Menu

just logo uj     nahrinlogo   infoblokk kedv final felso ESZA                                                          

A+ A A-

30 ÉVE HALT MEG SZENT-GYÖRGYI ALBERT

 sza

„Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki.” (Szent-Györgyi Albert)

Szent-Györgyi Albert, a világhírű magyar orvos és biokémikus, harminc éve,1986. október 22-én hunyt el. Egyetlen olyan magyar Nobel-díjasunk, aki a tudományos elismerését itthoni tevékenysége nyomán kapta meg. Leghíresebb és legjelentősebb felfedezése a C-vitamin izolálása volt, de a P-vitamin elkülönítése, a citrátkör megismertetése, valamint az emberi izomszövetek tanulmányozása terén is elévülhetetlen érdemeket szerzett. A Nobel-díjas tudós érdeklődése a későbbi évtizedekben - az izomműködés mellett - felesége megbetegedése miatt a rosszindulatú daganatok felé fordult. Kidolgozott egy új módszert az izompreparátumok előállítására, és feltalált egy újfajta centrifugát.

Tudományos munkásságát 1937-ben Corvin-koszorúval1, 1948-ban az  első alkalommal kiosztott Kossuth-díjjal, 1983-ban a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitüntetéssel ismerték el hazánkban.

Idős korában sem veszítette el szellemi frissességét, sőt, egészen 1986. október 22-én, 93 évesen,  bekövetkezett haláláig komoly kutatói és közéleti tevékenység jellemezte őt.

A szegedi egyetem Általános Orvostudományi Kara halála után egy évvel vette fel nevét : Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ néven működik.

Állandó kiállítás mutatja be a tudós hagyatékát, személyes tárgyait, munkaeszközeit és Nobel-díja másolatát Szegeden. Magyarországon 2012 évét volt Szent-Györgyi emlékének szentelték.

sza 2

Érdekességek az életéből

Két doktorátusa volt: 1917-ben az Budapesten végzett orvosként, 1927-ben a Cambridge-i Egyetemen a hexuronsav felfedezéséről írt doktori disszertációjának megvédésével kémiából is doktorált.

Meglőtte magát: az első világháborúban behívták medikusként frontszolgálatra 65. miskolci gyalogezreddel kikerült a keleti frontra, 1916-ban egy saját karjában okozott sérülés folytán elhagyhatta a szolgálatot, és térhetett vissza a tudomány világába.

Négyszer házasodott: Imádta a nőket. 1917-ben először, majd 1941-ben, 1965-ben és 1975-ben mondta ki - a nem mindig- boldogító igent.

Borjúmirigyből akarta kimutatni a C-vitamint: több tonnányi mellékveséből mindössze 25 grammnyi hexuron savat tudott kinyerni. 1931-ben egy meg nem evett paradicsom paprikával kezdett kísérletezni, ez vezetett oda, hogy a paprikából aszkorbinsavat tudott kinyerni, így nemcsak a vitamin kémiai mibenlétét állapította meg, hanem gyors és olcsó előállítási módszerét is.

sza 1A Nobel-díjat nem "csak" a C-vitaminért kapta, hanem a biológiai oxidációs folyamatok kutatása terén elért felfedezéséért, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav katalízisére.

1937-re felismerte, hogy egyes szerves savak2 katalizátorszerepet játszanak a biológiai oxidációban.

Az antifasiszta ellenállási mozgalom egyik vezetője volt. A második világháború alatt Miniszterelnöki megbízásból tárgyalt Magyarország világháborús kiugrásáról a brit titkosszolgálattal. 1944-ben svéd segítséggel menekítették ki a Gestapo elől Budapestről, majd Moszkvában kapott családjával menedéket.

Svéd és amerikai állampolgár is volt: V. Gusztáv svéd király saját hatáskörben adományozott svéd állampolgárságot Szent-Györgyinek és feleségének.

Finnországnak adományozta Nobel-díját: 1940. január 17-én a The New York Times beszámolt arról, hogy Szent-Györgyi Albert felajánlotta a Nobel-díját a Finnországért Alapítványnak, miután a Szovjetunió megtámadta az országot.

Írásai jelentek meg a The New York Times-ban: évtizedek alatt sok levelet/cikket írt a Times szerkesztőjének, amelyeket jórészt le is közölt a lap. Megjelent írása a "málenkij" robotról, a szovjet munkatáborokba hurcolt több millió emberről, valamint több alkalommal is felhívta a figyelmet az 1956-os forradalomra, Maléter Pál tőrbecsalásáról is írt a lapban.

Háborúellenes nézeteit 1970-ben megjelentetett, Az őrült majom3 című könyvében fejtette ki. Ebben az emberi civilizáció jövőjét és az élet fennmaradásának esélyeit nem látta optimistán.

Aspirált még egy Nobel-díjra: az izomműködés kutatása során, az izom összehúzódáshoz elengedhetetlen fehérjék izolálásáért (aktint, miozin) komoly esélyesnek tartották egy újabb Nobel-díjra.

Magyar Sakkszövetség 1945. áprilisban az újjáalakuló elnökségének tagjává választották, majd 1946. januárjában a kosárlabdázó-szövetség díszelnöke lett.

Aldous Huxley Magyarországon 1947-ben megjelent, Tudomány, szabadság, béke című könyvének magyar kiadásához Szent-Györgyi Albert írta az előszót.

A Lillafüredi Palotaszálló Mátyás éttermének étlapján szerepelt a Paprikás csirke Szent-Györgyi Albert-módra, amelyet Orosz József, a szálloda akkori szakácsa a szegedi tudós Nobel-díja alkalmából készített. A szakács a receptet elküldte a névadónak, aki néhány soros levélben megtiszteltetésnek nevezte Orosz gesztusát, és megköszönte kreációját.

Méltán lehetünk büszkék munkásságára!

Pilisszentiván 2016. október 22.

Szeretettel
Berecz Ildikó
Az Életfa Program Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője


[1] A Corvin-koszorú egy kitüntetés, amelyet 1930-ban alapított Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Azok kaphatták meg, akik a magyar tudomány, irodalom és művészet terén, valamint a magyar művelődés fellendítésében szereztek kimagasló érdemeket. A Corvin-koszorú „élő” viselőinek száma egyszerre nem lehetett több hatvannál.
Megkapta többek között: Bajor Gizi színművésznő, Bartók Béla zeneszerző, Kandó Kálmán mérnök, Aba-Novák Vilmos festő, Kós Károly építész és író, Lehár Ferenc zeneszerző, Kodály Zoltán zeneszerző, Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész, Zilahy Lajos író.

[2] fumársav, almasav, borostyánkősav: a három vegyület egy ciklikus folyamat részei, és közel állt ahhoz, hogy a sejtlégzés alapvető folyamatát, a citrátciklust felfedezze. A ciklus minden tagját (közte a kulcsvegyületet, a citromsavat) végül Hans Krebs azonosította; a folyamatot Krebs-ciklusnak vagy Szent-Györgyi–Krebs-ciklusnak is nevezik.

[3] Magvető kiadó, Budapest, 1989 ISBN 9631415104

forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent-Gy%C3%B6rgyi_Albert
http://mult-kor.hu/szent-gyrgyi-albert
http://www.u-szeged.hu/szentgyorgyi/eletrajz?objectParentFolderId=18346
http://hvg.hu/instant_tudomany/20150322_14_dolog_szent_gyorgyi_albertrol
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1986_oktober_22_szent_gyorgyi_albert_halala/

 

Ez a honlap sütiket használ. A honlap további használatával hozzájárulsz a sütik használatához.
Ok