Menu

just logo uj     nahrinlogo   infoblokk kedv final felso ESZA                                                          

A+ A A-

INVITÁLÓ

SzUSz

Kérdést tettek fel nekem
Miért éppen Debrecen?
Mi az, amit erről a városról
egy Távol-lakó éppen gondol?

Nincsen dombja, se hegye,
így hát szakadék sincs benne.
folyó híján, hídja sem lett,
s miért hívják Debrecennek?

Nagyerdőtől az Állomásig
szeli ketté a villamos vonala,
egyenesen visz az útja,
hiszen most lett felújítva.

Tavasszal a Piac utcát járva,
illatával elbódít a sok hársfa .
A mosolygó Csupa szív embereket látván,
"Rikoltanak a Baglyok Csonka, régi tornyán."

A központban a Nagytemplom uralja az eget,
Az Aranybika erkélyéről nézheted lent a teret.
Régi módi történet-ként minden megelevenedhet,
sétálhatnak Szabók, Jablonczaiak és Rickl-ek.

Nyilas Misi iskolába járt itt,
Líceumát most is sokan dicsőítik.
Csokonait - s rokonait- emlegetik azóta,
hogy a városban megíródott a Dorottya.

Molnár Ferenc, Fedák Sári
híresen hírhedt pár voltak,
történetük ma is íródhatna
akár a legjobb bohózatnak.

Utcáit koptatta, Krúdy Kölcsey, Petőfi,
itt lett híres színész, kedvencem Hofi.
Élt a városban Arany, Tóth Árpád és Ady
Szabó Lőrinc, Móricz, Latinovits, Cserhalmi.

A Város híres szülötteit felsorolni hosszú
Miatta - remélem!- ezért senkit nem öl a bú!
Ősszel, midőn a természet éppen lecsendesedik,
ilyenkor az Egyetemek összes padja megtelik.

A cívis város augusztusi Karneválja
mára már világhíres nevet szerzett,
ebben az évben a virágékes felvonulók
Negyvennyolcadszorra járják be a teret.

A SZUSZ parkba várjuk az olvasót
ezért add tovább ezt a meghívót!
Hiszen a "BAGLYOK" 15 évesek,
Ezért tarthatunk dupla ünnepet!

Nem is lehet mást már tenni,
mint magunkat jól érezni,
cseverészni és nevetni,
az egészséget megőrizni!

Debrecenbe el kell jönni,
a pulykát Nahrinnal megenni,
mert amikor felvillan a Nahrin világa,
nekem összefut a nyál a számba'!

Just-os kedvem szertelen,
mert kenem magam rendesen!
Citrom, narancs, teafa....
messzire száll az illatja.

Tartalmas napnak nézhetünk elébe.
A rendezvényt végig sok öröm kísérje!
S hogy szívünk célját mind elérje,
számítunk az eljöveteletekre!

Így lesz minden percünk áldott,
minden lámpánk "zöldre váltott",
mindig adjunk, sose ártsunk,
és hogy negatívból jóra váltsunk!

Pilisszentiván, 2017. május 15.

Szeretettel
Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője

 

MIÉRT KELL A SZENT KORONÁRÓL BESZÉLNI?

amszk

Ha megpróbáljuk felidézni, hogy mit is tanultunk az iskolában a Szent Koronáról, akkor nem tudunk sok mindenre visszaemlékezni. Akinek van iskoláskorú gyermeke vegye csak elő bátran a történelemkönyvét, és keresse ki benne! Segítek! Egyetlenegy bekezdést kell megkeresni, mindössze öt mondatot, ennyi van!. Rendjén van ez így?...Pár generációval ezelőtt még kellő figyelmet szentelve a témának még tanították a felnövekvő nemzedéknek, mára már csak ennyi maradt. Félek, ha így haladunk, nemsokára  már csak az apró betűs részben fog szerepelni.

A Korona rendeltetésszerű működése idején a Magyar Királyság területén a királyon kívül mindössze néhány személy kerülhetett olyan helyzetbe, hogy láthatta koronát. A koronaőr, illetve még a világi hierarchia csúcsán lévő személy a magyar királyságban a nádorispán. (Az ő joga volt, hogy a koronázási menetben párnán vigye a Koronát.). A másik személy az egyházi hierarchia csúcsán foglalt helyet, ő az esztergomi érsek. Tehát csak néhány ember számára adatott meg a látással való tapasztalás, mégsem vonta kétségbe senki, hogy a mi beavató Koronánk egyedülálló! Mindenki ismerte annak jelentőségét, elfogadta szentségét. Korunkban mindenki láthatja, aki ellátogat a Parlamentbe, de kevesen vannak, akik tudják mire tanít minket a Szent Korona.

