FŰSZERKALAUZ: ROZMARING, A MAGYARSÁG VIRÁGA

A rozmaring (Rosmarinus officinalis) az árvacsalánfélék családjába tartozó Rosmarinus nemzetség növényfaja, fűszer- és gyógynövény. Dél-Európában honos, de nálunk is kedvelt. A tömjénre emlékeztető aromás fűszert az örökzöld bokor leveleiből (Rosmarini folium) kapjuk. Mivel a kámfor nagyon drága volt Itáliában a szegények tömjénje volt (fertőtlenítés).
Neve rosmarinum alakban már Dioskuridse¹ orvos-botanikai munkájában is olvasható, aki mint a libanotisok (tömjénszagú füvek) egyikeként írta le. Nevének eredetét a ros és a marinus szavak összevonásából eredeztetik, mely jelentése tengeri harmat.

A Földközi-tenger vidékén és Dél-Európában már az ókorban is ismert és kedvelt fűszer és gyógynövény volt. A kolostorkertekben pedig már hivatalos gyógynövényként szerepelt. Ám Európa északi részén, főleg az Alpoktól északra, még a középkorban sem ismerték a cserép elterjedéséig, mivel nem élte át a telet. A honfoglaló magyarok a Pannóniában élt népektől vették át.
Népies nevei: rosmarin, antosfű, szagos rozmaring, illatos rozmaring.

Az irodalomban és a népművészetben az emlékezés és a hűség jelképe, mint ilyen a díszítő művészetben (szövés, hímzés) is jelentős motívum.²

Már az ókorban felismerték, hogy javítja a memóriát, ez a tudás fent maradt. Ennek talán egyik legszebb példája Shakespeare Hamletjében található, ahol a már bomlott elméjű Ophelia gyűjt csokornyi vadvirágot, köztük rozmaringot is, s közben ezt mondja Laertesnek: "Itt egy rozmaringszál az emlékezetre, kérlek rózsám, hogy jussak eszedbe."³

A néphagyomány szerint, Szűz Mária kék köpenyét ráterítette egy fehéren virágzó rozmaringbokorra, mikor megpihent, és a virágok kék színűre változtak. A növény ezután ”Mária rózsájaként” lett ismeretes.
Úgy tartották, ha elalvás előtt egy rozmaring ágat helyeznek a párna alá, elűzi a rémálmokat, és ha a házon kívülre helyezik, elűzi a boszorkányokat.
Mégis, a házban és a kertben bőségesen növő rozmaring, mely a boszorkányok elüldözésére volt hivatott, azzal a jelentéssel bírt, hogy az asszony uralja a háztartást. Ezért a 16. századra azok a férfiak, akik meg akarták mutatni, hogy ők az urak a háznál, felszedték a rozmaringbokrokat.
Azt is tartották a növényről, ha egy fiatal megérint egy másikat egy virágzó rozmaringággal, akkor szerelembe eshet.

Friss házasok rozmaringágat ültettek az esküvőjük napján, jó jel volt az egységre és családra ha az ág megfogant és elkezdett nőni.
Az alföldi tanyavilágban még a legszegényebb családoknál is volt egy cserép rozmaring, melyből a búbos kemence tetejére szórtak pár levelet, hogy kellemes illatú legyen a lakás.
A népi gyógyászatban görcsoldónak használták, valamint a borok ízesítésére alkalmazták. Népgyógyászati felhasználása nem bizonyítékokon, hanem hosszú távú tradíción alapszik.

