Menu

just logo uj     nahrinlogo   aphrodite hotel

A+ A A-

A Parlamentben jártunk

 apj2

A programra és az időjárásra sem lehetett panaszunk, hamisítatlan májusi napunk volt 27-én, amikor az igazán érdekes parlamenti látogatásunkra mentünk.

Bár Budapest közelében élek, bevallom most volt alkalmam megnézni a megújult, 2014-ben újra átadott, Kossuth teret, mely az Országházzal együtt a magyar államiság egyik szimbolikus helye és hazánk történelmének a 20. századkezdetétől fontos tanúja.1

A Kossuth tér felújítása (tervezés, kivitelezés) első díjat nyert a 2015-ös Krakkói Nemzetközi Építészeti Biennálén, megvalósult tervek kategóriában.

A tér felújítása (7,5 hektár területről van szó) azon budapesti beruházások közé tartozik, melyek jelentős mértékben átformálták a lakókörnyezetet. Néhány érdekesség: a rekonstrukció után 1,1 hektár fűterülettel, 85 ezer cserjével és 132 fával gazdagodott a Nemzet Főtere. A rekonstrukció része volt a parlamenti látogatóközpont és a mélygarázs kialakítása is.

Még a átépítés befejezése előtt, 2012. január 1-től a Kossuth tér Magyarország egyetlen kiemelt nemzeti emlékhelye, amelynek része az Országház épülete, a Kossuth tér, a Néprajzi Múzeum és a Földművelésügyi Minisztérium épülete is.

Többször is volt alkalmam a Parlamentben járni, munka kapcsán, valamint mindkét lányom parlamenti osztálykirándulásán részt vettem (a legutóbbi is 15 éve volt), ezért mondhatom, hogy nagyon értékelem a változásokat.

Találkozónkat a Parlament északi oldalán található, föld alá süllyesztett Látogatóközpont bejáratánál beszéltük meg, ami első pillantásra a 21. század építészeti értékeit tükrözi. Átvéve az előre lefoglalt belépőket, még volt idő körbe nézni.

A fogadótérben találjuk a jegy pénztárat, nagyon udvarias és barátságos személyzetet, ruhatárt és a több kiszolgáló helyiséget. Egy grafikus-belsőépítész mamájaként mondom, hogy a fából készült bútorzat letisztult: igazán "trendi", az információt segítő grafikák fekete, fehér és néhány helyen a piros színvilága jól illeszkedik a belső térbe.

apj2 1

Néhány csoportfotó elkészülte után, Szilvia, a látogatásvezetőnk fogadott minket. Megismertetett a biztonsági-, és fotózási szabályokkal, átestünk egy - a repterekhez hasonló- átvilágításon, majd elindultunk a földalatti folyosó felé, amelyek a látogatóközpontot az Országház épületével kötik össze.

A folyosó falának betonból téglává váltása mutatta azt a pontot ahol az újonnan készült épületből a régibe léptünk. 

A Parlament terv pályázatának kiírásakor, és építésekor szempont volt kizárólag magyar anyagokból-, és magyar szakemberek alkalmazásával kivitelezni a tervet. A falakat dekoráló motívumokat pedig hazánk őshonos növényvilága ihlette.

A Ház 28 lépcsőháza közül a díszesen aranyozott XVII-esen jutottunk a szobrokkal és színes üvegablakokkal szegélyezett, díszfestéssel gazdagon borított főemeletig.

A törvényhozás egységét jelképező kupola két oldalán található, a kétkamarás parlamentre jellemző alsó- és felsőházi ülésterem. A Kiegyezés után (1867) is két kamarából állt az országgyűlés, a Főrendiházból2 és a Képviselőházból.

A díszlépcsőház megtekintésekor megtudtuk, hogy a teret uraló, vörös színű szőnyeggel borított, 96 fokból álló lépcsősor a főbejárattól a kupolacsarnokig vezet. Két nagyobb és egy kisebb falfestmény tekinthető meg a főlépcsőház mennyezetén, melyek Lotz Károly festőművész munkái. A helyiség ékessége - az egyetlen külföldi eleme az épületnek- a Hollandiából származó nyolc darab, egyenként négy tonna súlyú gránitoszlop, amelyből összesen 12 darab található a világon. A két oldalon látható eredeti díszes üvegablakok Róth Miksa műhelyének remekei.

apj2 2Utunk a Ház mértani középpontjába, a kupolacsarnokba vezetett. Itt őrzik 2000. január 1. óta Európa egyik legrégibb koronázási együttesét, a magyar Szent Koronát és a koronázási jelvényeket, amelyre 0- 24 órában a koronaőrök vigyáznak.

„Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi”.3

A közel 27 méter magas kupolacsarnok legalsó szintjét körfolyosó díszíti. Ehhez kapcsolódik a tizenhat ágú pompás csillagboltozat, amelynek ágai közé karcsú, színes üvegablakokat építettek. A pillérkötegek tövében aranytalapzaton magyar uralkodók szobrai állnak, apródjaik társaságában, aranybaldachin alatt.

Innen a szlavóniai tölgyből készült kazettákkal és sűrű aranyozással díszített az ülésterembe mentünk, ahol a főfalon Magyarország uralkodócsaládjainak festett címerei láthatók, míg az emelvény két oldalán a nemesség történelmi szerepét kiemelő falfestmények vannak.

A kiállítótér előtti folyosó vakolat nélküli téglaboltozata alatt olyan, még Steindl-féle építkezés idejéből maradt, eredeti építészeti relikviák vannak kiállítva, amelyek a padláson vészelték át az elmúlt több mint száz évet.

A sétát a látogató központ kiállító helységében zártuk, a séta idejével megegyező időt eltöltve, ahol Parlamentünk építésének történetét, kivitelezésének menetét,  a pályázatra beérkező látványterveket nézhettük meg 3D-s videókon. Lenyűgöző az a film, mely az Országház korabeli fűtési-szellőztetési rendszerét mutatja be, ami megépítésekor a legmodernebb volt Európában. Karbantartásának köszönhetően a rendszer ma is remekül működik.4

Az épület makett metszetén képet kaptunk lenyűgöző méreteiről. Pl. az épületben több mint 200 irodahelyiség van, vagy, hogy 50 ötemeletes lakóház férne el a belsejében.

"A hazának nincsen háza" - írta Vörösmarty Mihály még 1846-ban, pedig az építési pályázat kiírása 1844 nyarán már megjelent, mégis csak 1880-ban született meg a döntés az állandó Országház építéséről, ám az eredmény magáért beszél.

Akik nem voltak velünk, és tehetik, feltétlenül menjenek el a remek szórakozást, és komoly ismereteket nyújtó sétára. Aki mégsem jut el annak javaslom a parlament oldalán megtekinthető 360o-os képeket itt: http://www.parlament.hu/parl/hun/360.htm

Pilisszentiván, 2017.05. 30.

Szeretettel
Berecz Ildikó


[1] A „nemzet főterének” ismertetése megér egy külön honismereti cikket, így most csak a legszükségesebbeket említem meg róla.
[2] 1885-től a protestáns egyházak egyes vezetői is hivatalból tagjai lettek a Főrendiháznak.
[3] A 2000. évi I. törvény rendelkezése
[4] A hűtést eredetileg vízmedencéken átáramló hideg levegővel oldották meg (a világ első légkondicionált épülete!), majd 1994-ig az épületben tárolt több tonna jéggel oldották meg.

A Parlamentben jártunk

 apj

A programra és az időjárásra sem lehetett panaszunk, hamisítatlan májusi napunk volt 27-én, amikor az igazán érdekes parlamenti látogatásunkra mentünk.

Bár Budapest közelében élek, bevallom most volt alkalmam megnézni a megújult, 2014-ben újra átadott, Kossuth teret, mely az Országházzal együtt a magyar államiság egyik szimbolikus helye és hazánk történelmének a 20. századkezdetétől fontos tanúja.1

A Kossuth tér felújítása (tervezés, kivitelezés) első díjat nyert a 2015-ös Krakkói Nemzetközi Építészeti Biennálén, megvalósult tervek kategóriában.

apj 3

A tér felújítása (7,5 hektár területről van szó) azon budapesti beruházások közé tartozik, melyek jelentős mértékben átformálták a lakókörnyezetet. Néhány érdekesség: a rekonstrukció után 1,1 hektár fűterülettel, 85 ezer cserjével és 132 fával gazdagodott a Nemzet Főtere. A rekonstrukció része volt a parlamenti látogatóközpont és a mélygarázs kialakítása is.

Még a átépítés befejezése előtt, 2012. január 1-től a Kossuth tér Magyarország egyetlen kiemelt nemzeti emlékhelye, amelynek része az Országház épülete, a Kossuth tér, a Néprajzi Múzeum és a Földművelésügyi Minisztérium épülete is.

