Logo

GYÓGYNÖVÉNYISMERETEK

A keringési rendszer betegségei megelőzésének gyógynövényei és gyógyfűszerei

A növények képezik az emberi lét alapját. Táplálnak bennünket, tisztítják a levegőt, védelmet nyújtanak, kiszolgálnak bennünket. A tudósok a Földön élő növényfajok számát több százezerre becsülik, és évente kb. 2000 új fajt fedeznek fel.

Mi a gyógynövény? Tágabb értelemben: azon növények, amelyek valamely részét az emberek – a bennük lévő hatóanyag miatt – hagyomány vagy irodalmi adatok alapján gyógyászati célra használtak vagy használnak. Szűkebb értelemben: azon növények, melyek felhasználását hivatalos forrás engedélyezi.

Az emberiség évezredeken át töretlen lelkesedéssel és hittel gyógyított gyógynövényekkel a legkisebb karcolásoktól a legkomolyabb járványokig. Az egyiptomiak falfestményeken és kőtáblákon örökítették meg a gyógynövényeket. Georg Ebers 1864-ben a Luxor melletti Tomb- völgyben találta meg azt a 21 méter hosszú papirusz tekercset, ún. Ebers-féle tekercseket, amely több, mint 500 gyógynövényt sorol fel (köztük a kakukkfű, a fokhagyma, kömény stb.)

A görög és római orvosok nevéhez fűződik a gyógynövények rendszerezése. Hippokratész kétszáz gyógynövényt írt le. Dioscorides görög orvos 600 gyógyító „fa” hatásait elemezte, és ő volt az, aki elkészítette 78-ban Európa első gyógynövény jegyzékét. A X. században a szerzetesek a gyógynövényeket már kifejezetten termesztették a betegségek gyógyítására. Sőt meg kell említenünk a legkiválóbb bencés apácát, a bingeni Hildegardot, aki szintén természettudományos könyvet írt a gyógynövényekről. A XVII. században Nicholas Culpeper angol orvos által írt Füveskönyv még négy évszázad elteltével is igen keresett olvasmány. De magyar sikereink is vannak: az első magyar gyógynövényjegyzék a XII–XIII. században keletkezett ún. Pray-codex (27 gyógynövény olvasható benne). Melius Péter Herbárium című könyve 1578-ben jelent meg, melynek címe: Az fáknak, füveknek nevekről, természetekről és hasznairól. 1664-ben Lippai János gyógyfüves könyve, a XVIII. században Diószegi-Fazekas Magyar Füvész Könyve látott napvilágot. 1915-ben jött létre a ma is működő Gyógynövény Kutató Intézet. A magyar gyógynövénykutatás kiemelkedő alakjai között kell megemlíteni: Kabay Jánost (1876–1936), Békésy Miklóst (1903–1980), Tuzson Pált (1901–1959) és Szász Kálmánt (1910–1978).

A Föld lakosságából kb. 4 milliárd ember elsődleges orvosságként ma is a gyógynövényeket használja. Szerte a világon az egészség megőrzésében és a betegségek megelőzésében napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak a gyógynövények. A gyógynövényes gyógyítás és megelőzés nagyon eredményes, a növényi étrend-kiegészítők igen hatásosak, ha helyesen alkalmazzák őket. A gyógynövényes kezelés segíti a szervezetünket, hogy egy lassú, természetes folyamatban a szervezet saját magát gyógyítsa meg. A gyógynövények hatása szelídebb, eredménye lassabban mutatkozik meg, ezért fogyasztásukkor a célzott hatás eléréséhez türelmesnek kell lenni. A gyógynövényekkel történő kezeléskor a szervezet megerősödik, és lehetővé válik a betegség újbóli jelentkezésének megelőzése is. A gyógynövényes megelőzés és gyógyítás nagy dózissal kell, hogy történjen, és hosszan tartónak kell lennie. A gyógynövényes megelőzés és kezelés során nagy figyelmet kell fordítani az étrendre is. Könnyen emészthető, egyszerű, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag étkeket kell fogyasztanunk, megfelelő mennyiségű folyadékbevitellel egyetemben. A világon több, mint 20 000 fajta fűszer- és gyógynövényt tartanak számon.

