Menu

just logo uj     nahrinlogo       

A+ A A-

NYÁRI KÁROLY KONCERT AZ OPERÁBAN

20170620

2017. JÚLIUS 7. 20:00

MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ

1061 Budapest, Andrássy út 22.

MEGHÍVOTT FELLÉPŐK:
TOKODY ILONA

NYÁRI ALIZ, NYÁRI EDIT

KÖZREMŰKÖDIK:
BUDAPESTI JAZZ SZIMFONIKUS ZENEKAR

KARMESTER:
KOVÁCS LÁSZLÓ

Nyári Károly zongoraművész megannyi teltházas koncertje után, fontos mérföldkőhöz érkezett. Pályafutásának eddigi legkülönlegesebb koncertjére készül a zene fellegvárában, a Magyar Állami Operaház színpadán.

Az esten műfaji határokat átlépve a klasszikus és a jazz zenén keresztül, olyan zeneszerzők műveiből hallhatnak válogatást, mint Gershwin, Legrand, Morricone, Puccini egyedülálló feldolgozásban.

A koncert meghívott sztárvendégei Tokody Ilona Kossuth- és Liszt-díjas világhírű szoprán operaénekesnő, valamint Nyári Aliz és Nyári Edit énekesnők. A művész csodálatos duetteket ad elő meghívott vendégeivel, valamint virtuóz zongorajátékával kápráztatja el az igényes zenét kedvelő közönséget az általa alapított Budapesti Jazz Szimfonikus Zenekar közreműködésével. Az elhangzó művek dramaturgiáját a lenyűgöző látványvilág teszi még emlékezetesebbé.

Nyári Károly mindent elsöprő zenei élményt ígér a koncertre látogató közönségnek!

Az Életfa család tagjai részére kedvezményes koncertjegy vásárlási lehetőséget biztosítunk az alábbiak szerint.

Koncertjegy:

17.500,- Ft helyett 14.000,- Ft áron
14.500,- Ft helyett 11.600,- Ft áron
11.500,- Ft helyett 9.200,- Ft áron

A kedvezményes koncertjegyek rendelhetőek JNS HUNGÁRIA KFT. Kommunikációs Központjában 2017. június 22-én 15 óráig.

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Telefon: 46/ 505-466, 505-467
Mobil: 70/708-4442

További információ:
www.charlesmusic.hu
www.nyarikaroly.hu
www.budapestijazzszimfonikuszenekar.hu

 

RADNÓTI MIKLÓS

rm

RADNÓTI MIKLÓS:

„Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.''

Ha semmi mást nem tudunk Radnóti Miklósról, ezt a versét ismerjük és szeretjük. A hazaszeretet egyik legmeghittebb dala ez, reménykedem benne, hogy még szerepel a kötelező tantervben….
Radnóti Miklós, az egyik legmagyarabb magyar költő 1909. május 5-én született Budapesten, a Lipótvárosban, egy asszimiláns zsidó családban. Költőink származását nem szoktuk emlegetni, de az ő esetében ez egész életének és halálának meghatározója volt.  Még ha ő nem is tulajdonított túl nagy jelentőséget neki: „Zsidóságomat soha sem tagadtam meg, … de nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakorlom, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért, az idegekben remegő ősi bánatot baromságnak tartom és nem szellemiségem, lelkiségem és költőségem meghatározójának.”
Édesapja 1921-ben meghalt, és a fiú csak ekkor tudta meg, hogy akit eddig édesanyjaként szeretett, nem a szülőanyja. További három év telt el, mire a születése minden körülményéről fellebbent a fátyol. Mindezt sosem heverte ki. „Iker gyerek vagyok, öcsém és édesanyám meghaltak születésemkor. Anyámat az ikerszülés ölte meg, nem bírta a szíve, öcsém gyönge volt, elszívtam tán tőle az életerőt. Tizenkét éves voltam, meghalt apám is. Az anyámat nem ismertem, az apámra valójában alig emlékszem, néhány éles, de összefüggéstelen képet, emléket becézek róla magamban…”