A rozmaring története egyik érdekes fejezete az illatszerek történetének. Jelentősége annál nagyobb, mert illatszer és füstölőszer is volt. A múlt század népies-nemzeti mozgalmai úgy tüntették fel a rozmaringot, mint magyar népi növényt. A rozmaringból készült illatszer történetében nevezetes szerep jutott egy magyar királyné nevének.⁴
A 17. és 18. században Európa-szerte ismert „magyar királyné vize” (Aqua Reginae Hungariae), amit köszvényes betegek kezelésére használtak, valamint a hajhullásra is hatékony szerként tartották számon. Ez tulajdonképpen rozmaringszesz volt: két rész rozmaringból és három rész alkoholból állt, köszvényes területek bedörzsölésére használták.
Gyógyításra való felhasználásának első nyomai Joannes Praevotius, páduai orvostanár munkájában találhatók, amelyek 1666-ban Hannoverben jelentek meg

A rozmaring hatása

Bizonyítékokkal megalapozott orvosi javallata nincs. A rozmaringot és az olaját a népi gyógyászatban emésztési zavarok (diszpepszia) kezelésére és a gyomor–bél-rendszer enyhe görcsös állapotainak oldására, továbbá enyhe izom- és ízületi fájdalmak és enyhe perifériás keringési zavarok enyhítésére használják. Nyersen és szárított állapotában is használják a fürdővizek (gyógyfürdők) illatosítására, miközben a fürdőző szervezetét felfrissíti.
Idős patkányokon végzett kísérletek során enyhítette az oxidatív stresszt. Egy 20 fő bevonásával végzett vizsgálatban kimutatták a rozmaringolaj élénkítő hatását, míg indukált diabéteszes patkánymodellen végzett kísérletben a lipidprofil javulását tapasztalták a rozmaringkivonat hatására.

A levéldrog antibakteriális, antioxidáns és gyulladáscsökkentő. A rozmaringleveleket teakeverékekben epe-és vizelethajtó, szélhajtó, idegerősítő és étvágygerjesztő hatása miatt használják. Illóolaja a végtagok vérkeringését javítja, reuma- és köszvényellenes, csillapítja az idegfájdalmat. Gyógyászati felhasználása mellett az illóolajat a kozmetika- és illatszeripar külsőleg alkalmazza (kölnivizek, fürdőesszenciák, szappanok, krémek, kenőcsök, tapaszok, dezodorok, hajszeszek, samponok). A rozmaringolaj nem toxikus, csak ritkán és enyhén irritáló, szemben több más olajjal.
A rozmaring jótékony hatásai között tartjuk számon a következőket: javítja a memóriát és a közérzetet, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító tulajdonságokkal bír, védi az immunrendszert, serkenti a vérkeringést, méregteleníti a szervezetet, védi a szervezetet a bakteriális fertőzésekkel szemben, késlelteti az öregedést, továbbá gyorsítja számos bőrbetegség gyógyulását.

Különböző tanulmányok kimutatták, hogy a rozmaringban található karnozinsav képes felvenni a harcot olyan toxikus anyagokkal, amelyek az agyi funkciók frissességét befolyásolják. A rozmaring természetes összetevői értékes fehérjéket biztosítanak az agy számára, amelyek pozitívan hatnak a döntéshozó folyamatokra. Javítják a sérült DNS-ek és sejtek működését. Elősegítik továbbá az acetilkolin lebomlását; ez a kémiai anyag serkenti az emlékezőképességért és az interperszonális kommunikációért felelős sejtjeink működését.
Egy tudományos kísérlet során a vizsgált alanyok egyik csoportja rozmaring illóolajat kapott szagolgatni. Az eredmény figyelemre méltó volt: a csoport tagjai 60-75%-kal nagyobb eséllyel emlékeztek vissza különböző dolgokra, mint az a csoport, akik nem kaptak az illóolajból.

Rozmaring a konyhában

A rozmaringot a gasztronómia területén először a fahéjhoz hasonlatos tulajdonságai miatt – miszerint a kevésbé friss hús romlott szagát képes elfedni – kezdték el használni, és amikor a higiéniai körülmények javultak, a rozmaring nem kopott ki a konyhákból, sőt a nyár elképzelhetetlen nélküle. Leggyakrabban húsokhoz használjuk. Legjobban a báránnyal harmonizál, de a csirkétől a marháig bármilyen húshoz érdemes adni. A raguk mellett az egyben sült húsok fűszerezésére, pácolására is alkalmas, de gyakorta használjuk zöldségekből készített levesek, főzelékek, saláták ízesítésére is.