Többször is volt alkalmam a Parlamentben járni, munka kapcsán, valamint mindkét lányom parlamenti osztálykirándulásán részt vettem (a legutóbbi is 15 éve volt), ezért mondhatom, hogy nagyon értékelem a változásokat.

Találkozónkat a Parlament északi oldalán található, föld alá süllyesztett Látogatóközpont bejáratánál beszéltük meg, ami első pillantásra a 21. század építészeti értékeit tükrözi. Átvéve az előre lefoglalt belépőket, még volt idő körbe nézni.

A fogadótérben találjuk a jegy pénztárat, nagyon udvarias és barátságos személyzetet, ruhatárt és a több kiszolgáló helyiséget. Egy grafikus-belsőépítész mamájaként mondom, hogy a fából készült bútorzat letisztult: igazán "trendi", az információt segítő grafikák fekete, fehér és néhány helyen a piros színvilága jól illeszkedik a belső térbe.

Néhány csoportfotó elkészülte után, Szilvia, a látogatásvezetőnk fogadott minket. Megismertetett a biztonsági-, és fotózási szabályokkal, átestünk egy - a repterekhez hasonló- átvilágításon, majd elindultunk a földalatti folyosó felé, amelyek a látogatóközpontot az Országház épületével kötik össze.

A folyosó falának betonból  téglává váltása mutatta azt a pontot ahol az újonnan készült épületből a régibe léptünk. 

A Parlament terv pályázatának kiírásakor, és építésekor szempont volt kizárólag magyar anyagokból-, és magyar szakemberek alkalmazásával kivitelezni a tervet. A falakat dekoráló motívumokat pedig hazánk őshonos növényvilága ihlette.

A Ház 28 lépcsőháza közül a díszesen aranyozott XVII-esen jutottunk a szobrokkal és színes üvegablakokkal szegélyezett, díszfestéssel gazdagon borított főemeletig.

A törvényhozás egységét jelképező kupola két oldalán található, a kétkamarás parlamentre jellemző alsó- és felsőházi ülésterem. A Kiegyezés után (1867) is két kamarából állt az országgyűlés, a Főrendiházból2 és a Képviselőházból.

A díszlépcsőház megtekintésekor megtudtuk, hogy a teret uraló, vörös színű szőnyeggel borított, 96 fokból álló lépcsősor a főbejárattól a kupolacsarnokig vezet. Két nagyobb és egy kisebb falfestmény tekinthető meg a főlépcsőház mennyezetén, melyek Lotz Károly festőművész munkái. A helyiség ékessége - az egyetlen külföldi eleme az épületnek- a Hollandiából származó nyolc darab, egyenként négy tonna súlyú gránitoszlop, amelyből összesen 12 darab található a világon. A két oldalon látható eredeti díszes üvegablakok Róth Miksa műhelyének remekei.

Utunk a Ház mértani középpontjába, a kupolacsarnokba vezetett. Itt őrzik 2000. január 1. óta Európa egyik legrégibb koronázási együttesét, a magyar Szent Koronát és a koronázási jelvényeket, amelyre 0- 24 órában a koronaőrök vigyáznak.

apj 1

„Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi”.3

A közel 27 méter magas kupolacsarnok legalsó szintjét körfolyosó díszíti. Ehhez kapcsolódik a tizenhat ágú pompás csillagboltozat, amelynek ágai közé karcsú, színes üvegablakokat építettek. A pillérkötegek tövében aranytalapzaton magyar uralkodók szobrai állnak, apródjaik társaságában, aranybaldachin alatt.

Innen a szlavóniai tölgyből készült kazettákkal és sűrű aranyozással díszített az ülésterembe mentünk, ahol a főfalon Magyarország uralkodócsaládjainak festett címerei láthatók, míg az emelvény két oldalán a nemesség történelmi szerepét kiemelő falfestmények vannak.

A kiállítótér előtti folyosó vakolat nélküli téglaboltozata alatt olyan, még Steindl-féle építkezés idejéből maradt, eredeti építészeti relikviák vannak kiállítva, amelyek a padláson vészelték át az elmúlt több mint száz évet.