Anyai nagybátyját nevezték ki gyámjául, aki vagyonos textilkereskedő volt, és remélte, hogy unokaöccse majd tovább viszi az üzletet. Be is íratta az 1927-28-as tanévre a csehországi Liberec textilipari főiskolájára. „Az iskola egy marhaság. Egy szót sem értek az előadásokból, németül folyik. Egyrészt ezért, másrészt pedig nagyon nehéz szakdolgokat tanítanak. … Egész vicces, mikor kék munkásruhában ott állok egy bömbölő gép előtt, olajtól és verejtéktől csurogva rángatom a fogantyúkat. Mivel nincs gyakorlatom, következetesen elrontok mindent… De van egy szép tárgy is, a Musterzeichen. Mintatervezés. Ezeken az órákon nekiengedem a fantáziámat, és olyan szövetterveket produkálok, hogy a prof. sír a gyönyörűségtől. (Ilyen növendékem még nem volt! – mondja.)” Tanulás helyett inkább rajzolt és verseket írt.

rm 2Imádta a mozit, Chaplinről cikket is írt. Egykori diáktársai azt hitték, focista lesz, olyan tehetséges center volt. Kiváló atlétaként is számon tartották, több versenyen is érmet nyert. Jól teniszezett és síelt… Vagány srác volt, nem befelé forduló alkat. Mégis inkább az irodalmat választotta.

Már túl volt első verseskötetén és folyóiratot szerkesztett, amikor 1930. őszén megkezdte tanulmányait a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem magyar-francia szakán. (Pestre a numerus clausus miatt nem vették fel.) Itt egyhamar bekerült Sík Sándor költő, piarista paptanár, cserkészvezető és neves irodalomprofesszor privát szemináriumába. Sík Sándor a fiaként szerette Radnótit, s a költő későbbi katolizálásában is döntő szerepe volt.

1934 júniusában summa cum laude minősítéssel a bölcsészettudományok doktorává avatták. A Nyugat 3. nemzedékének munkatársa lett.

A dicsőséges iskolaévek után még egy évtized adatott meg neki. Európa zavaros, beteges éveket élt, rohant a háborúba. Radnóti állandó munkát nem kapott zsidó származása miatt. Alkalmi felkérésekre előadásokat tartott, fordított, cikkeket írt, és gyönyörű, fegyelmezett, klasszikus, időmértékes versekben örökítette meg a világot.
1943-ban feleségével, Gyarmati Fannival közösen római katolikus hitre tért, a budapesti Szent István bazilikában Sík Sándor keresztelte meg. Már korábban elhatározta, hogy a krisztusi korba érvén felveszi a keresztséget. Nem befolyásolta politikai megfontolás, a zsidótörvények így is vonatkoztak rá. Lelki igénye, meggyőződése okán döntött így.

A háború idején háromszor hívták be munkaszolgálatra. Utoljára 1944. május 20-án vonult be Vácra, ahonnan marhavagonokban Szerbiába szállították a foglyokat. Bor közelében rézbányáknál, vasútépítésen dolgozott. Fehér karszalagot kellett viselnie, a keresztény vallásúak megkülönböztetéseként.

Augusztus végén, amikor közeledett a szovjet hadsereg, a foglyokat erőltetett menetben útnak indították észak nyugat felé. Két turnusban indultak „haza” az utolsó táborból. (Valóban a hazatérésben reménykedtek.) Radnótit eredetileg a második menetoszlopba osztották be, ám egy emberséges tiszt áthelyezte őt az első csoportba, amely korábban indult. A második csoportot a partizánok néhány nappal később felszabadították, és mindenki megmenekült. Az első csoport létszáma viszont jócskán megfogyatkozott, mire a nyugati magyar határhoz értek. Győrben éppen szőnyegbombázás volt, a kórházak telve súlyos sebesültekkel, ezért a beteg munkaszolgálatosokat – köztük Radnótit – egyetlen intézmény sem fogadta be.