A koronázási szertartás maga is rendkívül kötött volt. Összesen négy vonatkozásban volt nagyon szigorúan szabályozva és ezekről mind írásos bizonyítékunk van. Az első és elengedhetetlen, tehát kivétel nélküli megkötés az volt, hogy magyar király csak az lehet, akit a magyar Szent Koronával koronáztak. A koronázás csak így érvényes. Az esztergomi érsek volt feljogosítva a koronázás műveletének végrehajtására. Ez személyre vonatkozó megszorítás volt. De volt időpontra vonatkozó megszorítás is. Magyar királyt jogérvényesen csak nagy egyházi ünnepen lehetett koronázni. És végül a magyar királyt jogérvényesen csak egy helyen lehetett koronázni, vagyis a helyre vonatkozóan is volt megszorítás. Ez pedig a fehérvári Nagyboldogasszony bazilika volt.

Ezen dolgok ismerete nélkül fölösleges elkezdeni a szent Koronáról való beszámolót, ugyanis könnyen gondolhatnánk, hogy ez "csak egy korona" uralkodói jelkép! No és? Más nemzeteknek is van koronájuk, mit vagyunk mi magyarok úgy oda a koronánkkal? Meggyőződésem, ha a Szent Koronáról, működéséről, tanáról többet tanítanának, nem lenne gond az identitástudattal. Az összefüggéseket megláttatni,a nemzettudatot életben tartani, a múlt iránti ismerettel és tisztelettel lehet.

amszk 1

Tanultam az iskolában a Magyar Szent Koronával kapcsolatban „görög koronáról” és „latin koronáról”. Elhittem! Ahogyan minden mást is, amit az iskolában tanítanak. Nem lett a hivatásom a történelem, nincs tele a fejem évszámokkal, nincs sok lexikális tudásom, van viszont MAGYAR szívem. Ez a szív súgta azt is, hogy ez a „korona dolog” sántít! Föltettem magamnak a kérdést: Biztosan úgy van minden, ahogyan a történelemkönyvekben le van írva? Kutattam, kerestem és találtam: mások másképp magyarázzák, sokféle nézet létezik!Melyik lehet az igazi?

Vizsgáljunk meg együtt néhány fölmerülő kérdést:

Legyen az első a fentiekben emlegetet "görög korona", "latin korona" kérdés.

Két különböző emelete van a Koronának, és ezeken belül kétségtelenül és ténylegesen vannak különböző, egymástól lényegesen elütő vonások. Ezt azzal magyarázzák nekünk akadémiai szinten, hogy a két részt máskor és máshol csinálták. Valóban így lenne? Miben is különbözik a felső rész az alsó résztől? Teljesen nyilvánvalóan más a funkciójuk. Így ugyanolyanra nem lehet formálni egy felső koronarészt, egy boltozatos keresztpánt-rendszert, mint egy alsót, egy abroncsot.

A magyar Szent Koronának képi üzenete van, ugyanis tizenkilenc zománckép helyezkedik el rajta. Ha ezzel a tizenkilenc képpel, mint egységes képrenddel foglalkozunk, akkor látjuk meg a Szent Korona üzenetét. Nem mehetünk el azonban amellett a szembetűnő dolog mellett, hogy a felső rész összes képén latin nyelvű a felírat, míg az alsó részen görög. Ebből azt a következtetést vonták le a Koronát vizsgálók, hogy az alsó részt ott készítették, ahol a hivatalos nyelv a görög (Bizánci Birodalom). A felső koronarész latin nyelvű, tehát a következtetés: az apostolképek valahol Nyugat-Európába készültek, mert ott volt hivatalos nyelv a latin. Ne feledjük el, a középkorban, és még ma is van olyan egyházi esemény, például papszentelés, vagy templomszentelés, ahol mindkét nyelvet használják. A görög a bölcsesség, a latin a hatalom nyelve. Semmi esetre sem szolgál bizonyítékul a készítés helyét illetően.

Minden kép eredetileg is rajta volt a Koronán?