A sétát a látogató központ kiállító helységében zártuk, a séta idejével megegyező időt eltöltve, ahol Parlamentünk építésének történetét, kivitelezésének menetét,  a pályázatra beérkező látványterveket nézhettük meg 3D-s videókon. Lenyűgöző az a film, mely az Országház korabeli fűtési-szellőztetési rendszerét mutatja be, ami megépítésekor a legmodernebb volt Európában. Karbantartásának köszönhetően a rendszer ma is remekül működik.4

apj 2Az épület makett metszetén képet kaptunk lenyűgöző méreteiről. Pl. az épületben több mint 200 irodahelyiség van, vagy, hogy 50 ötemeletes lakóház férne el a belsejében.

"A hazának nincsen háza" - írta Vörösmarty Mihály még 1846-ban, pedig az építési pályázat kiírása 1844 nyarán már megjelent, mégis csak 1880-ban született meg a döntés az állandó Országház építéséről, ám az eredmény magáért beszél.

Akik nem voltak velünk, és tehetik, feltétlenül menjenek el a remek szórakozást, és komoly ismereteket nyújtó sétára. Aki mégsem jut el annak javaslom a parlament oldalán megtekinthető 360o-os képeket itt: http://www.parlament.hu/parl/hun/360.htm

Pilisszentiván, 2017.05. 30.

szeretettel, Berecz Ildikó


[1] A „nemzet főterének” ismertetése megér egy külön honismereti cikket, így most csak a legszükségesebbeket említem meg róla.
[2] 1885-től a protestáns egyházak egyes vezetői is hivatalból tagjai lettek a Főrendiháznak.
[3] A 2000. évi I. törvény rendelkezése
[4] A hűtést eredetileg vízmedencéken átáramló hideg levegővel oldották meg (a világ első légkondicionált épülete!), majd 1994-ig az épületben tárolt több tonna jéggel oldották meg.

INVITÁLÓ

SzUSz

Kérdést tettek fel nekem
Miért éppen Debrecen?
Mi az, amit erről a városról
egy Távol-lakó éppen gondol?

Nincsen dombja, se hegye,
így hát szakadék sincs benne.
folyó híján, hídja sem lett,
s miért hívják Debrecennek?

Nagyerdőtől az Állomásig
szeli ketté a villamos vonala,
egyenesen visz az útja,
hiszen most lett felújítva.

Tavasszal a Piac utcát járva,
illatával elbódít a sok hársfa .
A mosolygó Csupa szív embereket látván,
"Rikoltanak a Baglyok Csonka, régi tornyán."

A központban a Nagytemplom uralja az eget,
Az Aranybika erkélyéről nézheted lent a teret.
Régi módi történet-ként minden megelevenedhet,
sétálhatnak Szabók, Jablonczaiak és Rickl-ek.

Nyilas Misi iskolába járt itt,
Líceumát most is sokan dicsőítik.
Csokonait - s rokonait- emlegetik azóta,
hogy a városban megíródott a Dorottya.

Molnár Ferenc, Fedák Sári
híresen hírhedt pár voltak,
történetük ma is íródhatna
akár a legjobb bohózatnak.

Utcáit koptatta, Krúdy Kölcsey, Petőfi,
itt lett híres színész, kedvencem Hofi.
Élt a városban Arany, Tóth Árpád és Ady
Szabó Lőrinc, Móricz, Latinovits, Cserhalmi.

A Város híres szülötteit felsorolni hosszú
Miatta - remélem!- ezért senkit nem öl a bú!
Ősszel, midőn a természet éppen lecsendesedik,
ilyenkor az Egyetemek összes padja megtelik.

A cívis város augusztusi Karneválja
mára már világhíres nevet szerzett,
ebben az évben a virágékes felvonulók
Negyvennyolcadszorra járják be a teret.

A SZUSZ parkba várjuk az olvasót
ezért add tovább ezt a meghívót!
Hiszen a "BAGLYOK" 15 évesek,
Ezért tarthatunk dupla ünnepet!

Nem is lehet mást már tenni,
mint magunkat jól érezni,
cseverészni és nevetni,
az egészséget megőrizni!

Debrecenbe el kell jönni,
a pulykát Nahrinnal megenni,
mert amikor felvillan a Nahrin világa,
nekem összefut a nyál a számba'!

Just-os kedvem szertelen,
mert kenem magam rendesen!
Citrom, narancs, teafa....
messzire száll az illatja.

Tartalmas napnak nézhetünk elébe.
A rendezvényt végig sok öröm kísérje!
S hogy szívünk célját mind elérje,
számítunk az eljöveteletekre!