Radnóti Miklós halálának körülményei tisztázatlanok. A legelterjedtebb verzió szerint Abda község határában magyar keretlegények 21 társával együtt kivégezték. („Tarkólövés. – Így végzed hát te is…”- ahogy a 4. Razglednicában írja)… Az áldozatokat Abda határában tömegsírba temették.

rm 1

A holttesteket 1946. június 23-án exhumálták, ekkor találták meg az egyik áldozat zubbonyának zsebében Radnóti noteszét (az ún. Bori noteszt), benne utolsó verseivel. Felesége azonban nem tudta azonosítani a holttestet.

1946 augusztus 14-én harmadszor is eltemették a költőt, ezúttal Budapesten a Kerepesi úti temető 41-es parcellájának 41-es számú sírjába. A gyászszertartást Sík Sándor végezte.

Gyarmati Fanni azonban soha nem látogatta azt a sírt, nem hitte, hogy a férje nyugszik benne. Fogolytársai közül pedig volt, aki állította, hogy Abda után, sőt, később, egy németországi táborban is látta őt…

Pilisszentiván, 2017.05.04.

Szeretettel
Acél Anna
Az Életfa Program Honismereti-
és Kultúra szirmának tagja 

 

JELES NAPOK: A FÖLD NAPJA

afnGyönyörű Földünk! Szépséges kék bolygónk! Földanyánk!

https://www.youtube.com/watch?v=yMPpJR1h0eU

Csak remélni tudom, hogy nem rázod meg magad és dobsz le bennünket magadról könnyedén:
„Elég volt, gyerekek! Eldurvult a játék!”

Hogy a Földet védeni kell, megvédeni saját magunktól, az a 20. század harmadik harmadára vált teljesen nyilvánvalóvá. John McConnell békeaktivista volt az, akinek első ízben sikerült hatékonyan felhívni erre a világ figyelmét. 1969-ben, San Franciscóban, egy UNESCO konferencián vetette fel a Föld Napjának ötletét, amit el is fogadtak, és a rá következő évben, 1970. március 21-én (a tavasz első napján) ünnepelték meg először.

Egy hónapra rá, 1970. április 22-én, az akkor egyetemista Denis Hayes megalapította a Föld Napja Hálózatot. Több mint 25 millió amerikai állt mögé – már az elején. Az azóta eltelt majd’ fél évszázadban 174 ország több mint 15 000 szervezete csatlakozott hozzá, és több mint egymilliárd ember mozdul meg ezen a napon a világ minden táján, hogy tegyen valami jót a Földért. Mi itt, Magyarországon 1990. óta ünnepeljük meg a Föld Napját.

2009-ben újabb fordulat állt be a nagy nap történetében: a bolíviai elnök, Evo Morales kezdeményezésére az ENSZ április 22-ét a Földanya Nemzetközi Napjává nyilvánította.

A Föld Napja cselekvő ünnep, amely mindnyájunk jövőjéről szól. A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” Persze, nem állítom, hogy én, te, ő képesek vagyunk begyógyítani az ózonlyukat, de ki-ki a maga körülményei között igenis tehet a változásért. Például, ha fát ültet, növényeket nevel, komposztál, környezetbarát szereket használ, fogmosás közben nem folyatja a vizet, nem szemetel, és ha szemetet lát, összeszedi… holnapig sorolhatnám szokásainkat, amelyekkel hozzájárulunk Földünk közérzetéhez. Ma már mindenki ismeri az ökológiai lábnyom fogalmát. Már csak az kell, hogy az a bizonyos sokat emlegetett kritikus tömeg felismerje: amit Földanyánkért teszünk, azt magunkért tesszük.

Természetesen a Föld sorsa elsősorban a kormányok, gazdasági nagyhatalmak, árnyékhatalmak tevékenységén múlik. De velük szemben sem vagyunk feltétlenül tehetetlenek. Hadd idézzem Margaret Mead kulturális antropológus gondolatát: „Ne hidd, hogy elhivatott emberek kis csoportja ne tudná megváltoztatni a világot. Igazából ez az egyetlen mód, ahogy valaha is sikerült.” Úgy legyen!

A drámai vég Michael Jackson dala 35 évvel ez előttről meghallgatható itt:

https://www.youtube.com/watch?v=XAi3VTSdTxU

Fogadjátok szeretettel a magyar szövegét is!