A cékla zöldség, de egészségtani hatása és gyógyító ereje nem kérdőjelezhető meg. 2009-ben az Exeter-i Egyetem kutatói tudományos kísérletet folytattak a céklával kapcsolatosan. Azt fedezték fel ami – sportélettani szenzáció volt – hogy a céklalevet fogyasztó sportolók 16%-kal hosszabb ideig voltak képesek edzeni, mint azok, akik nem fogyasztottak céklalevet. De nézzük meg, hogy mi is a cékla élettani hatása az emberi szervezetre! A legfontosabb, hogy értágító hatású. Növeli az erek átmérőjét, így több vér tud áramolni az erekben, mindez csökkenti az izmok oxigénszükségletét, ezért kisebb a kifáradás és nagyobb az ellenállóképesség.

A másik zöldség, fűszer és gyógynövény, amelynek fogyasztása a keringési rendszerünk egészséges funkcionálása miatt elengedhetetlen, a zeller. A zellerolaj és zellermag tartalmaz olyan vegyületeket (3-butiftalid), amely ellazítja a vérerek izmait. A petrezselyem természetes értágító, B12 és C-vitaminokat is tartalmaz, ami hozzájárul az egészséges vérkeringéshez. A csípős paprikában lévő kapszaicin csökkenti a vérlemezkék összecsapódási hajlamát, így az agyi vérkeringési betegségek, valamint a trombózis ellen hat. Az alacsony káliumszint szívbetegséget okoz, ezért fogyasszunk kálium tartalmú gyümölcsöket, fügét, sárgabarackot, illetve a magvak közül a pisztáciát és mandulát.

A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) évszázadok óta a népi és természetgyógyászat által nyilvántartott, a hangafélék családjába tartozó, gyümölcstermő gyógynövény. Termését és levelét fogyasztjuk. Termése növeli a vérerek ellenállását, javítja a hajszálerekben és általában az erekben a vérkeringést. Érfalvédő hatású, fogyasztása javítja a látást. Keringési elégtelenség és nyirok-keringési elégtelenség kezelésében is kitűnően alkalmazható. A gyümölcskivonat nagyon jótékony hatást fejt ki azoknál, akiknek rossz a vérkeringése a végtagjaiban. Vannak olyan embertípusok, akiknél könnyen kialakul a véraláfutás, ilyenkor szintén kiváló a hajszálértágító hatása miatt. A legfrissebb kutatások szerint hosszú távú fogyasztása enyhíti a rövidlátást.

A ginzeng (Panax) az aráliafélék családjába tartozó nagyon népszerű gyógynövény. A kínaiak „embergyökérnek” is nevezik részben alakja, részben gyógyhatása miatt. Szellemi és fizikai erőnlét fokozására egyaránt alkalmas, de hogyan? A ginzeng tulajdonképpen a növény gyökere. Csak 6–7 éves korára éri el azt a kort, amikor a benne lévő antioxidánsok és ásványi anyagok a legoptimálisabb hatást fejtik ki. Akkor porrá őrlik. Jótékony hatást fejt ki a keringésre és a hormonháztartásra. A keringésnél növeli a férfiúi teljesítőképességet, de nem potencianövelő, hanem vágyfokozó, afrodiziákum. Mivel a ginzeng adaptogén, ezért folyamatos alkalmazása esetén kisebb szüneteket kell tartani. Koffeinnel történő együttes alkalmazása nem ajánlott!

A vadgesztenye (Aesculus) a szappanfélék családjába tartozó magas termetű fa. Gyógyászati célra magját, virágját, levelét és kérgét használják fel. A babona szerint, ha vadgesztenyét hordunk a zsebünkben, a betegségek elkerülnek bennünket. A vadgesztenye magjában lévő eszcin, csökkenti a kis erek áteresztőképességét, és megszünteti a szövetekben lévő folyadék-felhalmozódást. Mindez a lábakban fellépő visszértágulat okozta fájdalom, nehézségérzet, duzzanat csillapítására szolgál.

   
 

 

 Balázsné dr. Burkus Gabriella
természetgyógyász-fitoterapeuta
Egészségügyi Team

JNS HUngária Kft. © Életfa Program | Just és Nahrin. Minden jog fenntartva.