Így lesz minden percünk áldott,
minden lámpánk "zöldre váltott",
mindig adjunk, sose ártsunk,
és hogy negatívból jóra váltsunk!

Pilisszentiván, 2017. május 15.

Szeretettel
Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője

 

MIÉRT KELL A SZENT KORONÁRÓL BESZÉLNI?

amszk

Ha megpróbáljuk felidézni, hogy mit is tanultunk az iskolában a Szent Koronáról, akkor nem tudunk sok mindenre visszaemlékezni. Akinek van iskoláskorú gyermeke vegye csak elő bátran a történelemkönyvét, és keresse ki benne! Segítek! Egyetlenegy bekezdést kell megkeresni, mindössze öt mondatot, ennyi van!. Rendjén van ez így?...Pár generációval ezelőtt még kellő figyelmet szentelve a témának még tanították a felnövekvő nemzedéknek, mára már csak ennyi maradt. Félek, ha így haladunk, nemsokára  már csak az apró betűs részben fog szerepelni.

A Korona rendeltetésszerű működése idején a Magyar Királyság területén a királyon kívül mindössze néhány személy kerülhetett olyan helyzetbe, hogy láthatta koronát. A koronaőr, illetve még a világi hierarchia csúcsán lévő személy a magyar királyságban a nádorispán. (Az ő joga volt, hogy a koronázási menetben párnán vigye a Koronát.). A másik személy az egyházi hierarchia csúcsán foglalt helyet, ő az esztergomi érsek. Tehát csak néhány ember számára adatott meg a látással való tapasztalás, mégsem vonta kétségbe senki, hogy a mi beavató Koronánk egyedülálló! Mindenki ismerte annak jelentőségét, elfogadta szentségét. Korunkban mindenki láthatja, aki ellátogat a Parlamentbe, de kevesen vannak, akik tudják mire tanít minket a Szent Korona.

A koronázási szertartás maga is rendkívül kötött volt. Összesen négy vonatkozásban volt nagyon szigorúan szabályozva és ezekről mind írásos bizonyítékunk van. Az első és elengedhetetlen, tehát kivétel nélküli megkötés az volt, hogy magyar király csak az lehet, akit a magyar Szent Koronával koronáztak. A koronázás csak így érvényes. Az esztergomi érsek volt feljogosítva a koronázás műveletének végrehajtására. Ez személyre vonatkozó megszorítás volt. De volt időpontra vonatkozó megszorítás is. Magyar királyt jogérvényesen csak nagy egyházi ünnepen lehetett koronázni. És végül a magyar királyt jogérvényesen csak egy helyen lehetett koronázni, vagyis a helyre vonatkozóan is volt megszorítás. Ez pedig a fehérvári Nagyboldogasszony bazilika volt.

Ezen dolgok ismerete nélkül fölösleges elkezdeni a szent Koronáról való beszámolót, ugyanis könnyen gondolhatnánk, hogy ez "csak egy korona" uralkodói jelkép! No és? Más nemzeteknek is van koronájuk, mit vagyunk mi magyarok úgy oda a koronánkkal? Meggyőződésem, ha a Szent Koronáról, működéséről, tanáról többet tanítanának, nem lenne gond az identitástudattal. Az összefüggéseket megláttatni,a nemzettudatot életben tartani, a múlt iránti ismerettel és tisztelettel lehet.

amszk 1

Tanultam az iskolában a Magyar Szent Koronával kapcsolatban „görög koronáról” és „latin koronáról”. Elhittem! Ahogyan minden mást is, amit az iskolában tanítanak. Nem lett a hivatásom a történelem, nincs tele a fejem évszámokkal, nincs sok lexikális tudásom, van viszont MAGYAR szívem. Ez a szív súgta azt is, hogy ez a „korona dolog” sántít! Föltettem magamnak a kérdést: Biztosan úgy van minden, ahogyan a történelemkönyvekben le van írva? Kutattam, kerestem és találtam: mások másképp magyarázzák, sokféle nézet létezik!Melyik lehet az igazi?

Vizsgáljunk meg együtt néhány fölmerülő kérdést:

Legyen az első a fentiekben emlegetet "görög korona", "latin korona" kérdés.

