ÉLETFA BUDAPESTI KLUBARBORÉTUMI SÉTA - 2018. JÚLIUS 25.
- Írta: Tarnai Irén
- Kategória: Budapesti Központi Klub
- Találatok: 4146
Néhány évvel ezelőtt egy XI. kerületi hétvégi rendezvény keretein belül kísérővel szervezett séta programon vettem részt a Budai Arborétumban.
Először magam sem tudtam, hogy hol is található itt a fővárosban - Budán arborétum? Kíváncsian vártam a programot.
Csodálatos délután volt, s nem hittem a szememnek. Nap-mint nap jártam a 61-es villamossal a Villányi úton, s nem gondoltam, hogy az Egyetem területén ilyen csodálatos látványban és élményben lesz részem.
Azóta is mindig terveztem,hogy ismét megnézném - sőt szeretném családomnak és minél több ismerősömnek, barátomnak is megmutatni ezt a látványosságot!
Sétavezetőnk elmondta, hogy minden évszakban érdemes ide ellátogatni, mert mindig más látnivaló tárul a szemünk elé.
Így boldogan javasoltam az Életfa Budapesti Klub keretein belül, hogy tegyünk egy kis sétát ebben a kellemes parkban.
Kissé meleg délután volt aznap. Máskor lehet, hogy ki sem mozdultam volna otthonról - de tudtam, hogy délután programom van, várnak rám! Így munkából hazamenet ez eszembe sem jutott, hogy a meleg esetleg befolyásolhat... Nagyon vártam ezt a szerda délutánt!
Miközben közeledtem az egyetem épületéhez, még az is eszembe jutott, hogy 43 éve ősszel itt volt az Egészségügyi Főiskolai (Dietetikai Szak) Gólyabálunk...
Szinte egyszerre érkeztünk H. Katival, aki épp tőlem akarta megkérdezni, hogy merre is kell menni... mire egyszer csak a hangomat hallotta... Így együtt mentünk tovább egy villamosmegállót a Móricz Zsigmond körtérről.
Örültem, hogy találkoztunk! Megérkezett a csapat - Kati, Éva, Adrienn, Laci, Viki lányom, barátnőm férje Zsolti és én.
Jólesett, hogy bíztak bennem akik eljöttek, hogy kellemes délutánunk lesz. Jó érzés volt látni, hogy mindenki csodálkozott, s ugyanúgy éreztek, mint én anno, hogy nem is gondolták, hogy itt ilyen csoda van.
Lelkes kis csapatunk elindult a tanösvény mentén - térkép alapján. A növényeken, fákon olvashattuk a nevüket.
A fák lombjai alatt kellemes volt a klíma - jólesett a kis séta az árnyékban.
Néhány gondolat az arborétumról.
Fővárosunk budai oldalán a Gellért-hegytől délre terül el hazánk egyik legszínesebb gazdagságú arborétuma.
Az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Szent István Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két - korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre.
A következő linken tudsz bővebben olvasni erről a helyről:
A Budai Arborétum története a hozzá kapcsolódó oktatási intézmény, a Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézet alapításával kezdődött, amely a szabadságharc orvosának, dr. Entz Ferencnek köszönhetően 1853-ban jött létre. Az intézmény 1876-ban költözött a Gellért-hegy déli lejtőjére, neve a későbbi korokban többször megváltozott. Első oktatási épülete a Ménesi út felett már akkor is meglévő épület (a mai ’E’ épület) volt, amely hajdan présházként működött. Később jött létre a ma már szimbolikus szerepet betöltő, eklektikus stílusban épült igazgatósági épület (’F’ épület). Körülöttük, a jelenleginél kisebb területen, a régebbi szőlőtáblák között és körül kapott területet az arborétum. A területet a Ménesi út két, korban és jellegben is elváló részre osztja: a Felső Kertre és az Alsó Kertre.
A Felső Kert kialakítása
Az Arborétum telepítését először a Felső Kertben kezdték meg 1893-94 telén. Tervezője és első vezetője a német származású kertész-dendrológus, Räde Károly volt. 1000-féle fa és cserje, valamint 90 évelő faj nyert elhelyezést az akkoriban alakult Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetet körülvevő 3 hektárnyi területen. Az itt található növények egy része tehát – például az ’F’ épület fölötti néhány tölgy, dió, platán, páfrányfenyő – csaknem 120 esztendős. A kialakítás tájképi jellegű volt, rendszertani hovatartozásuk szerint csoportosított növényekkel. Ez a csoportosítás – a kert bemutató jellegének megfelelően – az oktatást szolgálta.
Az Alsó Kert kialakítás
Az Alsó Kert eredetileg a tanintézet kertészeti telepe volt, üvegházakkal és szabadföldi haszonnövények ültetvényeivel.
