Vállalkozás, egyéni vállalkozás

Hazánkban egyre több és több vállalkozás jön létre, sokan ebben látják a jövőjüket, a megélhetésüket. Azonban pillanatok alatt el lehet veszni a hatályos jogszabályok útvesztőjében. Felelős döntéseket hozni nem könnyű, főleg ha munkáltatói jogokat is gyakorolsz, és hidd el, gyakorolsz, hiszen a legkisebb egyéni vállalkozó is munkát ad, méghozzá magának. Tehát igenis fel kell készülni egy vállalkozás vezetésére.

Az Életfa Program ma már ehhez is tud segítséget nyújtani. Hiszen egy sikeres vállalkozás vezetőjeként a saját vállalkozásod hozod létre, működteted és/vagy akár meg is szüntetheted.

Ehhez szükséged van

• Számviteli, ügyviteli, munkaerő piaci ismeretekre.
• Hatékony szakmai és üzleti kommunikációs technikákra.
• Kereskedelmi-partneri kapcsolatok kiépítésére.
• Vezetői ismeretekre.
• Meg kell szervezned a megfelelő gazdálkodási folyamatokat.
• Tisztában kell lenned az Uniós és hazai finanszírozási lehetőségekkel.
• A gyakorlatban is alkalmazni, értékelni kell a leghatékonyabb marketing eszközöket.
• Ki kell dolgoznod a vállalkozás ügyviteli, számviteli, ösztönzési és kommunikációs rendszerét.

Ha a fenti tételek közül mindről beható ismeretekkel rendelkezel, nincs szükséged segítségre! De egyet soha nem szabad elfelejteni, a világ folyamatosan változik. Ezen változások követése bizony nem könnyű feladat.

Mi megpróbálunk segítséget nyújtani, a hátunk mögött álló 10 év munkája során megszerzett tapasztalatainkat, eredményeinket Te is megismerheted, a szakmai hátteret saját Pénzügyi-Számviteli Csoportunk biztosítja.

Bármilyen kérdésed lenne a fent olvasható tárggyal kapcsolatban, kérjük, keresd munkatársainkat bizalommal!

ÉN ÉS A VÁLLALKOZÁS

A következő gondolatok segítségként szolgálhatnak azoknak, akik soha nem vállalkoztak, de szeretnének belevágni. Néhány alapvető fogalommal és szabállyal nem árt tisztában lenni, mielőtt még bármibe is kezdenénk:

Elsőként azt kell tisztázni, hogy a Vállalkozás nem egyenlő én-nel, még abban az esetben sem, ha egyéni vállalkozásról van szó. Ha vállalkozásba fogunk, egyrészt azt jelenti, hogy magunkat foglalkoztatjuk, illetve viszünk egy üzletet, annak minden pozitív mellékhatásával és viszontagságaival. A vállalkozásunkból jövedelem származik, mint minden más munkahely esetében, ez után természetesen meg kell fizetnünk a járulékokat. A vállalkozásunk jövedelmét soha nem szabad összekeverni a bérünkkel. A bérünk a vállalkozás szemszögéből csak egy költségnek számít. Ezt úgy szemléltethetjük, hogy az egyik zsebünkbe a vállalkozás nyeresége, a másikba pedig a bérünk megy. Ha ezeket egy kalap alá vesszük, fontos adó- és számviteli jogszabályokat sértünk. Fontos a külön bankszámla, vagy házipénztár, amely az eltérő helyre való pénzáramlást igazolja.

VÁLLALKOZÁSI FORMÁK

Ha döntöttünk - VÁLLAKOZNI FOGUNK! - a következő fontos kérdésben kell döntenünk. Egyéni vagy társas vállalkozást alapítunk. Társas vállalkozás esetében lehet: betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság. Mindegyiknek más feltételei vannak már az indulásban is, illetve a további üzletvitelben is. Érdemes szakember véleményét kikérni a témában, mert alapvetően határozza ez meg vállalkozói létünket.

Az egyablakos ügyintézés azt jelenti, hogy azok az adatok, amelyek a Cégbíróságra bekerülnek, automatikusan eljutnak a NAV-hoz (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) is. De vannak olyan adatok, amelyeket a Cégbíróság nem kér be (pl.: az ügyvezető adóazonosító jele és az iratőrzés helye), ezeket külön kell bejelenteni. Ezen kívül azt is be kell jelenteni a NAV felé, hogy ki lesz az a személy, aki a vállalkozás adóbevallásait, adatszolgáltatásait elektronikus formában eljuttatja az adóhivatalhoz.