Michael Jackson: a Föld dala (2009)
Várkonyi Miklós fordítása 

afn 1Ragyog a napkelte,
hull az eső,
suttog a szellő,
ez mind élvezhető.
Csillagos égről
árad a fény,
azt mondtad: mindez
csak a tiéd és enyém.
Ugye, emlékszel még arra,
ahogy ember embert ölt?
Ugye, emlékszel még arra,
mennyit sírt a szegény Föld? 

Gyötörjük Földünket,
s érzi a kínt,
hol van a béke,
melyet úgy kívántunk mind?
Susogó erdők,
zöld füvű rét,
azt mondtad: mindez
csak az enyém és tiéd.
Ugye, emlékszel, hogy a háború
hány gyermeket megölt?
Ugye, emlékszel még arra,
mennyit sírt a szegény Föld?

Álmodtam már,
jártam csillagok között,
megszegte az ember,
amire egykor esküdött. 

Hej, oszlik a tegnapunk,
(Mi jöhet még?)
szárad a tó,
lezuhan az égbolt,
a Hold nem látható.
Hol van az érzés,
hogy kellesz nekem,
hogy hiányod, akár
az űr, oly végtelen.
Írtjuk az állatot,
a medve kihal,
ki törődik, mondd csak,
az utódaival?
Irtjuk a bálnát
a tengereken,
lángol a dzsungel,
és füstöl szüntelen.
Az Ígéret Földje,
mondd, hova tűnt,
hol van az ember, akit
szabaddá tehetünk?
Hallod, hogyan sírnak
haldokló gyerekek,
mondd, hol rontottuk el
az életüket?
Mi lesz a kicsinyekkel,
hol a jövő,
hová lett kacajuk,
a bajt feledtető?
Miért csak bánat jut,
hol az öröm,
miért a halál győz
az életösztönön? 

Pilisszentiván, 2017. április 20.

Szeretettel
Acél Anna
Honismereti- és Kultúra team 

Ybl Miklós születésnapjára

ymsz"Mi a költő dala? Szó, mit tett nem követ. Te nem beszélsz, Te megszólaltatod a követ."

Ybl Miklósról

Lovag Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.) a 19.század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. A korszak szinte minden jelentős épületén megtalálható a keze nyoma, vagy a hatása. Nagyságát mi sem bizonyítja jobban, hogy tiszteletére alapították, és róla nevezték el 1953-ban  az évenként kiosztott építészeti díjat. Ő az első építész, akinek szobrot állítottak Budapesten.
Ybl harmonikus, reneszánszban gyökerező művészete, vasszorgalma és szelíd egyénisége hamar a magyar főúri világ legkedveltebb építészévé tette. Nemcsak mágnások megrendelését teljesítette, hanem polgárokét és intézményekét is. Kiváló szakértelemmel dolgozott, és végleges megoldásai mindig jobbak voltak, mint tervei.

1825-től Párizsban tanult, majd 1831-ben műegyetemi tanulmányait is kitűnő eredménnyel fejezte be. A kor követelményének eleget téve a mesterség gyakorlati elsajátítása a nagy klasszicista építész, Pollack Mihály műhelyében zajlott.
Következő mestere a bécsi klasszicizmus nagy építésze, Henrich Koch1 (1781–1861). Ybl 1840-ben innen is a legkiválóbb ajánlólevelekkel távozik.
1840-ben beiratkozik a müncheni Királyi Művészeti Akadémiára, melynek hatása majd pályájának korai, romantikus stílusú alkotásain fedezhető fel. De az építőmesteri jog elnyeréséhez a kor és a céhrendszer követelményeinek megfelelően vándorútra kellett mennie. 1841 áprilisában Ybl Tirolon át Itáliába indul, s az olasz építészeti hatások munkáin megmutatkoznak.

Korai stílusát a romantika2 jellemezte román elemekkel, a hellénizmus rövid átmenete után (pl. Lovarda épület, a Károlyi-palota) később a neoreneszánsz vált jellemző stílusává.

