FÜRDŐ KALAUZ

Új sorozatot indítok hazánk gyógyvizeiről, ám most elsősorban honismereti- és kultúra szempontból. Hja, hogy mégis köze van az egészségmegőrzéshez, az egészség helyre állításához, az nem a véletlen műve, hiszen egy egészségőrző program keretén belül jelenik meg.

A Fürdő kalauzt a hazai fürdők történelmi áttekintésével kezdem, majd a következő hónapokban hazánk gyógy- és termál vizeit hatóanyagok szerint csoportosítva nyújtok betekintést. Nem titkolt szándékom a sorozattal, hogy ismerjük meg, büszkélkedjünk vele és főleg használjuk egészségünk érdekében azt, ami a miénk!
Igazgató úrtól hallhattuk többször: "...megtanulom, megőrzöm, tanítom, tovább adom!"
Tehát ismerjük meg/fel, őrizzük, reprezentáljuk hagyományainkat, kultúránkat, melyhez ez is hozzátartozik, mert e nélkül mind hévízkészletünk, mind kultúránk elapad(hat). 

Bevezető a Fürdő kalauz sorozathoz

Egy 1911-ben kiadott¹ könyvben írja a szerző:
"Egy régóta köztudatban lévő mondás szerint nincs a földnek még egy olyan országa, melynek buja termékenysége, természeti kincsekben való gazdagsága vetélkedhetnék Magyarországéval!"  "....hogy ennyi kedvező körülmény ellenére még mindig nem első fürdő-országa Európának, annak oka az a végzetes előítélet melylyel a tehetős magyar fürdőközönség a divatnak hódolva külföldi fürdők látogatásához ragaszkodik."
Ekkor még Magyarország a Kárpát-medencét jelentette, még sem becsültük kincseit kellően.

A víz a keleti- és a nyugati filozófiák megállapításaiban egyaránt a természetet alkotó fő elemek egyike. Amint a 2016-os tematikus év előadásaiban sokszor elhangzott, az ember szervezetében a vízháztartás, annak egyensúlya létfontosságú, sőt döntő létünk, egészségünk, mindennapi közérzetünk, kedélyállapotunk, alkotóképességünk szempontjából egyaránt. Hiszen sírunk örömünkben-, bánatunkban, izzadunk kínunkban, gyönyörünkben, vizet iszunk (jó esetben) gondolkodás közben, pihenést találunk, feltöltődünk egy jó (Just) fürdőtől.

Fejlődésünk első kilenc hónapját is vízben töltjük, majd születésünket a tápláló, védő magzatvíz a megindulása jelzi. Minden napunkat végig kíséri.

Geológiai adottságait tekintve a Kárpát-medence a világon az ötödik leggazdagabb termálvízkészlettel rendelkezik: területeinken a földkéreg mintegy 10 kilométerrel vékonyabb a világátlagnál, ezért a magma közelebb van a felszínhez. Egyrészt befolyásolva országunk a klímáját, másrészt sokkal kisebb mélységből tudunk hévizet nyerni. Az ország ezekből a vizekből bőséges mennyiséggel rendelkezik, jelenleg 300 ezer köbméter kerül felszínre naponta.
Amikor a honfoglaló Árpád átkelt a Dunán, a Magyar Révnél, a Duna mentén a "felső" meleg források alatt ütött tábort, itt - a mai Császár fürdő környéke - indult meg székhelyének, fejlődése.

Tudnunk kell, hogy honfoglaló őseink (és elődeik is) fejlett fürdőkultúrát hoztak magukkal, ismerték és használták a hordozható "fürdőkádat", amely egy szétszedhető favázú, bőrből készült zsák volt², valamint rendszeresen használtak izzasztó kunyhót is.

A feljegyzések szerint a fürdés kultúrája az Árpád házi királyok alatt is fejlődött. Érdekesség, hogy II. Endre leányának, Árpád-házi Szent Erzsébetnek, a hozományában többek között egy míves ezüst fürdőkád is szerepel, amikor feleségül ment a thüringiai őrgrófhoz, abban az időben Nyugat-Európában a fürdés nem volt divat, sőt kifejezetten károsnak találták. A korabeli utazók ezért is csodálták meg nálunk a hévizek mellett már a XI-XII. században kialakult fürdőmedencéket, a kőfürdőket, mely fürdőkultúra szervesen ráépült a rómaiak itt kialakított hagyományaira.