A válasz : Nem! Szakemberek, akik az aranyművesség csínyját-bínyját ismerik, azonnal meglátták azokat a számukra szembetűnő "sebeket" a Koronán, amelyek arra utalnak, hogy utólagos képcserék történhettek.

A Koronát II. Szilveszter pápa küldte ?

A Hartwik püspök által 1110 és 1116 között összeállított Szent István legendában olvashatunk erről. Azonban az ott említett Mieszkó király, nem volt kortársa sem Szilveszter pápának, sem Szent Istvánnak. Ebből arra lehet következtetni, hogy utólagos betoldás lehet a koronaküldésről szóló rész.

Még csak most kezdtünk beszélni a Szent Koronáról, és máris mennyi bizonytalan részre sikerült rávilágítani (van még!). Bennem a kérdések sorozatát Pap Gábor művészettörténész indította el a Szent Koronáról szóló írásaival. Ebben az írásomban is idéztem Tőle és most is egy általa használt mondattal zárom:

"Aki nem hiszi, járjon utána" 

  1. május

Szeretettel

Szabóné Vascsák Andrea


Érdekességek a Szent Koronáról:

https://www.youtube.com/watch?v=Rr-EhnMa5TU
https://www.youtube.com/watch?v=REyqxkPCr2o
https://www.youtube.com/watch?v=Mi7jVojVhsI

JUBILEUMI TALÁLKOZÓNK HELYSZÍNE DEBRECEN

debrA 20 éves évforduló alkalmából rendezett Just Hungária Jubileumi Találkozó helyszíne Debrecen.

Fogadjátok szeretettel ezt az írást a városról!

Az ókortól kezdve számos népcsoport (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok) telepedett le hosszabb-rövidebb időre a mai Debrecen területén.

Debrecen (latinul: Debretinum, németül: Debrezin, szlovákul: Debrecín, románul: Debrețin, lengyelül: Debreczyn) Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járás székhelye. A 16.század közepén a teljes lakosság prostestáns, ezért a „a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként emlegetik.

A 13. században 1235-ben említik először írásban. A tatárjárást követően három falu1 egyesülésével létrejött település gyors fejlődésnek indult, rövid idő alatt az ország leggazdagabb, így egyik meghatározó városává vált, elsősorban földesurának Debreceni Dósának köszönhetően. 1450-1507 között a Hunyadiak birtokához tartozott.
1361-ben mezővárosi, 1693-ban szabad királyi városi rangot kapott. Nevét az egész kontinensen ismerték híres vásárairól és református iskolájáról, mely európai viszonylatban is kiemelkedőnek számított.

debr 2A török pusztítás, az ország három részre szakadása sem jelentett végzetes csapást a városra nézve. 1538-ban megalapították a Debreceni Református Kollégiumot, amely a Debreceni Egyetem jogelődjeként az ország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézménye.

A 17. században Debrecen gazdagsága és jelentősége tovább nőtt, elsősorban a fellendülő marhakereskedelemnek köszönhetően. Debrecen az Alföldet Erdéllyel és a Felvidékkel összekötő kereskedelmi utak mentén feküdt, emellett a város kereskedői a legjelentősebb német piacokra szállították portékáikat, szarvasmarhákat, lovakat, búzát és bort.

A 19-20. században a város gyorsan fejlődött, de konzervativizmusát mindig megtartotta. 1884-ben az országban elsőként itt indult gőzvontatású városi közúti vasút.

A Nagyerdőt a 18. században parkká nyilvánították, majd 1939-ben 1. sorszámmal jegyezték be a védett természeti területek törzskönyvébe.

A történelem úgy hozta, hogy az utóbbi két évszázadban kétszer is meghatározó szerepet játszhatott Magyarország történetében.2 A szabadságharc után Debrecen lassan újra virágzásnak indult. 1857-ben elérte a vasútvonal, amely összeköti a mai Budapesttel, így hamarosan vasúti gócponttá vált.

