Menu

just logo uj     nahrinlogo       

A+ A A-

Jeles Napok: A nyári napforduló és Szent Iván éj

jn szinf

A kereszténység felvétele óta Szent Iván napjához (éjjeléhez) kötik a nyári napfordulót, mert mint a legtöbb keresztény ünnep esetében, ez is egy ősi rítusra épült, az egyház ezen a napon ünnepli Keresztelő Szent János születésétét, mint a fény és a világosság győzedelmét a sötétség és a halál felett. Ám  két külön ünnepről van szó.

A napforduló (latinul solstitium (sol+stare)) csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki.
Valójában az év két pillanata: a Nap legmagasabb déli pozíciója a Baktérítőn, illetve északi pozíciója a Ráktérítőn; az az időpont, amikor (látszólagos) éves égi útján a Nap észak-déli mozgása ellentétes irányúra változik.
jn szinf 2A nyári napforduló alkalmával a nappal, a téli napfordulókor pedig az éjszaka a leghosszabb, ugyanakkor a téli, illetve nyári napforduló ellentétes a Föld déli és északi felén.
A nyári napforduló az északi féltekén június 21-én van (esetenként 22-én vagy 20-án), a déli féltekén pedig december 21-én (esetenként 22-én).1
A napfordulók az emberiség olyan természeti ünnepei ősidőktől fogva, amelyhez rítusokat társítottak. A nyári napforduló központi szereplője - szinte minden hagyományban- a tűz, ami megtisztulást és az újjászületést jelképezi, és ezt napjainkig őrizzünk.

A keltáknak, az egyik legősibb európai népnek, az egyik legszentebb ünnepe volt a nyári napforduló, ezt a napjainkban is élő Wicca kultúra is megtartotta, idén is összegyűltek ünnepelni a világörökség részét képző Stonehenge-nél, az egyik legismertebb kelta druida szentélynél.

jn szinf 1A magyar nép hagyományaiban kezdetektől fontos ünnepként jelenik meg, a Nap életének felezőpontja, az év leghosszabb napja, amikor a föld bősége, szépsége, ereje teljében van.  Ezt közös játékokkal, jövendőmondással, bállal ünnepelték/ünneplik ma is. Éjjel ünnepélyes keretek között hatalmas máglya gyújtására kerül sor, amit pirkadatig körbe-körbe táncolnak, a párok átugranak felette.
A szántóföldeket égő faágakkal megkerülték, vagy lángoló kerekeket gurítottak le a dombokon a bő termés reményében (ezt szokást fejlesztette tovább Bornemissza Gergő a törökök elleni harcban, az egri vár ostromakor).
A Szent Iván éjjelén gyűjtött gyógynövényeknek különleges erőt tulajdonítottak, mert azt tartották, hogy ekkor az összes jó és gonosz erő mozgásban van, ezért mágikus tevékenységek (teremtésnek) űzésére alkalmasnak tartották. János nap éjjelén a növények titokzatos és mágikus erővel bírnak, amiből az emberek is részesülhetnek, ezért János napkor gyógynövényeket gyűjtöttek. A csodálatos erejű virágokból - amikből 7 vagy 9 különböző fajtának kellett lennie - koszorút fontak, amit a szántó- vagy az állatok gyarapításának mágiájához, a jövendölésben és a szerelmi mágiában használták fel.
Különleges erővel bírt János nap éjjelének harmatja is: az észtek ma is hisznek ennek egészségmegőrző hatásában. A mezőkről gyűjtött János napi harmatot életvíznek tartották: az ezzel való mosdás meggyógyította a szem és bőrbetegségeket.
A lányok hitték, hogy a János napi harmat megőrzi fiatalságukat és szépségüket.
A nyári ünnep egyik szimbóluma volt - és ma is az - a kitakarított szobába vitt nyírfa ág és annak lágyan kesernyés ünnepi illata.
A ezen az éjjelen a lányok ablaka alá vagy a csűr bejárata elé a szerelem jeleként nyírfaágakat hordtak.

A tűz körül elfogyasztott cseresznye a gyermekáldást segítette elő, a gyermekeknek a betegségek megelőzésére Szent Iván-i almát adtak.
A János napi dalokban a gyermekektől az aggastyánokig mindenkit a tűz mellé hívtak. A távol maradók szántóit gazossá, őket magukat álmataggá és a munkához erőtlenné átkozták.
A tűz köré gyűlőknek valamit fel kellett áldozniuk: a lángok közé faágakat, szőttest, gyapjút, pamutot vagy ételeket vetettek.w
jn szinf 3A hiedelem szerint ezen a napon virágzik a páfrány, és aki ezt a ritka virágot megleli, azt a szerencse és boldogság is megtalálja hamarosan. A páfrány virágát vagy magját egykor Európa-szerte láthatatlanná tevő varázsszernek tartották. A néphit szerint azonban szinte lehetetlen megszerezni a páfrány virágát, mert a bimbó fakadását kísérő mágikus fuvallat mély álmot bocsát az emberre.

Szent Iván hava (Nyárelő, Napisten hava), június Junónak a hónapja2, aki a házasság által megszentelt szerelem pártfogója s a családi áldás istenasszonya. Ő védi az asszonyokat, kiket egészséggel és szépséggel ruház föl. A művészetben úgy ábrázolják, mint a házasság harmóniájában kifejlett női szépséget. Kedvenc madara a páva. Júniusban az éjszakai féltekén leghosszabbak a napok.
Ezen a napon és éjjelen minden megtörténhet. Szent Iván éjszakája varázslatos éjszaka, mint ahogy Shakespeare is megírta.

Pilisszentiván, 2017. Szent Iván hava 22.

szeretettel, Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője


[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/Napfordul%C3%B3
[2] http://www.eletfaprogram.hu/index.php/kultura/2405-honapok-nevei-junius

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Napfordul%C3%B3
Bálint Sándor: A parasztélet rendje. In: A magyar nép., Singer és Wolfner, 1943.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
Supka Géza: Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek
Tőkés István: Hétköznapok – ünnepnapok
Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások. Planétás Kiadó, 1997.
Schütz Antal: Szentek élete. Pantheon, 1995.