Ybl romantikus építészetében először a neogótika jutott fontos szerephez (Fóti plébánia templom). Ekkor zajlik a főváros környéki villák klasszicista divatja, így fontos műveket alkotott romantikus stílusban. Az Unger-ház, a Rósa3- és a Grabovszky villa, a Karácsonyi palota egyértelműen félköríves romantikához sorolható. Munkássága nagyobb része a historizálás4 időszakához kötődik. Jelentősebb neoreneszánsz épületei a Vámház, Operaház, Várbazár és Kioszk.

ymsz 1

Fővám palota ("Hauptzollamt")

Budapest IX. kerületében, a Fővám téren található Ybl Miklós kétemeletes, terebélyes neoreneszánsz palotája, az 1871-74 között épült Fővámház.
Építését több éves huzavona előzte meg, mire 1874-ben elkészült a 9500m2- es épület, mely alá komoly, raktárként szolgáló pincerendszer épült. Az egész épület visszafogottságot, méltóságteljes ünnepélyességet és harmóniát sugall. A részletek megoldása itáliai, tömegalkotása és tagolása bécsi mintát követ. A Dunára néző főhomlokzat sajátossága a hosszoldali homlokzatból kiemelkedő középrizalit (mely igazából a barokk sajátossága volt) és az épület sarkához kapcsolt sarokpavilonok. A dunai homlokzat erkélyét antik istenek vasutat, gőzhajózást, festészetet és szobrászatot szimbolizáló szobrai díszítik. Az északi homlokzaton az erény allegóriák, a délin pedig magyar ősfoglalkozások alakjai láthatók. A két tér felé eső homlokzatokra a világtájakat jelképező domborművek kerültek. Az ünnepélyes megjelenés megfelelő belső tartalmat kívánt: a díszudvar (aula), az előcsarnok és a díszlépcső, valamint a belső terek ünnepélyessége méltó a külső emelkedettséghez.
 Az épület 1874. május 1-jére készült el, ma a Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi-, és Államigazgatási Karának ad helyet. Az utolsó rekonstrukciójakor (1989-90) visszaállították az eredeti architektúra nagy részét.

ymsz 2

Magyar Állami Operaház (1873-84)

ymsz 3Ybl az Opera tervezésekor a drezdai Operaház belsőépítészetét ötvözte a párizsi Opera megoldásaival. A neoreneszánsz palota főhomlokzata az Andrássy útra néz, a homlokzatot öt árkád nyitja meg, a szobor- és díszítő elemek a zenetörténet nagy mestereit ábrázolják, két fülkében Stróbl Alajos készítette Liszt Ferenc és Erkel Ferenc szobra áll. A második emeleti teraszon álló 8 láb magas szobrok a kor leginkább tisztelt zeneszerzőit jelenítik meg.5
Az épület egyszerű, világos tagolású, négy részre osztható: a fogadótér, nézőtér, melyeknél a kényelem volt a cél; a színpadtérnél és az üzemi résznél a praktikum határozta meg a tervezést. Belül a kor egyik legszebb enteriőr-együttese látható, az előcsarnokból a színházteremhez vezető, elegáns vonalú lépcsővel és a patkó alakú nézőtérrel. A díszlépcső lenyűgöző, az Operaház egyik legszebb része. Az előcsarnok különös pompáját az aranyozott dongaboltozatának és a fekete-fehér mintázatú mozaik padlózatának köszönheti.
ymsz 4A belső dekorációi mitológiai jellegűek6, egy egységes vezérgondolatra vannak felfűzve, témája a zene felemelő vagy kárhozatba taszító elementáris hatása. Az aranykazettás tükörmennyezetén Than Mór festménye a Zene ébredését és diadalát ábrázolja.
A nézőtér háromemeletes patkó alakú, mennyezetét Lotz Károly monumentális freskója díszíti.
Minden emeletsor más-más kiképzésű a bronzcsillár alatt, ám a látvány mégis egységes.  A két emeletet átfogó királyi díszpáholy a színpaddal szemben található.
Az udvari fogadószalonok részben a közönség számára is hozzáférhetők. Az operaházi emlékgyűjtemény a Székely Bertalan teremben látható.