A NYERESÉG, A BEVÉTEL ÉS A KÖLTSÉG

Megalakult a vállalkozásunk. Gőzerővel belevetjük magunkat a munkába, melynek hatására – lehetőleg minél nagyobb – forgalmunk keletkezik, amelynek anyagi megvalósulása az árbevétel. Ezt ne tévesszük össze a nyereséggel, ugyanis működésünk során költségek merülnek fel. A költségeknek többféle formájuk van. Főszabályként csak azokat a kiadásokat szabad elszámolni, amelyek összefüggésbe hozhatók a vállalkozás működésével. Vannak fix (közüzemi díjak, bérleti díjak, stb.) és változó (fuvarozási díj, igénybe vett szolgáltatások díjai, reprezentációs kiadások) költségek.

A nyereséget úgy kapjuk meg, hogy a nettó árbevételből levonjuk a költségeket és a ráfordításokat. Vannak olyan adónemek, amelyeknél a nyereséget kell figyelembe venni, adóként megfizetni (pl.: társasági adó).

VÁLLALKOZÁS ALAPFOKON

Sokan vannak weblapunk látogatói között, akik jelenleg is aktív vállalkozók, akár egyéni, akár társas formában. Ők már a gyakorlatban is tudják, Magyarországon milyen feltételek mellett lehet „új életet” kezdeni, és ez milyen előnyökkel, kötelezettségekkel jár. A fenti rövid bevezetőben már olvashattál arról, milyen szempontok alapján hozhatsz felelős döntéseket.

Azonban tanulni sohasem késő, ráadásul szerencsére egyre többen gondolják úgy, nem feltétlenül csak alkalmazottként lehet boldogulni hazánkban. Nekik szól elsősorban a most induló sorozatunk, amelyben igyekszünk segíteni, tanácsokat adni a vállalkozási formákkal kapcsolatban, kezdve egészen az alapoktól…

Szóval ismerkedjünk meg a szóval: VÁLLALKOZÁS. Mit érdemes tudni róla?

MILYEN VÁLLALKOZÁSI FORMÁKAT VÁLASZTHATUNK?

1. Szellemi szabadfoglalkozású (biz. tevékenységekre adószám)

2. Egyéni vállalkozás

3.Gazdasági társaságok:

3.a. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok

(nem önálló jogi személy: nem szerezhet jogokat, nem vállalhat köt.-ket):

- Betéti társaság (Bt.)

- Közkereseti társaság (Kkt.)

3.b. Jogi személyiségű gazdasági társaságok

(biz. tevékenységeket csak jogi személyiségű társaságok végezhetnek):

- Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)

- Részvénytársaság

- Egyesülés - nonprofit

4.Egyéb speciális társaságok:

- Szövetkezet, stb.

5. Európai uniós társaságok

Természetesen mindegyik típusnak megvannak az előnyei, a hátrányai, mindegyik alapításához, elindításához más és más eszközökre (forgó-, állóeszköz, készpénz, telephely, stb., de ne rohanjunk ennyire előre) van szükség. A kiválasztáshoz előrelátó döntésre van szükség, ehhez pedig ismernünk kell a válaszokat, nem csak a hogyanokra, hanem a miértekre is.

Tekintsük át az egyes vállalkozási formák főbb jellemzőit:

AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS

Talán a legegyszerűbb vállalkozási forma. De mint mindenhol, itt is figyelembe kell venni az alapszabályt: ha az embernek nincs, vagy csak egy kevés spórolt pénze van, és emellett nem rendelkezik biztos mellékkeresettel, akkor erősen megfontolandó, hogy tökéletes üzleti tervek nélkül vállalkozásra adja a fejét. Hiszen a járulékokat akkor is fizetni kell, ha nincs bevétele a vállalkozásnak, és egy kezdő vállalkozásnál előfordulhat, hogy hosszabb ideig nem sikerül kitermelni azt a jövedelem mennyiséget, ami fedezné az alapvető költségeket. Ezért aki nem akar kockáztatni, annak érdemes egy ilyen vállalkozásba főállás mellett, jövedelem kiegészítésként belekezdenie. Erre az Életfa Program keretein belül nagyszerű lehetőség nyílik!

