Sokat gondolkoztam, amikor ezt a felkérést megkaptam. Schmidt Ferenc Igazgató Úrtól, aki a Just-Nahrin Életfa programot megálmodta, kitalálta a 12 szirom között a Honismeretet is szerepeltette, mely 2010-ben indult először virágzásnak. Nehéz volt végiggondolni, hogy hogyan lehet ezeket a szerteágazó, bonyolult és bőséges tudományos, technikai, művészeti és természeti értékeket, történelmi korokat, tényeket és eseményeket összefoglalni, rendszerbe szedni. A teljesség igénye nélkül a magam módján megpróbálom néhány gondolatban a honismeretet, mint az emberek belső, lappangó érzését mondatokba formálni. Az első kérdés, amit feltettem magamnak az volt, hogy mi is a honismeret, miért van rá szükség.

A válasz rá: A honismeret, mint tevékenység, és mint életforma fontos a tudományt segítő, nemzettudatot erősítő, az emberi életnek tartalmat adó mozgalom. Megérdemli, hogy a rá vonatkozó tudásanyag, ismeret és hír ne csak az eddig jól bevált utakon jusson el az érdeklődőkhöz, hanem a gondolat sebességével, sőt annál is gyorsabban, ahogyan csak népmeséink táltos paripái jártak.

1848. március 15. Kinek-kinek mi jut eszébe? A lángoló hangulatú forradalom - és szabadságharc, vagy esetleg a kötelező részvétel a központilag megszervezett ünnepségeken.

Az egyik gondolat belsőnk legmélyéről jön, a másik inkább távolságtartóbb. Úgy vélem, az elkövetkezendő napok ünnepi rendezvényei kapcsán mindenki meg fogja találni a számára legmegfelelőbb és valós utat, ezért e neves dátum alkalmából a történelmi tényeket nem szeretném idézni.