Az Operaház 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit, művészeti hírnevét az 1888-ban kinevezett igazgató, Gustav Mahler teremtette meg. 1912-ben Medgyaszay István tervei alapján újították fel, majd a legutóbbi - teljes - rekonstrukció a százéves jubileumra, 1984-re készült el.

ymsz 5

A Várkert Bazár (1874-82)

A XIX. században Buda és Pest nagyon eltérő képet mutatott, ezért 1870-es évek elején megszületett az elgondolás, hogy a Várhegy aljába reprezentatív épületegyüttes és díszkert kerüljön. Ybl az olasz, német és francia függőkertek mintájára teremti meg a Vár alatti jellegtelen házsor helyére a Várkertet, és az épületegyüttes Duna felé eső részére impozáns üzletsort (bazárt). Innen az elnevezése.
A neoreneszánsz stílusú épületegyüttes a hazai építészet egyik legszebb alkotása, mely 1883-as átadása óta mindig osztatlan sikert aratott szépségével, kiegyensúlyozott arányaival. A Duna budai partján álló horizontális építmény egységes képet mutat a vár felől, és a pesti oldalról egyaránt. A képet a központi diadalkapu, és a kompozíciót lezáró két egyemeletes építmény tagolja, a Duna felől lépcsőkön, dísz-kutakkal, szobrokkal ékesített művészi sétányon juthatunk fel. Művészeti egységét a Huszár Adolf mintázta szobrok (a kertre utaló négy évszakot jelképezik), és Marchenke Vilmos készítette a kerámia terrakotta tondók és figurális vázák teremtik meg. A többször elpusztult illetve lecserélt (kő majd öntött fém) bronzoroszlánok a királyi hatalomra, az erőre utaló jelképek a lépcsősor élén helyezkednek el. A pécsi Zsolnay gyárból valók az árkádok boltozatait díszítő kazettás majolika ornamensek, mellyel Ybl Miklós megteremtette a művészetek összhangját és elindította diadalútjára Budapesten az építészeti kerámiát.
Than Mór dekoratív képei az ívzugokban és belső boltozatokban szintén a pécsi Zsolnay gyárakban készültek.7
Az épületegyüttes kiemelt műemlék, a Világörökség része, ezért a felújításának legfontosabb célja természetesen az eredeti állapot visszaállítása volt, ám ezúttal új, a műemléket nem zavaró, elemekkel is kiegészült, hogy a Várkert Bazár Budapest újra eleven kulturális központja és a város szépségét hirdető nevezetessége legyen.

Tiszteletet ébresztő az a tény, hogy a kor építészei - előbb céhtagok, az 1860-es évektől vállalkozó építőmesterek - szinte mindenhez értettek. Az építész (kivitelező) és mérnök (tervező) erős ellentéte csak később alakult ki. Ha kellett, történeti stílusban terveztek, de az épületgépészeti szerkezeteket is kimódolták (Opera), sőt az ipari és mezőgazdasági épületek technológiáját, (Fővámház) megkonstruálását is elvállalták. Fantasztikus belegondolni, hogy egy építész életébe, a korabeli technológiák ismeretében- ilyen sok monumentális, mára a főváros arculatát meghatározó épület megvalósítása belefért.

Pilisszentiván, 2017. Szent György hava 05.

szeretettel
Berecz Ildikó
Az Életfaprogram Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője


[2] A romantika kronológiailag átmenetet képez a klasszicista építészet és a historizálás között. Így jöttek létre a neostílusok (neoreneszánsz, neoromán, neobarokk).,melyekben  gyökerezik a 19. század második felének építészete (historizmus, eklektika) a magyar építészetben 1840–1870 között jelen lévő, meghatározó stílusirányzat.
[3] Már az 1850-es években is a legszebb budai villák között emlegették. Az õsfás park övezte műemlék épület – amint azt neve is sugallja, ma Ybl villaként ismert - Ybl Miklós keze nyomát viseli: terveit Hild József készítette akkori tulajdonosa, Rósa Antal számára, az építést pedig valószínűleg maga Ybl Miklós fejezte be.
[4] A historizáló építészet Magyarországon az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig meghatározó építészeti irányzatok összefoglaló neve. A historizáló építészek különféle korok stíluselemeiből válogatnak, neostílusokat alkotva.
[5] Guido D’Arezzo, Pergolesi, Orlando di Lasso, Palestrina, Jacopo Peri, Weber, Rossini, Lully, Gluck, Meyerbeer, Mozart, Cherubini, Beethoven, Haydn, Wagner.
[6] falfestményeket Lotz Károly, Székely Bertalan és Than Mór készítette
[7] Sajnos ezek az alkotások elpusztultak, egy-két töredékét a Budapesti Történeti Múzeum őrzi, de karton-rajzai megvannak, amelyek a helyreállítás és pótlás alapjául szolgálhatnak. A pécsi Zsolnay Múzeumban találhatjuk a dekoratív díszek egyes példányait és egy feljegyzést arról, hogy 1910-ben felújítván a Várkert Bazárt  megemlékeznek az első budapesti munka sikeréről.

forrás:

Ágai Adolf (Porzó) Utazás Pestről Budapestre 1843-1907, Fekete Sas Könyvkiadó BT, Bp. 2004.
Ágh István: Utak Ybl Miklóshoz Magyar Fórum III. évfolyam 5sz. 1991
Krúdy Gyula: Milyen volt az Andrássy út?, részletek Budapesti Negyed 1. (1993/1)
Rosch Gábor : Adalékok a külső Terézváros történetéhez, Budapesti Városvédő Egyesület (1998)
Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? 1870-1930 kiadta a Fővárosi Közmunkák Tanácsa Budapest, 1931
Vízy László: Várkert Bazár Városunk, Budapesti Honismereti Híradó XVI. évfolyam 1szám 2013. január. 1 és 9. oldal
Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956.
Ybl Ervin: Operaház Budapest, 1962.
http://www.ybl2014.hu/
http://www.terasz.hu/main.php?id=tarsadalom&page=cikk&cikk_id=16130
http://www.varkertbazarinfo.hu/
http://www.kozterkep.hu/~/5846/
fotó: A budai királyi palota és a várkert épületei – In: Vasárnapi Újság, 1892 (32. évf. 23. sz.) – Elektronikus Periodika Archívum

A NAGY PESTI ÁRVÍZ

anpa

Március 15. Ez a dátum csaknem 170 éve egyet jelent az 1848-as szabadságharccal.

Csak kevesen tudják, hogy pontosan 10 évvel korábban, ugyanezen a napon tetőzött a Nagy Pesti Árvíz.

VÖRÖSMARTY MIHÁLY: AZ ÁRVIZI HAJÓS (részlet)

Még jő s megyen hajó;
De ő már nem kiált:
Tűr s várni láttatik
A borzasztó halált. 

“Ki él még itt?” riad
Most egy hajós közel,
 Sajkája telve bár
Menekvők terhivel. 

S még jókor érkezik;
A féltett kőfal áll,
S kihalt remény után
A nő hajóra száll.

Aki látta Várkonyi Zoltán filmjét, a Jókai–regényből készült Kárpáthy Zoltánt, emlékezhet a pusztítás nagyságára, és arra is, milyen jellempróbáló és jellemformáló helyzet alakult ki a városban szinte percek alatt.

http://indavideo.hu/video/Karpathy_Zoltan /A 26. perctől a 34-dikig az árvíz képei/

Az előzmény: 1838. szokatlan mennyiségű és intenzitású esővel és hóval köszöntött be. Az időjárás nagy fennakadásokat okozott a szállításban, a közlekedésben, a postában, s amiben csak elképzelhető. Ahogy közeledett a tavasz és jött az olvadás, a folyón zajlás kezdődött. A Duna medre nem volt még rendezve. A sekély, szigetekkel teli, kacskaringózó folyón az árhullám és a jég csak lassan tudott levonulni. A jégtáblák sok helyen rövid idő alatt feltorlódtak és visszaduzzasztották a folyót. De, hogy akkora lehet a baj, mint lett, azt egyedül Vásárhelyi Pál jósolta meg pár nappal korábban, sürgetve a folyam szabályozását.