Debrecen nagy múltú iskolaváros, az oktatásban való meghatározó szerepe a 16. századig nyúlik vissza. A Debreceni Református Kollégium a reformáció térhódítása után Sárospatak és Nagyenyed mellett főiskolaként működött már a kezdetektől , és az „ország iskolája” volt .

debr 3A város évtizedek óta kiemelkedő szerepet játszik a hazai sportéletben. Az 1920-as évek végén a debreceni székhelyű Bocskai FC Magyarország egyik legjobb futballcsapata volt. A Debreceni Vasutas Sport Club (egykori nevén Debreceni Lokomotív, becenevén Loki) debreceni sportegyesület és futballcsapat, amelyet 1902-ben alapítottak. Az 1936-os berlini olimpiára két debreceni tornász, Nagy Margit és Tóth Lajos is kijutott. A DVSC női kézilabdacsapatának történetét 1948. május elsejétől számítják. Debrecenben született Baumgartner Zsolt autóversenyző, az első magyar Forma–1-es pilóta (1981-ben) Az utóbbi években több, világversenyek rendezésére alkalmas sportlétesítménnyel bővült a város.

Tajvani testvérvárosa Tajtung.

Debrecen látnivalóiról bővebbet itt:

http://debrecen.varosom.hu/latnivalok/ vagy https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/debrecen?gclid=CPv05c78mdMCFRYTGwodtk0ELg

debr 1Legismertebb rendezvénye a városnak a Virág karnevál, mely  Államalapítónk szentté avatásának napjához és az új kenyér ünnepéhez, augusztus 20-ához kötődik. A megelőző héten nagyjából félmillióan érkeznek a kétszázezer állandó lakosú cívis városba. Az eredetileg egy napos rendezvény már egy teljes "karneváli hétté" nőtte ki magát, különböző programokkal, koncertekkel. Ezt a programsorozatot koronázzák meg az augusztus 20-án felvonuló virágkocsik. Az Európában egyedülállónak számító esemény minden évben ígéretes esemény, amelynek hírneve évről évre nő.
A rendezvények kapcsolódnak a környékben lévő települések szokásos ünnepléseihez, és más nevezetes rendezvényekhez (pl.: a Hortobágyi hídi vásárhoz).
A debreceni Mihály napi vásár Magyarország legnagyobb országos kirakodó vására, melyen közel 1200 kereskedő kínálja termékeit, árucikkeit az érdeklődők számára. Az értéket képviselő kézműves termékek mellett visszatért a régi idők vásárainak hangulata is, és nem maradhat el a jóféle gasztronómia; sajtok, rétesek, kemencés kenyérlángos, jóféle házikolbász és kiváló minőségű hazai borok, pálinkák teszik még kellemesebbé a piac hangulatát.

bővebbet itt: https://www.programturizmus.hu/ajanlat-fesztival-kultura-gasztronomia-program-rendezveny-debrecen.html

Pilisszentiván, 2017.

Szeretettel
Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője


[1] Boldogasszonyfalva, Szentlászlófalva és Debreczun
[2] Először 1849 januárjában lett az ország fővárosa, és vált – Kossuth szavaival élve – a „magyar szabadság őrvárosává”, amikor a forradalmi kormány Pest-Budáról ide menekült. Másodszor: 1849 áprilisában Kossuth a Debreceni Református Kollégium oratóriumában mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét.

A PARLAMENTRŐL SZÁMOKBAN

 apsz

A Parlament emblematikus épületének építésekor Magyarország és Budapest gazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő idejét élte, a Millennium1-ra készülve. Ekkor épült a Hősök tere, az Andrássy út, az Opera ház, a Nyugati pályaudvar, több Duna-híd, valamint a Európa első földalatti vasútja.

A korszak legnagyobb hazai vállalkozásának az Országház építése tekinthető, mert önmagában hatással volt a gazdaság fejlődésére. Ugyanis a kivitelezésnél kifejezett cél volt, hogy magyar alapanyagokból, hazai iparosok- és gyártók bevonásával készüljön az épület, míg díszítésében a Kárpát-medence növényvilágát jelenítette meg.

Különféle építészeti stílusok elemei és motívumai keverednek az épületben: alaprajza barokk elemű, a homlokzat díszítése a gótika világát idézi, míg a mennyezet díszítése reneszánsz formajegyeket hordoz. Mégis az alapstílusa a gótika. Steindl Imre, az épület tervezője, valamint a kor számos képzőművésze és mesterembere, a magyarság akkori erejét és önbizalmát fejezte ki.

apsz 1A Duna felől nézve a kupola két oldalán tornyokkal körülvéve magasodik ki az alsóházi és a felsőházi ülésterem, amely az építés korában működő ún. kétkamarás rendszerű országgyűlés emlékét idézi. A két ülésterem méretében és kialakításában teljesen megegyezik egymással, ezzel utalva a népképviseleti alsóház és a történelmi felsőház egyenrangúságára. Közöttük emelkedik a kupola2, ami a törvényhozás egységét jeleníti meg és a két ház együttes üléseinek helyszínéül is szolgált.

