknak, kicsit elgondolkodtam vajon miért nem fogyasztják folyamatosan, hiszen ha valaki megismeri a jót, akkor miért engedi el???
Nem jöttem rá a nap végére sem, de arra igen, hogy azért akármilyen érdekes emberekkel találkoztunk, akármilyen kedves emberek jöttek az asztalunkhoz csak fárasztó volt, de nem bántam, mert rengeteget tanultam.
Többet tudtam meg a termékekről, a kapcsolatépítés ezen módját megismerhettem. Lett forgalmunk, sok emberrel sikerült felvenni a kapcsolatot. Rájöttem nem könnyebb egy idegennel beszélni egy termékről, mint egy közeli ismerősnek, de könnyebb elfogadni egy idegentől az elutasítást, hisz nála nem bánt, ha nem érti meg, hogy csak neki akarok jót és egy egészséges életmódot tudunk ajánlani. Azt is tudom, ez még csak a kezdet.

Azt hiszem, minden utólag dől el, a munka nagy része még hátra van, de kijelenthetem magam nevében, hogy megérte elmenni, tanulni, gyakorolni. és egy nem megszokott vasárnapot eltölteni, és ezzel elindulni egy úton…NapsugarasonJ

Napsugár házaspár

Egy regisztrált tag, aki több helyen is otthon van
NAPSUGÁR CSAPAT