Mohamed próféta a Koránban írja elő, hogy minden mohamedán embernek hetente rituális megtisztulási fürdőt kell vennie (ez a Hammam). Természetes, hogy a török hódoltság idején a mohamedán kultúra szerint fejlődött és virágzott a fürdőélet. Ezek szigorúan a vallás és higiénia jegyében működtek, pompájukkal, tisztaságukkal szöges ellentétben álltak a környezetükben elhelyezkedő településekkel. Ezek a fürdők, úgy mint az ókorban, nemcsak a tisztálkodás, vallási rituálék részeként működtek, hanem társadalmi, politikai kapcsolatok tereként is, ahol ugyancsak művészet is megjelent. A nők esetében a mohamedán világban az ugyancsak a fürdők voltak a nyilvános társasági élet egyetlen helyszínei, ahol kendőzetlenül szórakozhattak egymás társaságában. Ebből az időből számos metszett maradt ránk, illetve több fürdő épülete³ mely művészien megörökíti a kor fürdőkultúráját.

A török kiűzése után Pest és Buda fürdőváros maradt. A sok nyomor és pusztítás ellenére a kettős városban fürödtek az emberek, nagy mértékben tisztálkodtak mert beépült az életükbe. Erre az egész un. művelt Európában nem volt példa, annyira, hogy a kultúrtörténelem ellenpéldákkal szolgál.⁴

A 16-18. században a török alapokra építve kialakult a Pest-Budán a kor szellemének megfelelő fürdőélet, melyben a polgárság mindennapi élete, erkölcse-gyakran frivol szokásai domináltak. Ebben az időben is a fürdők a társadalmi-, gazdasági-, politikai kapcsolatok helyszínei voltak, ami a korabeli művészek metszetein, már olajfestményein is megjelent.

A 19.sz. reform szemlélete a fürdőkultúrára is hatott, a magyar- és a betelepült német polgárság életébe egyaránt beépült, így virágzásnak indultak a fürdők és a fürdőélet az arisztokrácia támogatásával, ezért a vidéki gyógyfürdők is fejlődésnek indultak.
A kort a metszeteken kívül számos korabeli képzőművészeti alkotás örökíti meg, mely gyakran allegorikus, antik elemekkel ábrázolja az akkori fürdőzőket. Ekkor alakultak ki a modern vízgyógymódok, illetve fizikoterápiás kezelések beillesztése a gyógyászatba, és a fürdőéletbe. 1891-ben alakult meg az Országos Balneológiai Társaság.

A magyar fürdőélet és kultúra egyik virágkorát a kiegyezés utáni időszak jelentette. Egymás után nyíltak meg és fejlődtek a szecessziós építészet és kultúra jegyében szerte a Kárpát-medencében az épített fürdők és strandok. Mind az arisztokrácia, mind pedig a polgárság életébe beletartozott immár a rendszeres, évente akár 3-4 alkalommal is, a fürdőkúra. Ezeken a fürdőhelyeken virágzott a kulturális- és művészeti élet, számos zenei-, irodalmi- és képzőművészeti alkotás reprezentál. A fürdőéletet az akkor fejlődésnek induló művészi értékű képeslapok (metszetek, rajzok, fotók) dokumentálják a leghívebben.

Az I. Világháború és Trianon a magyar fürdőéletben is jelentős visszaesést jelentett. A rövid békeidő, melyet gazdasági válság nyomasztott, nem volt elegendő a fürdőkultúra újbóli fellendüléséhez. A 20.században a II. Világháború után először az újjáépítésé volt a szerep. A gazdaságiélet fellendülésével  fürdés tömegkultúrává vált, köszönhetően a szakszervezeti beutalók rendszerének, amint ezt sok szocreálalkotás is tükrözi az ’50-’60 évekből. A fürdőélet egyre inkább a kikapcsolódással és a szórakozással ötvöződött, és hanyagolódott a gyógyászat jellege, pedig Tb támogatást kapott.

