MAGYAR ELHÍZÁSTUDOMÁNYI TÁRSASÁG XXVI. ÉVES KONGRESSZUSA

Az elhízás okai, következményei és a megelőzés lehetőségei - Elhízás: ok vagy okozat?

Az Életfa Program képviseletében a közelmúltban egy igen jelentős szakmai eseményen volt alkalmam részt venni.
Az Magyar Elhízástudományi Társaság által megrendezett kongresszus több érdekes és elgondolkodtató témát vonultatott fel. Az eseményen főleg orvosok, dietetikusok vettek részt. Nagy örömünkre a megjelenő szakemberek meglepően nyitottak és érdeklődőek voltak a Programunk, valamint a Nahrin termékeivel kapcsolatban. A konferencián több nagy ívű szakmai kutatás és téma került bemutatásra. Szeretnék egyet kiemelni és röviden ismertetni, ami témájában és tartalmában hasznos ismereteket ad számunkra.

A hazai gyermekek táplálkozási szokásai – egy összehasonlító elemzés tanulságai
Szerzők: Szűcs Zsuzsanna, Pálfi Erzsébet, Badacsonyiné Kassai Krisztina, MDOSZ

(Forrás: MTT Konferencia, előadó Szűcs Zsuzsanna)

A túlsúly az egész világon növekvő trendet mutat. A felnőtt magyar lakosság több mint kétharmadát érintő problémáról van szó.
A legnagyobb figyelmet a gyermek aggasztóan magas túlsúly arányára kell fordítanunk. Sajnos a napvilágot látott kutatások azt jelzik, hogy minden 4. vagy 5. magyar gyermek túlsúlyos vagy elhízott. Gondoljunk bele, hogy ez előrevetíti azt a jövőbeli képet, hogy ez a populáció a későbbi felnőtt kor során jelentős egészségügyi kockázatoknak lesz kitéve a túlsúly vagy elhízás miatt. Még abban az esetben is, ha felnőtt korban életmódváltás következtében részlegesen vagy tartósan megszabadul a súlytöbblettől.
A gyerekkorban végbemenő élettani és hormonális fejlődési folyamatok meghatározóak a későbbi felnőttkori életminőség és egészségi állapot vonatkozásában. Remek példa erre, hogy a fiatal korban folytatott mozgásszegény életmód nem alakítja ki a megfelelő érhálózatot és ezzel együtt a szükséges vérellátást az izmok számára. Így felnőttkorban a sport- és mozgás kapacitása korlátozottá válhat. A gyermekek étrendi minősége jelentősen befolyásolja az egészségüket, valamint a szellemi működésre is kihathat. A vizsgálat visszaigazolta, hogy vannak olyan krónikus betegségek, melyek a gyermekkor során kialakulnak, és az egész életükre kihat.
Érdemes úgy tekintenünk a táplálkozásra a gyermekkori évek alatt, mint egy prevenciós programra.

A bemutatott kutatás a magyarországi gyerekek 0-18 éves korcsoport vonatkozásában mérte a táplálkozási szokásokat. Az eredmények felkiáltójelként jeleznek nekünk. Már a korai életszakaszokban - 3 éves kor körül - megfigyelhető a túlsúly és az elhízás növekedése.
Túlsúly mutatkozik a 4-6 évesek 20%-a, valamint a 7-8 éves gyerekek 25%-a körében. Feltűnően érdekes adat, hogy a 15-18 lányok körében növekszik a soványak aránya. 
Ennek feltehetően a népszerű divat diéták és a médiák által bemutatott sovány testkép állhat a hátterében. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás csak 12-36 hónapos kisgyermekeknél éri el a WHO által javasolt szintet (400g/nap). Ez sajnos az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken.

A 12-24 hónapos gyerekek által a táplálás során a hozzáadott cukor fogyasztása még nem lépi túl a napi energiafelvétel 10%-át. Azonban az összes többi korcsoportban túlzott a cukorbevitel. A nátriumfogyasztás minden korcsoportban fokozott.

Összegzésként elmondható, hogy Magyarországon a felnőtt lakosságra jellemző rossz táplálkozási szokások már a korai gyermekkorban is megfigyelhetők.

Szeretettel:
Varga Gyula
hálózati vezető

• Előző
• Tovább

Tweet