Menu

just logo uj     nahrinlogo   infoblokk kedv final felso ESZA                                                          

A+ A A-

HÓNAPOK NEVEI - JÚLIUS

hn julius

„Júliusba arass, majd úgy lesz kenyered,
A dologtól tehát ne kéméld tenyered,
Mert a heveréssel kenyered nem nyered,
Szélben koplalsz, ha a nyarat elhevered”
(1797.évi Kalendárium)

Július az év hetedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Egészen a 18. századig a nagyon hasonló női keresztnévből, a Júliából származtatták, pedig elnevezésének eredete után ismét a rómaiaknál kell keresnünk.

Ennek a hónapnak a római naptárban eredetileg a fantáziátlan Quintilis, ötödik nevet adtál, mivel az egykori márciusi évkezdéstől számítva az ötödik hónap volt. Amikor Julius Caesar (Kre 45-ben) végrehajtotta a naptárreformot, Marcus Antonius javaslatára nevezték el júliusnak, Cézárról, aki e hónap 12. napján született.

hn julius1A hónapot félmeztelen, nagy kalapú paraszt testesítette meg, amint épp sarlóját köszörüli, arat vele vagy kévét hord, netán a csűrben búzáját csépeli. Elvontabb allegóriája sárga ruhás, repülő ifjú, fején kalászkoszorúval. Jobbjában az Oroszlán jele, baljában kosár fügével, dinnyével és más gyümölcsökkel. Az oroszlánbőrös, buzogányos napisten, Héraklész/Hercules szintén a július megtestesítője volt.

Érdekességek: E hónapban már a nappalok fogynak

Gyógynövényei: papsajt, ziliz, árnika, hárs, ezerjófű, orbáncfű, szappanfű, kakukkfű, macskagyökér.

A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek a július hónapba:
   Rák (június 21-július 22.) és
   Oroszlán (július 23-augusztus 22.).

Július folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül az Ikrek csillagképből a Rák csillagképbe lép.

Elnevezései:
A nyelvújítók szerint a július: kalászonos.
Az Arvisurák szerint Tehéntor hava.
A népi kalendárium Szent Jakab havának,
Székelynaptár Nyárhónak, Aratás havának, de főként Áldás havának nevezi.
A Nap elhagyván a „nedves” Rák jegyét (23/24-én) a „száraz” Oroszlánba lépett így a júliust nevezték Oroszlán havának is.
Közhasználatú magyar neve az Oroszlán hónap első dekádjának apostolszentje után Szent Jakab hava volt.

Júliusi népi megfigyeléseink összefoglalása: ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie

hn julius2Sarlós Boldogasszony ünnepén (2.):Ha esik, Lőrinc-napig tart , vagyis további negyven napig várható csapadékos idő.

Margit (13.):A zivatarjával ijesztget, ha dörög, villámlik, így lesz a következő közel másfél hónapban is. Aratási névünnepüket az időjárás előrejelző néphiedelem szintén negyvenes napnak tartotta. Sokfelé Mérges Margitnak nevezték, és volt, ahol Pisis Margitnak csúfolták, mert többnyire esőt, zivatart hozott, ami ha bekövetkezett a későbbiekben is megzavarhatta az aratást. A megfigyelést tudományos tapasztalatok is valószínűsítik, hiszen a Medárdi monszun utóhatása sokszor könnyen birokra kelhetett a perzselő forrósággal.

Henrik (15.) Henrik napján emlékeztek a vallásosabb hívek a tizenkét apostolra. Apostolok oszlása, - mondogatták olyankor, ha mennydörgéses vihar támadt, annak reményében, hogy az égiháború hamarosan szétoszlik, és a kaszások folytathatják az aratást. Egyébként a háziasszonyok próbaképpen, ezen a napon sütötték az új lisztből az első kenyeret.

Illés napja (20.) is zivataros szokott lenni, s az esője „kiluggatja a diót, meg a mogyorót”, akárcsak

Magdolnáé (22.) szép az idő, jót tesz, ha rossz, úgy ártalmas.

Jakab napja (25.): Esője is kevesbíti a diót és a mogyorót, de ő egész télre is jövendöl: ha ezen a napon sok a felhő, sok lesz a hó, ha nagyon süt a nap, akkor télen nagy hideg várható. Ha meg süt is, esik is, akkor enyhébb lesz a tél.

ha Anna (július 26.) napján a hangyák bolyokat készítenek, úgy csapadékos tél lesz

Ernő napi (július 31.) eső langyos telet hoz

A megfigyeléseket az alábbi népi mondókában foglalták össze a júliusról

hn julius3Esős Illés rossz,
mert áldást nem hoz.
Jakab napja vihart szül,
Magdolna sárban csücsül.
Anna asszony reggele
már hűvös, ne játssz vele.
Mihelyt a pók széttépi hálóját,
Jön a felhő, s rögtön tartós esőt ád.

Jeles napok júliusban:

01. Semmelweis Ignác születés napja - Magyar Egészségügy napja - Köztisztviselők napja- Építészet Világ Napja
02. Sarlós Boldogasszony http://www.eletfaprogram.hu/index.php/kultura/1886-jeles-napok-julius-2-sarlos-boldogasszony-napja
Móricz Zsigmond születés napja
18. Árpád-házi Szent Hedvig
22. Szent Mária-Magdolna
24. Árpád-házi Szent Kinga
25. Szent Jakab - Szent Kristóf
26. Szent Anna

Aratási szokások és hiedelmek

A kenyérgabona betakarításának sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani ezért a nagy munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték - Sarlós Boldogasszony napján. A napkelte előtti hálaadáskor, a templom falához támasztott kaszákat megszentelték, ezzel magát az aratás is.

Adatok vannak arra vonatkozóan, hogy milyen jelentőséget tulajdonítottak az első és utolsó kévének. Hajnalban, a család matriarchája által vágta le az első három kévét. Ebből a baromfinak adtak egészség- és termékenységvarázsló céllal. Betegségelhárító szerepe is volt.

Az aratókat elsőként meglátogató gazdát megkötözték, és csak akkor engedték szabadon, ha borral vagy pénzzel kiváltotta magát.

A legtöbb hagyomány azonban az aratás végéhez kapcsolódik. Egy kis darabon talpon hagyták a gabonát, hogy jövőre is biztosítva legyen a jó termés.

hn julius4Az utolsó kévéből készült az aratókoszorú. Általában a földesúrnak készítették, de az utolsó kalászokból egy kis csomót mindenki hazavitt. Az aratókoszorú különféle formájú és nagyságú lehetett: korona, csigaszerű, koszorú alakú. Az aratókoszorút a mestergerendára akasztották, és vetéskor a koszorúból kimorzsolt szemeket a vetőmag közé keverték. A magának arató család nem rendezett ünnepséget, aratóbálokat elsősorban az uradalmakban tartottak.

Pilisszentiván, 2016. Szent Jakab hava 08.

Szeretettel
Berecz Ildikó
Az Életfa Program Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője


forrás:
Bérczi Sz. (2008): Magyarországi szent királylányok emlékezete. TKTE. Budapest (ISBN 978-963-87437-2-5)
Dümmerth D. (1977): Az Árpádok nyomában, Panoráma, Budapest
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
Supka Géza: Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek
Tőkés István: Hétköznapok – ünnepnapok
Török J. (1991): A magyar föld szentjei, Tulipán Könyvkiadó Kft, Budapest

Ez a honlap sütiket használ. A honlap további használatával hozzájárulsz a sütik használatához.
Ok