A 21.sz. elejére, az egészségtudatosság fejlődésének, kialakulásának következtében újabb lendületet kapott a fürdőkultúra Magyarországon, tény, hogy gazdaságilag is kiemelt ágazattá vált. A fürdőélet szellemébe egyre inkább illeszkednek a korszerű gyógymódok mellet az antik hagyományok, a keleti kultúra- és terápia elemei.

Ma már wellness-ről és SPA-ról beszélünk fürdőkultúra helyett, ezért érdemes e két elnevezést a helyére tenni, hogy mindenki ugyanazt értse alatta.

A SPA, mint mozaikszó jelentésére azt a magyarázat terjedt el, hogy a latin Sanus per aquam, vagy Sanitas per aquam, (egészséges a víz által) kifejezés rövidítése. Magyarosabban: vízből nyert egészség.
Nagyon jól hangzik ez a magyarázat, tanítják is több tanfolyamon, ám tévedésen alapul. A szó eredete ugyanis egy földrajzi helyhez kapcsolódik, méghozzá a belga Spa üdülőhelyhez. A település elnevezésének eredete egy vallon szó, az espa, ami kutat jelent.
A Spa szó magyar jelentése tehát kút, gyógyvíz, forrás. 

A köznyelvben a SPA-t és a balneoterápiát egymás szinonimájaként használják. Pedig a balneoterápia a vízzel és/vagy gyógyvízzel, iszapokkal végzett gyógyászati kezelések összefoglaló elnevezése.
A valós jelentésüktől függetlenül a két elnevezés különbsége az, hogy amíg a SPA az egészségmegőrzéshez kapcsolódó módszereket, kezeléseket jelenti, addig a balneoterápiát a már kialakult panaszok, betegségek kezelése esetén használják.
Az a közös bennük, hogy a termálvízben való tartózkodásnak lehet egészségmegőrző, vagy betegségeket gyógyító hatása (egyszerre) is.

A wellness kifejezés az 1950-es években született meg Dr.Halbert L. Dunn⁵ álltal, aki az angol wellbeding (jó közérzet), és a fitness (jó kondíció) szót gyúrta össze, melynek az üzenete: "Érezd jól magad!" 

Örvendezzünk, hogy ismét hangsúlyossá vált a hippokratészi elv: az egészség alapja az ember és környezetének egyensúlya.

Pilisszentiván, 2016. Vízkereszt hava 21.

Szeretettel
Berecz Ildikó

[1] Erdős József: Magyar fürdő- kalauz 1911. Tata, olyan népszerű volt, hogy évente kiadták, ez már 6. kiadás

[2] Bíborban született,  VII. Konstantin (913–959) bizánci császá), a honfoglalás előtti magyar történelem szempontjából is kiemelkedő jelentőségű De administrando imperio – A birodalom kormányzásáról című mű írója,  könyvének „A turkok népéről...." című fejezetében

[3] Rudas fürdő a Duna mellett (egykori neve: jesil direkli ilidzsá:zöldoszlopos fürdő)

    Rác fürdő (kücsük ilidzse:kis fürdő)

    Király fürdő (Szokollu Musztafa építtette a 16. század második felében).

    Császár fürdő (Velibej-fürdő) (ugyancsak Szokollu Musztafa építtette, s az egykori legszebb budai fürdő volt).

[4] Nyugat-Európában még az előkelők sem fürödtek (pl. versailles-i kastélyban lévő egyetlen fürdőhelységet, mint feleslegeset befalazták…)

[5] Amerikai orvos, a  wellness mozgalom "atyja" (1896-1975)

forrás:

Hefelle-Kiss Ferenc: Elmélkedés a Magyar Fürdőkultúra Napján…2016
Erdős József: Magyar fürdő- kalauz 1911. Tata
http://www.skondamaria.hu/f%C3%BCrd%C5%91%C3%A9let-f%C3%BCrd%C5%91kult%C3%BAra
http://egeszsegturizmus.itthon.hu/gyogyfurdok
http://www.egipatrona.hu/mvsz/index.php/sajtoszolgalat/2012-sajtoanyaga/107-mtf-16-xxi-mit-irt-a-biborbanszueletett-csaszar-a-honfoglalo-magyarokrol 

Tweet