Rozmaringos focaccia

Hozzávalók: 50 dkg finomliszt, 3 dkg friss élesztő, 15 g só, 2 csipet nagy szemű só, 2 csipet rozmaring, 2 dl meleg víz, 5 + 1 evőkanál olívaolaj,

Elkészítés: A lisztet átszitálom, beleöntöm a kenyérsütőbe. Hozzámorzsolom az élesztőt, a lelkiismeretesen kimért sót, 5 evőkanálnyi olívaolajat, hozzáadom a meleg vizet, és elindítom a programot. Másfél óra múlva kiszedem a bucit, hat részre vágom. Ezeket alaposan átgyúrom, ujjnyi körré nyújtom, majd sütőpapíros tepsire teszem. A sütőt 250 fokra előmelegítem.
A kicsit kelni hagyott tésztaköröket megkenem olívaolajjal, megszórom sóval, rozmaringgal, esetleg alaposan leitatott olívabogyóval, és nagyjából 10-15 perc alatt készre sütöm.

Sütőtök baconnel és rozmaringgal

Hozzávalók:  kilónyi sütőtök , 20 dkg bacon , 3 ág rozmaringlevél, Nahrin 3bors, Tenger i algás fűszersó (TSFS),  1 szeletnyi zsírszalonna

Elkészítés: A tököt meghámozom, félbevágom, a magokat egy grapefruit-kanállal könnyedén kikapom, majd két kockacukornyi darabokra vágva tepsibe teszem. A rozmaringleveleket lehúzom a szárról, finoman, nem túl apróra vágom, a tökre szórom. A bacont felcsíkozom, egy kevés zsírszalonnát is felkockázok, ezt is a tepsibe öntöm. Sót,borsot is szórok a hozzávalókra, alaposan átforgatom őket, fóliával fedem, és a 200 fokon sütőbe teszem 40 percre, addigra puhának kell lennie a töknek. Ha van hozzá kedvem, akkor a grillel megpirítom kicsit.

Parázson sült rozmaringos csirkenyárs

Hozzávalók: 30 dkg csirkemell, 16 db szép csirkemáj , 20 dkg húsos szalonna , 16 db kis gombafej , 4 db kisfej hagyma, 20 dkg cukkini , rozmaring , szárnyas és saláta fűszer.

Elkészítés: A csirkemellet, a szalonnát, a hagymát és a cukkinit egyenként 16 db szép, egyforma szeletre vágjuk, és a többi hozzávalóval együtt felváltva nyársra húzzuk. A fűszerkeverékkel és rozmaringgal megszórjuk, majd parázs felett készre sütjük. Friss salátával tálaljuk.

Pilisszentiván, 2017. 07.20.

Szeretettel
Berecz Ildikó
A Honismereti- és Kultúra team vezetője

[1] Pedaniosz Dioszkoridész ( Kr. u. 40 körül – Kr. u. 90 körül) görög katonaorvos és szakíró. Legismertebb munkája a Peri hülész iatrikész (’A gyógyító anyagról’) című lexikális jegyzék, amelyet 60–64 körül írt. A lista a gyógynövények neveit, hatásait, azok alkalmazását tartalmazza, rajzokkal együtt. A körülbelül 600 gyógynövény részletes leírása, olyan alapműnek számított, amely rendkívüli hatást gyakorolt a középkori európai és arab orvostudományra.
[2] Pl: a Jászsági-, vagy Karádi hímzés :  tulipánok, rozmaringágak, forgórózsák, császárszakáll, nefelejcs, szegfű,
[3] V. felvonás, IV. szín
[4] Árpádházi Szent Erzsébetnek és Károly Róbert harmadik felesége (szintén Erzsébet) nevét egyaránt kötik a szerhez.

forrás:

RAPAICS, RAYMUND : A MAGYARSÁG VIRÁGAI Publication date 1932
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyarsag-viragai/ch08.html
http://www.mindmegette.hu/az-orokzold-rozmaring-47045/
https://www.jomtom.hu/tolvajok-olaja

• Előző
• Tovább

Tweet