A Ház méretei: a Dunával párhuzamos épületszárny 268 m hosszú3, legnagyobb szélessége 123 m, a kupola toronymagassága 96 m.
Az épület alapterülete közel 18 000 m2 négy szinten, térfogata4 473 000 m3. 27 kapun keresztül lehet az Országházba bejutni.

Alaprajza szimmetrikus elrendezésű, főbb terei keresztformát alkotnak és metszéspontjukban magasodik a kupola.  

Megépítéséhez mintegy 40 millió téglát használtak fel, burkolásához 30 000 m3-nyi faragott díszkövet. Az épület fő burkolóanyagai: a süttői márvány5, az arany és a tiszafa.

apsz 2Az épületben található kőcsipkék és fafaragványok számát fölbecsülni se lehet. Díszítésükre „mindössze” 40 kg 22-23 karátos aranyat használtak. A homlokzatot 90 kőszobor díszíti, amelyek a magyar történelem nagy alakjait jelenítik meg, a Házban további 162 szobor található.

A kupolacsarnok oszlopfőin a legnagyobb magyar királyok és erdélyi fejedelmek 16 szobra őrködik.

A kupolacsarnokból jobbra és balra levő társalgókban aranybaldachinok alatt 32 pirogránit szobor mesterségeket ábrázol (szőlőművelés, aratás, kereskedelem stb.).

A társalgókból nyílnak a patkó alakú ülés teremek. Az ülésteremben a Tudomány, az Erő, az Igazság, a Hit, a Kritika, és mindkettő karzatának magasságában a Dicsőség, az Egyetértés, a Bölcsesség, az Ékesszólás, a Béke és a Háború színes jelképes szobrai láthatók.

apsz 3Óriás méretű történelmi gobelinek, falfestmények serege és kézi csomózású magyar perzsaszőnyegek, valamint a gyönyörű ólomberakásos, színes, díszes ablakok fokozzák a látogatók szépségérzetét.

Az épületen belül 10 belső világítóudvar, 13 lift és több száz iroda található. A helyiségeket végtelennek tűnő folyosórendszer köti össze. A Házban futó vörös színű szőnyeg közel 3 kilométer hosszú.

A díszlépcsőházban egy darabból kifaragva 4-4 vörösesbarna gránitoszlop6 áll. A sok neoreneszánsz és barokk elemet is tartalmazó neogótikus palota fa- és kőfaragványaiba magyar díszítések vegyülnek.
A mennyezet három óriásfreskója közül a középsőn lebegő angyalok tartják a Magyar Szent Korona országainak egyesített címerét.7 Ez volt az ún. nagycímer, mely jelképezi térségünk népeinek gazdasági- és politikai érdekegységét, mely ezer évnél hosszabb ideig állt fenn.
A másik két hatalmas kép Magyarország dicsőítése és a Törvényhozás dicsőítése8 földöntúli alakokkal.

apsz 4Az épület belsejének klíma technológiája (távfűtés, hűtés, szellőztetés) a maga korában Európa legmodernebb rendszere volt és szenzációt jelentett.9
Az épületet a II. világháborúban 250 aknatalálat érte, és 300 bomba hullott rá. A sokmilliárdos károknak mára már a nyoma se látható.

A magyar ipar, a magyar művészet és magyar szellem által állított Duna-parti palota emlékeztet minket a külföldi államfők és világutazók véleményére: ez Európa legnagyobb, s a világ legszebb országháza.

Pilisszentiván, 2017. május 09.
Szeretettel
Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője


[1] A millennium latin elnevezés, jelentése magyarul: ezredév, évezred, ezeréves évforduló. A millenáris jelentése: ezredévi, ezredéves. Magyarország 1896-ban ünnepelte a honfoglalás ezeréves évfordulóját, 2000–ben pedig az államalapítás ezeréves évfordulóját. Mindkét millenniumi ünnepség alkalmából a magyar országgyűlés törvénybe foglalta az évfordulók jelentőségét.
[2] A kupola csúcspontja 4 méterrel magasabb a londoninál.
[3] hosszabb, mint a londoni parlament épületegyüttese
[4] 50 darab ötemeletes lakóház férne el benne
[5] A süttői "márvány" valójában  édesvízi eredetű keménymészkő, a pleisztocén korból származik. A kb. 400-600 ezer évvel ezelőtt, langyos vizű források, tavak lerakódott üledékrétegből képződött.
[6] Ebből mindössze 12 van Európában. 8 itt, 4 pedig a londoni parlamentben.
[7] Benne van az új-régi címerünkkel egybeforrva Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély és Fiume címere is.
[8] Lotz Károly allegorikus témájú mennyezetképei
[9]  A felújítás után ma is tökéletesen működik. Egy közeli épületben elhelyezett kazánházból érkező forró gőz elosztókamrákon, illetve fűtőtesteken keresztül jut el a különböző helyiségekbe. Eredetileg a hűtést a téren álló két vízmedencés szökőkúton keresztül beáramló hideg levegő biztosította. A medencék elbontása után az 1930-as évektől 1994-ig két nagyméretű aknában felhalmozott több tonna jég gondoskodott a Ház hűtéséről.

fotók:  SISKOVITS ATTILA https://www.kozterkep.hu

forrás:

Csorba László-Sisa József-Szalay Zoltán: Az Országház
http://latogatokozpont.parlament.hu/az-orszaghaz-leirasa
http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/muveszetek/az-orszaghaz-epitesenek-tortenete
http://tuzok.blog.hu/2008/07/06/ez_a_vilag_legszebb_parlamentje
http://index.hu/kulfold/2013/08/11/europai_legszebb_epuletei_kozott_a_parlament_es_a_nemzeti_szinhaz/
http://magyar-historia.blogspot.hu/2010/12/

AZ ORSZÁG HÁZÁNAK SZÜLETÉSE

aohsz

A magyarországi historizáló1 építészet hozzávetőlegesen az Osztrák–Magyar Monarchia fennállásának idejére esik, amely erőteljes gazdasági, technológiai, kulturális és társadalmi fejlődéssel, ebből következően komoly építőipari fellendüléssel járt Magyarországon. Az ebben a korban emelt épületek ma is meghatározzák a főváros, valamint más nagyobb települések arculatát, nem egy esetben nemzeti jelképnek számítanak, mint a budapesti Országház.

Magyarország parlamentjének épületét méltón sorolják a világ legszebb parlamentjeinek sorába, s ezt nem csak mi magyarok hisszük így, hanem a hozzánk látogató külföldiek is így látják:

A parlamentjükre oly büszke angolok királynőjét, 1992-ben, idelátogatásakor annyira megrendítette az országházunk és fővárosunk szépsége, hogy lenyűgözve mondta:
"A magyarok nem is sejtik, hogy milyen gyönyörű parlamentjük és fővárosuk van!"

Luke Shepard2, 23 éves - belgiumi születésű- amerikai fotós 2012-ben három hónapig fotózta 21 ország 36 városában Európa épületeit, azokra összpontosított, amik szerinte a legszebbek.

aohsz 1A Duna-parti panoráma egyik legfontosabb elemeként 2011-ben a Világörökség részének választott épület az Ország háza, a törvényhozás otthona, a Szent Korona őrzési helye, 199 országgyűlési képviselő, valamint az őket segítő közel 600 ember munkahelye. Ma már el sem tudjuk képzelni a Duna-partot nélküle, pedig „csak” 115 éve ékesíti teljes pompájában a fővárost. Ismerjétek meg, hogyan született!

Felépítésének ötlete először az 1830. évi országgyűlésen merült fel konkrét javaslat formájában. A pályázat kiírása 1844 nyarán jelent meg, november végi határidővel várta a terveket. A pályázatban szereplő helyszín a lipótvárosi Új piac területén (a mai Erzsébet téren) volt. Ám a beérkező tervek a forradalmi események (1847/48) sodrában nem kerültek elbírálásra. A szabadságharc bukása után pedig aktualitását vesztette az ügy.

Bár a téma már az 1861. évi országgyűlésen újra napirendre került, a következő pályázat kiírásáig 25 évet kellett várni. Még ekkor is csak egy ideiglenes Képviselőház felépítésére írtak ki pályázatot, melynek elbírálása szintén évekig tartott. Végül 1865-ben Ybl Miklós tervei alapján, a Sándor utcában készült el a képviselőház. Ez a neoreneszánsz épület egészen 1902-ig, volt a törvényhozás helyszíne.