A II. világháború után három fokozatban alakult arborétummá, ahogyan az egyetemmé fejlődött tanintézet újabb területekkel bővült, tangazdasága pedig a városon kívülre költözött.
Az alsó területek létesítése során az eddigi telepítési rendszer némely hátrányát is igyekeztek korrigálni. Az eredeti, szigorú növény-rendszertani elosztásnál ugyanis rokonsági alapon teljesen eltérő igényű növények is egy helyre kerültek. Érthető, hogy így a környezet nem mindegyiküknek felelt meg, s részben ez is okozta a növényanyag elszegényedését. Például egyes fenyők, amelyeket a Felső Kertben viszonylag száraz területekre telepítettek, kezdetben jól fejlődtek, később viszont sokuk pusztulásnak indult. Az Alsó Kertben a telepítések ezért elsősorban már a növények igényeinek figyelembevételével történtek, azonban úgy, hogy a hasonló fajok, fajták a lehető legközelebb legyenek egymáshoz. Ezáltal tematikus gyűjtemények jöttek létre: így keletkezett például a mediterrán gyűjtemény, az árnyékkedvelő növények, a virágos díszfák, ill. a lombszíneződéssel díszítő fajok, fajták gyűjteménye.
A növényrendszertani szemlélettől való eltérés az esztétikus, parkszerű elrendezésre is tágabb lehetőséget nyújt, ezt az elvet követjük ma is. Egy másik törekvés, hogy minden növényféleségből legalább kettő legyen – „tartaléknak” – ha valamelyik példány elpusztulna. Az arborétum jelenlegi gyűjteménye közel 1960-féle díszfát, díszcserjét, 240 fajta hagymás-gumós virágot és mintegy 300-féle egyéb évelő dísznövényt számlál
AZ ARBORÉTUMBAN TALÁLHATÓ NÖVÉNYGYŰJTEMÉNYEK
A központi épületek előtt:
- zöld növény, magas az egynyári és évelő virágok aránya és a fenntartás is itt a legintenzívebb,
- a fenyves tisztás körüli fenyők,
- a kerti tó vízi-, és víz körüli növényei,
- a díszcseresznye gyűjtemény,
- orgonagyűjtemény,
- a felső kert 120 éves fái és idős cserjéi,
- a felső sziklakert és környéke,
- a nagy Lindgarden nárcisz gyűjtemény,
- magyar fajták az Ormos Kertben.
Tematikus séták az Arborétumban
- Legszebb lombú, és termésű fák , cserjék, és évelők tanösvénye
- Különleges formájú és idős fák tanösvénye
- Évelő dísznövények tanösvénye
A 43 védett növényt felsorolását is megtalálhatod a honlapon.
A Budai Arborétum állatvilágáról olvashatsz az ÁLLATVILÁG menüben, amelyben bemutatásra kerül, hogy egy a város közepén elterülő gyűjteményes kert nemcsak nekünk, embereknek nyújt kellemes környezetet, de az itt élő fauna számára is egy fontos búvóhely, ahol táplálékot, menedéket találnak, esetenként pedig tartósabban is itt élnek, betelepednek.
A természet közeli fenntartás és a változatos növényanyag gazdag rovarfauna megtelepedésével jár együtt, ahol pedig sokféle rovar él a területen, az azokat fogyasztó énekesmadarak és más rovarevők (pl. a szintén védett sünök) is megjelennek. Nagytestű gerincesek (pl. nagyvadak) értelemszerűen nem élnek a város közepén, de a városi környezethez alkalmazkodott, rejtőzködő életmódú ragadozókkal (pl. nyesttel) már gyakran találkozunk
Madárbarát kert
Arborétumunk 2006-ban nyerte el a Madárbarát Kert minősítést, azóta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a főváros ajándékaként madárbarát-kerti tanösvény is létesült, erről és a madárbarát kertekről olvashatsz a honlapon.
Bízom benne, hogy sikerült felkelteni érdeklődésedet ezzel a kis bemutatással , s kiváncsian várod, hogy legközelebb együtt sétáljunk végig ebben a parkban. Mi , a kis csapat elhatároztuk, hogy ősszel és tavasszal is visszatérünk , s megnézzük az aktuális növényeket és állatokat. Nagyon kíváncsi vagyok a nyíló nárciszokra és tulipánokra is.
Az Felső kertbe csak hét közben lehet átsétálni, hétvégén nem látogatható.
Köszönöm szépen Neked, aki most olvasod kis bemutatásomat, hogy Te is részt vettél velem most itt ezen a kis virtuális sétán!
Várlak szeretettel a következő sétán.
Tarnai Irén
Dietetikus
Just - Nahrin Budapest csapat