Kiből válhat egyéni vállalkozó? Egyéni vállalkozás alapítására elsősorban belföldi természetes személyek jogosultak, de pl. külföldi állampolgár is vállalkozhat, amennyiben megfelel a speciális feltételeknek és magyar adójogi illetőséget szerez.

Vagyis hivatalosan egyéni vállalkozó lehet:

• a magyar állampolgár,
• az Európai Unió tagállamának, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy,
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a b) pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja,
• a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan.

Egyéb feltétel még:

• cselekvőképesség,
• lakóhely,
• büntetlen előélet.

Ennek megfelelően egyéni vállalkozó nem lehet:

• aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen,
• akit a közélet tisztasága elleni [a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. Fejezet VII. cím] a nemzetközi közélet tisztasága elleni (Btk. XV. Fejezet VIII. cím), gazdasági (Btk. XVII. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XVIII. Fejezet) bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,
• akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,
• aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja (pl.: Bt. beltag).

Nagyon fontos tudni, hogy az egyéni vállalkozás VÁLLALKOZÓI IGAZOLVÁNY birtokában gyakorolható!

Ennek igénylése az alábbi módon történik:

• kérelem (formanyomtatvány) kitöltése
• benyújtása: a székhely szerint illetékes okmányirodában (előtte érdemes érdeklődni, pontosan milyen iratokat csatoljunk a nyomtatványhoz)
• Jelenleg mellékelni kell:

- nyilatkozatot, hogy nincs eltiltva a tevékenységtől, nincs kizáró ok (pl.: gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja; adó-, vám-, tb-tartozás)

- a székhely, valamint szükség szerint a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét (a hozzá tartozó tulajdonosi hozzájárulási nyilatkozattal)

- tevékenységi körét és tevékenységének megnevezését

- hatósági erkölcsi bizonyítványt

- ha a jogszabály előír képesítést: azt igazoló okiratot

- ha a jogszabály előír más hatósági engedélyt

- nyilatkozatot az adószám megállapításához szükséges adatokról (ha nincs adóazonosító jele, ahhoz is)

- külföldi állampolgároknak vízumot vagy tartózkodási engedélyt

Itt kell megjegyeznünk, hogy hála a modern technikának és az internetnek, a fenti folyamat jelentősen egyszerűsíthető, ugyanis az egyéni vállalkozói igazolvány megszerzésére akár elektronikus úton is lehetőség van. Ehhez csak a magyarorszag.hu portált kell felkeresni, ahol regisztráció után a megfelelő űrlap letöltésével és kitöltésével az ún. ügyfélkapun át akár azonnal is elkezdhető az eljárás, ám a személyes ügyintézés ebben az esetben is elkerülhetetlen!

Az eljárás során a helyileg illetékes okmányiroda az érintett szervezetektől beszerzi:

• az egyéni vállalkozó adószámát,
• szükség esetén: adóazonosító jelét,
• statisztikai számjelét.

A vállalkozói igazolvány kiadásának időtartama: 30 nap.

Költségei:

Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyek főszabályként illetékmentesek, az alábbi esetek kivételével:

• a bejelentéshez szükséges hatósági erkölcsi bizonyítvány: 2.000.- Ft.
• vállalkozói igazolvány kiadása: 10.000.- Ft.
• vállalkozói igazolvány adatváltozás miatti cseréje 3.000.- Ft (kivéve ha a vállalkozói igazolvány cseréje önkormányzati döntés alapján történő megváltoztatás miatt történt, mert ez esetben illetékmentes).
• vállalkozói igazolvány elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés, megrongálódás miatti cseréjének, pótlásának 5.000,- Ft az illetéke.