Két különböző emelete van a Koronának, és ezeken belül kétségtelenül és ténylegesen vannak különböző, egymástól lényegesen elütő vonások. Ezt azzal magyarázzák nekünk akadémiai szinten, hogy a két részt máskor és máshol csinálták. Valóban így lenne? Miben is különbözik a felső rész az alsó résztől? Teljesen nyilvánvalóan más a funkciójuk. Így ugyanolyanra nem lehet formálni egy felső koronarészt, egy boltozatos keresztpánt-rendszert, mint egy alsót, egy abroncsot.

A magyar Szent Koronának képi üzenete van, ugyanis tizenkilenc zománckép helyezkedik el rajta. Ha ezzel a tizenkilenc képpel, mint egységes képrenddel foglalkozunk, akkor látjuk meg a Szent Korona üzenetét. Nem mehetünk el azonban amellett a szembetűnő dolog mellett, hogy a felső rész összes képén latin nyelvű a felírat, míg az alsó részen görög. Ebből azt a következtetést vonták le a Koronát vizsgálók, hogy az alsó részt ott készítették, ahol a hivatalos nyelv a görög (Bizánci Birodalom). A felső koronarész latin nyelvű, tehát a következtetés: az apostolképek valahol Nyugat-Európába készültek, mert ott volt hivatalos nyelv a latin. Ne feledjük el, a középkorban, és még ma is van olyan egyházi esemény, például papszentelés, vagy templomszentelés, ahol mindkét nyelvet használják. A görög a bölcsesség, a latin a hatalom nyelve. Semmi esetre sem szolgál bizonyítékul a készítés helyét illetően.

Minden kép eredetileg is rajta volt a Koronán?

A válasz : Nem! Szakemberek, akik az aranyművesség csínyját-bínyját ismerik, azonnal meglátták azokat a számukra szembetűnő "sebeket" a Koronán, amelyek arra utalnak, hogy utólagos képcserék történhettek.

A Koronát II. Szilveszter pápa küldte ?

A Hartwik püspök által 1110 és 1116 között összeállított Szent István legendában olvashatunk erről. Azonban az ott említett Mieszkó király, nem volt kortársa sem Szilveszter pápának, sem Szent Istvánnak. Ebből arra lehet következtetni, hogy utólagos betoldás lehet a koronaküldésről szóló rész.

Még csak most kezdtünk beszélni a Szent Koronáról, és máris mennyi bizonytalan részre sikerült rávilágítani (van még!). Bennem a kérdések sorozatát Pap Gábor művészettörténész indította el a Szent Koronáról szóló írásaival. Ebben az írásomban is idéztem Tőle és most is egy általa használt mondattal zárom:

"Aki nem hiszi, járjon utána" 

  1. május

Szeretettel

Szabóné Vascsák Andrea


Érdekességek a Szent Koronáról:

https://www.youtube.com/watch?v=Rr-EhnMa5TU
https://www.youtube.com/watch?v=REyqxkPCr2o
https://www.youtube.com/watch?v=Mi7jVojVhsI

JUBILEUMI TALÁLKOZÓNK HELYSZÍNE DEBRECEN

debrA 20 éves évforduló alkalmából rendezett Just Hungária Jubileumi Találkozó helyszíne Debrecen.

Fogadjátok szeretettel ezt az írást a városról!

Az ókortól kezdve számos népcsoport (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok) telepedett le hosszabb-rövidebb időre a mai Debrecen területén.

Debrecen (latinul: Debretinum, németül: Debrezin, szlovákul: Debrecín, románul: Debrețin, lengyelül: Debreczyn) Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járás székhelye. A 16.század közepén a teljes lakosság prostestáns, ezért a „a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként emlegetik.

A 13. században 1235-ben említik először írásban. A tatárjárást követően három falu1 egyesülésével létrejött település gyors fejlődésnek indult, rövid idő alatt az ország leggazdagabb, így egyik meghatározó városává vált, elsősorban földesurának Debreceni Dósának köszönhetően. 1450-1507 között a Hunyadiak birtokához tartozott.
1361-ben mezővárosi, 1693-ban szabad királyi városi rangot kapott. Nevét az egész kontinensen ismerték híres vásárairól és református iskolájáról, mely európai viszonylatban is kiemelkedőnek számított.

debr 2A török pusztítás, az ország három részre szakadása sem jelentett végzetes csapást a városra nézve. 1538-ban megalapították a Debreceni Református Kollégiumot, amely a Debreceni Egyetem jogelődjeként az ország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézménye.