1880-ban végre megszületett a döntés az állandó Országház építéséről: a pályázati kiírás felsorolja a szükséges helyiségeket, műszaki elvárásokat, az épület helyéül pedig a mai Országház helyét, a Kossuth teret (akkoriban Tömő tér), a Duna-partot jelöli meg.

A pályázaton Steindl Imre terve sorsolás útján nyerte el az első helyet, szerint már épülése közben az érdeklődés középpontjában állt, és jó magyar szokás rengeteg kritika érte,. A Pester Lloyd és számos hírlap hasábjain kifogásolták az épület neogótikus stílusát, "... a gótikus stílus teljesen idegen a magyar nemzettől, mivel német jellegű, a katolikus miszticizmus terméke, és holt stílus lévén gátolja a képzőművészet fejlődését."
Az érvvel szemben Steindl Imre így foglalt állást:
"Az egész épületet góthikus stílusban terveztem. A középkornak e remek stílusa... lelkesedést keltő tökéletes szépségeivel, magasba törekvő határozott formáival az anyagi világnak a szellemi világgal való összeköttetését legszebben jeleníti... Én az új országháznál új stílust nem akartam teremteni, mert kőbe alkalmazható építészeti formáink nemzeties jellegének nyoma sincs sehol s egy ilyen századokra szóló monumentális épületet ephemer részletekkel nem kezelhettem, hanem igen is arra törekedtem, hogy a középkornak e remek stílusába szerény módon, óvatosan, mint azt a művészet okvetlenül megkívánja, nemzeti és egyéni szellemet hozzak be."

Az épület tömege-, stílusa- és elhelyezése is szimbólumértékű: az épület két szárnya a felső- és az alsóháznak adott helyet, a történetiséget sugalló neogótikus stílustól idegen központi kupola a két ház egységét jelképezi. Elhelyezésében pedig érvényesül a gyakori szempont: a törvényhozás az uralkodói palotával átellenben legyen. Budapesten az ugyan nehezen volt megoldható, lévén a királyi palota a budai Várban, de a pesti Duna-parton elhelyezkedő Országház a maga kupolás tömegével jó városépítészeti ellenpárját adja a budai Várpalotának.

Az eredeti terv szerint az Országház átadása az 1896. év, a millenniumi ünnepségek csúcspontja lett volna, ám az épület csak 1904-re készült el véglegesen. A millenniumi ünnepségek alkalmával csupán a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket vitték be az épületbe. A 19 év alatt, 37 183 943 koronából épült Országháza a korabeli bírálatok ellenére ma már kétség kívül nemzeti büszkeségünk, s fővárosunk egyik legnagyobb, legfeltűnőbb, legszebb épülete.

Pilisszentiván, 2017. május 09.

Szeretettel, Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője


[1] A historizáló építészet Magyarországon az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig meghatározó építészeti irányzatok összefoglaló neve. Mint azt a régebben használatos „eklektikus építészet” kifejezés is jelzi, a historizáló építészek különféle korok stíluselemeiből válogatnak, neostílusokat alkotva. A legjellemzőbb a reneszánsz, a barokk, a gótika és a román építészet elemeinek használata, valamint az orientális elemek megjelenése. A historizáló épületek, bár formajegyeik korábbi történelmi korszakokra utalnak, saját koruk funkcióinak feleltek meg, korszerű építési technológiával és szerkezetekkel.

[2] A felvételek között Magyarország is szerepel: a Parlament mellett a Nemzeti Színház is a legszebbek közé került.
A végleges összeállításba 29 épület került. Az elkészült fotókból Shepard egy remek videót készített; ezzel az volt a célja, hogy bemutassa Európa építészetét, ami szerinte briliáns és sokszínű. 

forrás:

Csorba László-Sisa József-Szalay Zoltán: Az Országház
http://latogatokozpont.parlament.hu/az-orszaghaz-leirasa
http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/muveszetek/az-orszaghaz-epitesenek-tortenete
http://tuzok.blog.hu/2008/07/06/ez_a_vilag_legszebb_parlamentje
http://index.hu/kulfold/2013/08/11/europai_legszebb_epuletei_kozott_a_parlament_es_a_nemzeti_szinhaz/

Ez a honlap sütiket használ. A honlap további használatával hozzájárulsz a sütik használatához.
Ok