Nos, immár vállalkozóvá válhattunk és rendelkezünk a szükséges okiratokkal is ahhoz, hogy belevágjunk az új tevékenységünkbe. Ám a szükséges ismeretek még nem fogytak el…

Vegyük át, mik is az egyéni vállalkozás működésének szabályai:

• Az egyéni vállalkozó tevékenységét csak akkor kezdheti meg, ha bejegyzik az egyéni vállalkozók nyilvántartásába. A bejegyzésről az egyéni vállalkozó igazolást kap, ezáltal kerül értesítésre - többek között - nyilvántartási számáról és adószámáról is, melyeket tevékenysége során használni köteles.
• Az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységet csak akkor kezdheti meg, illetve folytathatja, ha az adott tevékenység végzéséhez szükséges végzettségekkel (képesítési követelményekkel) és hatósági engedélyekkel – leszámítva ha azokat önkormányzati rendelet írja elő – rendelkezik.
• Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - eltérő rendelkezése hiányában, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik.
• Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelepe) van, a képesítési követelményeket valamennyi telephely (fióktelep) vonatkozásában érvényesíteni kell.
• Az egyéni vállalkozó közreműködőként alkalmazottat, külön jogszabályban meghatározott bedolgozót, segítő családtagot, és szakiskolai, szakközépiskolai tanulót foglalkoztathat.
• Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen, illetve fióktelepen végezheti.
• Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel.
• Az egyéni vállalkozónak a gazdasági tevékenysége során az „egyéni vállalkozó” megjelölést (vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni.
• Az egyéni vállalkozó szünetelés tartama alatt nem végezheti az egyéni vállalkozói tevékenységet, nem szerezhet egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot, nem vállalhat új kötelezettséget, azonban tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.

Most pedig egy kellemetlen, ám szükséges téma következik a sorban, milyen fizetési kötelezettségei vannak egy EGYÉNI VÁLLALKOZÓNAK?

AZ ADÓZÁSI-BEVALLÁSI-FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK:

Az egyéni vállalkozók választhatják a vállalkozói SzJA szerinti, az átalányadó szerinti, vagy

bizonyos feltételekkel az EVA szerinti adózást.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózó egyéni vállalkozónak az SzJA fizetési kötelezettség megállapításához döntenie kell, hogy a vállalkozói jövedelme alapulvételével megállapított vállalkozói adóalap után, vagy a jövedelem- (nyereség-) minimum után fizeti meg az adót.

• Vállalkozói SzJA: vállalkozói adóalap 500 mFt-ot meg nem haladó része után 10%, a felettes rész után 19% az adó mértéke.

Bevallás + fizetés: február 25., előlegfizetés negyedévente (következő hó 12-ig).

• Vállalkozói osztalékalap után fizetendő adó: 16% SzJA.

Bevallás + fizetés: február 25.

• ÁFA: ÁFA kulcsok: általános esetben 25%.

Havi (1.000.000 Ft befiz. ÁFA felett), negyedéves (250.000 Ft befiz./visszaig. ÁFA felett), éves ÁFA bevallás + befizetés.

Évi 5 millió Ft bevételig alanyi adómentességet lehet választani!

• Vállalkozói kivét utáni adófizetés: a vállalkozói kivét az összevont adóalap része, ezért alkalmazni kell rá az adóalap kiegészítést (27%-kal növelten kell az összevont adóalap megállapításakor figyelembe venni).

Törvényben meghatározott feltételekkel lehet átalányadózást választani:

• 15 millió Ft vállalkozói bevétel alatt, és ha nem áll munkaviszonyban (210/2009. (IX. 29.) kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység esetén 100 millió Ft vállalkozói bevétel alatt).
• Általános esetben 40% költséghányadot állapíthat meg.
• Az átalányban megállapított jövedelem a 27% adóalap-kiegészítéssel növelve az összevont adóalap részeként adózik.

• Biztosítási kötelezettségek: járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér (2011-ben: 78.000 Ft), középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén pedig legalább a garantált bérminimum (2011-ben: 94.000 Ft) alapján.

• Ha nincs 36 órás munkaviszonya: 27% TB járulék, 10% nyugdíjjárulék, 7,5% egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék.

• Ha van máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya: nem kell járulékot fizetnie, csak a járulékalapot képező jövedelem után.

• Iparűzési adó: bevétel-anyagköltség-közv. szolg.-ELÁBÉ. Kb. 2%.

A helyi önkormányzat adómentességet, illetve adókedvezményt állapíthat meg a helyi iparűzési adó vonatkozásában, amennyiben a vállalkozó a jogosult a helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározására és adóalapja nem haladja meg a 2,5 mFt-ot.

Ugye nem is olyan egyszerű ez? De nem is olyan bonyolult. Immár minden szükséges információval felvérteztük magunkat ahhoz, hogy sikeresek vállalkozók legyünk. Nos, vágjunk bele!

Pénzügyi-Számviteli Csoport

Tweet