A 17. században Debrecen gazdagsága és jelentősége tovább nőtt, elsősorban a fellendülő marhakereskedelemnek köszönhetően. Debrecen az Alföldet Erdéllyel és a Felvidékkel összekötő kereskedelmi utak mentén feküdt, emellett a város kereskedői a legjelentősebb német piacokra szállították portékáikat, szarvasmarhákat, lovakat, búzát és bort.

A 19-20. században a város gyorsan fejlődött, de konzervativizmusát mindig megtartotta. 1884-ben az országban elsőként itt indult gőzvontatású városi közúti vasút.

A Nagyerdőt a 18. században parkká nyilvánították, majd 1939-ben 1. sorszámmal jegyezték be a védett természeti területek törzskönyvébe.

A történelem úgy hozta, hogy az utóbbi két évszázadban kétszer is meghatározó szerepet játszhatott Magyarország történetében.2 A szabadságharc után Debrecen lassan újra virágzásnak indult. 1857-ben elérte a vasútvonal, amely összeköti a mai Budapesttel, így hamarosan vasúti gócponttá vált.

Debrecen nagy múltú iskolaváros, az oktatásban való meghatározó szerepe a 16. századig nyúlik vissza. A Debreceni Református Kollégium a reformáció térhódítása után Sárospatak és Nagyenyed mellett főiskolaként működött már a kezdetektől , és az „ország iskolája” volt .

debr 3A város évtizedek óta kiemelkedő szerepet játszik a hazai sportéletben. Az 1920-as évek végén a debreceni székhelyű Bocskai FC Magyarország egyik legjobb futballcsapata volt. A Debreceni Vasutas Sport Club (egykori nevén Debreceni Lokomotív, becenevén Loki) debreceni sportegyesület és futballcsapat, amelyet 1902-ben alapítottak. Az 1936-os berlini olimpiára két debreceni tornász, Nagy Margit és Tóth Lajos is kijutott. A DVSC női kézilabdacsapatának történetét 1948. május elsejétől számítják. Debrecenben született Baumgartner Zsolt autóversenyző, az első magyar Forma–1-es pilóta (1981-ben) Az utóbbi években több, világversenyek rendezésére alkalmas sportlétesítménnyel bővült a város.

Tajvani testvérvárosa Tajtung.

Debrecen látnivalóiról bővebbet itt:

http://debrecen.varosom.hu/latnivalok/ vagy https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/debrecen?gclid=CPv05c78mdMCFRYTGwodtk0ELg

debr 1Legismertebb rendezvénye a városnak a Virág karnevál, mely  Államalapítónk szentté avatásának napjához és az új kenyér ünnepéhez, augusztus 20-ához kötődik. A megelőző héten nagyjából félmillióan érkeznek a kétszázezer állandó lakosú cívis városba. Az eredetileg egy napos rendezvény már egy teljes "karneváli hétté" nőtte ki magát, különböző programokkal, koncertekkel. Ezt a programsorozatot koronázzák meg az augusztus 20-án felvonuló virágkocsik. Az Európában egyedülállónak számító esemény minden évben ígéretes esemény, amelynek hírneve évről évre nő.
A rendezvények kapcsolódnak a környékben lévő települések szokásos ünnepléseihez, és más nevezetes rendezvényekhez (pl.: a Hortobágyi hídi vásárhoz).
A debreceni Mihály napi vásár Magyarország legnagyobb országos kirakodó vására, melyen közel 1200 kereskedő kínálja termékeit, árucikkeit az érdeklődők számára. Az értéket képviselő kézműves termékek mellett visszatért a régi idők vásárainak hangulata is, és nem maradhat el a jóféle gasztronómia; sajtok, rétesek, kemencés kenyérlángos, jóféle házikolbász és kiváló minőségű hazai borok, pálinkák teszik még kellemesebbé a piac hangulatát.

bővebbet itt: https://www.programturizmus.hu/ajanlat-fesztival-kultura-gasztronomia-program-rendezveny-debrecen.html

Pilisszentiván, 2017.

Szeretettel
Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője


[1] Boldogasszonyfalva, Szentlászlófalva és Debreczun
[2] Először 1849 januárjában lett az ország fővárosa, és vált – Kossuth szavaival élve – a „magyar szabadság őrvárosává”, amikor a forradalmi kormány Pest-Budáról ide menekült. Másodszor: 1849 áprilisában Kossuth a Debreceni Református Kollégium oratóriumában mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét.

Ez a honlap sütiket használ. A honlap további használatával hozzájárulsz a sütik használatához.
Ok