anpa 1Az árvíz első napjáról báró Wesselényi Miklós - akit az utókor az árvízi hajósként emleget - a következő bejegyzést írta naplójába: „Március 13-án … öt órakor újra megindult (a jég) s nemsokára tornyosulni kezdett…. A víz partjain már túllépett, a bőszült folyam a váci töltést már átszakította, de a jég folyvást haladván, a nézők csoportja s majd minden azt hitte, hogy mérgét már kiöntötte. Ezen reményben színházba mentem, s még nem vala vége a darabnak, midőn híre futamodott, hogy a víz már a városban van.”  Wesselényi e pillanattól kezdve az utolsó percig fáradhatatlanul részt vett a mentésben. Főnemes létére a szervezésben és az életmentésben egyaránt főszerepet vitt, ami méltán vívta ki a kortársak és az utókor csodálatát.

A víz először a belváros alacsonyabban fekvő területeit öntötte el, a mai Váci utca és Deák Ferenc utca környékét. A második napról ezt írja Wesselényi: „Már ekkor kezdettek a házak omlani s düledezni. Ezeknek ropogása, a víz közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a dúló enyészetnek.”

A város nagyon bízott az 1775-ös árvíz nyomán épült illetve megerősített véd töltésekben, ezért senki nem számított ekkora árvízre. De a gátak nem bírták a nyomást, átszakadtak. Csónakokkal mentették a lakosságot, igyekeztek az erősebb házak emeleteire, padlásaira, vagy a magasabban fekvő külvárosi házakba menekíteni őket. Mintegy ötvenezer ember veszítette el hajlékát. A Ludovika új épületében (ma a Természettudományi Múzeum lakik benne) tízezer menekült kapott szállást. Az erősebb szerkezetű belvárosi templomok, mint a Deák téri evangélikus vagy a Ferenciek terén álló ferences templom, szintén hamar megteltek menekültekkel.

anpa 2A Duna március 15-én tetőzött. A legmagasabb vízszint a mai Nagykörút mentén volt, ez ugyanis eredetileg egy mélyen fekvő, kiszáradt ága a folyónak. A területet átlagosan két méternyi víz borította; a legmélyebb pontot a mai Ferencvárosban mérték, a Corvin köz helyén majdnem 4 méter volt a vízmélység.

Korabeli adatok tanúsága szerint a pesti oldalon a házak több mint fele megsemmisült (2281 épület). További 827 ház súlyosan megrongálódott, és csak 1146 maradt meg épségben. A budai oldalon a földrajzi adottságok miatt kisebb kár keletkezett (204 ház omlott össze, 262 rongálódott meg súlyosan) mert a magasabban épült házakat nem érte el a víz. Körülbelül 50-60 ezer ember vált hajléktalanná, többségükben pesti lakosok, 22 ezren pedig mindenüket elveszítették. Az 1838-as árvíz a Duna magyarországi szakaszán összesen 153 áldozatot követelt, közülük 151 pesti volt.

anpa 3Az árvizet követő építkezések átformálták a város képét. Bécset alapul véve egy modern, szellősebben beépített város létrehozását tervezték a romok helyén. Az újjáépítés a Szépítő Bizottság szigorú irányelvei szerint indult meg. Előírták a falak vastagságát, a belmagasságot, valamint a házalap mélységét is. Az építkezéseket ezentúl csakis hivatalosan engedélyezett tervrajz alapján lehetett elkezdeni.

Elgondolkodom: milyen lenne ma Budapest, ha akkor nem zúdul rá az az iszonyatos, pusztító áradat. Nem tudom. De tény: Budapest történetébe ez a katasztrófa mélyen bele van vésve.

Ui.: Nem lehetne, hogy visszavezessük a vizet a Nagykörútra, és vízibusszal közlekedjünk rajta?

Pilisszentiván, 2016. Kikelet hava 13.

Szeretettel
Acél Anna