Menu

just logo uj     nahrinlogo       

A+ A A-

MIÉRT KELL A SZENT KORONÁRÓL BESZÉLNI?

amszk

Ha megpróbáljuk felidézni, hogy mit is tanultunk az iskolában a Szent Koronáról, akkor nem tudunk sok mindenre visszaemlékezni. Akinek van iskoláskorú gyermeke vegye csak elő bátran a történelemkönyvét, és keresse ki benne! Segítek! Egyetlenegy bekezdést kell megkeresni, mindössze öt mondatot, ennyi van!. Rendjén van ez így?...Pár generációval ezelőtt még kellő figyelmet szentelve a témának még tanították a felnövekvő nemzedéknek, mára már csak ennyi maradt. Félek, ha így haladunk, nemsokára  már csak az apró betűs részben fog szerepelni.

A Korona rendeltetésszerű működése idején a Magyar Királyság területén a királyon kívül mindössze néhány személy kerülhetett olyan helyzetbe, hogy láthatta koronát. A koronaőr, illetve még a világi hierarchia csúcsán lévő személy a magyar királyságban a nádorispán. (Az ő joga volt, hogy a koronázási menetben párnán vigye a Koronát.). A másik személy az egyházi hierarchia csúcsán foglalt helyet, ő az esztergomi érsek. Tehát csak néhány ember számára adatott meg a látással való tapasztalás, mégsem vonta kétségbe senki, hogy a mi beavató Koronánk egyedülálló! Mindenki ismerte annak jelentőségét, elfogadta szentségét. Korunkban mindenki láthatja, aki ellátogat a Parlamentbe, de kevesen vannak, akik tudják mire tanít minket a Szent Korona.

A koronázási szertartás maga is rendkívül kötött volt. Összesen négy vonatkozásban volt nagyon szigorúan szabályozva és ezekről mind írásos bizonyítékunk van. Az első és elengedhetetlen, tehát kivétel nélküli megkötés az volt, hogy magyar király csak az lehet, akit a magyar Szent Koronával koronáztak. A koronázás csak így érvényes. Az esztergomi érsek volt feljogosítva a koronázás műveletének végrehajtására. Ez személyre vonatkozó megszorítás volt. De volt időpontra vonatkozó megszorítás is. Magyar királyt jogérvényesen csak nagy egyházi ünnepen lehetett koronázni. És végül a magyar királyt jogérvényesen csak egy helyen lehetett koronázni, vagyis a helyre vonatkozóan is volt megszorítás. Ez pedig a fehérvári Nagyboldogasszony bazilika volt.

Ezen dolgok ismerete nélkül fölösleges elkezdeni a szent Koronáról való beszámolót, ugyanis könnyen gondolhatnánk, hogy ez "csak egy korona" uralkodói jelkép! No és? Más nemzeteknek is van koronájuk, mit vagyunk mi magyarok úgy oda a koronánkkal? Meggyőződésem, ha a Szent Koronáról, működéséről, tanáról többet tanítanának, nem lenne gond az identitástudattal. Az összefüggéseket megláttatni,a nemzettudatot életben tartani, a múlt iránti ismerettel és tisztelettel lehet.

amszk 1

Tanultam az iskolában a Magyar Szent Koronával kapcsolatban „görög koronáról” és „latin koronáról”. Elhittem! Ahogyan minden mást is, amit az iskolában tanítanak. Nem lett a hivatásom a történelem, nincs tele a fejem évszámokkal, nincs sok lexikális tudásom, van viszont MAGYAR szívem. Ez a szív súgta azt is, hogy ez a „korona dolog” sántít! Föltettem magamnak a kérdést: Biztosan úgy van minden, ahogyan a történelemkönyvekben le van írva? Kutattam, kerestem és találtam: mások másképp magyarázzák, sokféle nézet létezik!Melyik lehet az igazi?

Vizsgáljunk meg együtt néhány fölmerülő kérdést:

Legyen az első a fentiekben emlegetet "görög korona", "latin korona" kérdés.

Két különböző emelete van a Koronának, és ezeken belül kétségtelenül és ténylegesen vannak különböző, egymástól lényegesen elütő vonások. Ezt azzal magyarázzák nekünk akadémiai szinten, hogy a két részt máskor és máshol csinálták. Valóban így lenne? Miben is különbözik a felső rész az alsó résztől? Teljesen nyilvánvalóan más a funkciójuk. Így ugyanolyanra nem lehet formálni egy felső koronarészt, egy boltozatos keresztpánt-rendszert, mint egy alsót, egy abroncsot.

A magyar Szent Koronának képi üzenete van, ugyanis tizenkilenc zománckép helyezkedik el rajta. Ha ezzel a tizenkilenc képpel, mint egységes képrenddel foglalkozunk, akkor látjuk meg a Szent Korona üzenetét. Nem mehetünk el azonban amellett a szembetűnő dolog mellett, hogy a felső rész összes képén latin nyelvű a felírat, míg az alsó részen görög. Ebből azt a következtetést vonták le a Koronát vizsgálók, hogy az alsó részt ott készítették, ahol a hivatalos nyelv a görög (Bizánci Birodalom). A felső koronarész latin nyelvű, tehát a következtetés: az apostolképek valahol Nyugat-Európába készültek, mert ott volt hivatalos nyelv a latin. Ne feledjük el, a középkorban, és még ma is van olyan egyházi esemény, például papszentelés, vagy templomszentelés, ahol mindkét nyelvet használják. A görög a bölcsesség, a latin a hatalom nyelve. Semmi esetre sem szolgál bizonyítékul a készítés helyét illetően.

Minden kép eredetileg is rajta volt a Koronán?

A válasz : Nem! Szakemberek, akik az aranyművesség csínyját-bínyját ismerik, azonnal meglátták azokat a számukra szembetűnő "sebeket" a Koronán, amelyek arra utalnak, hogy utólagos képcserék történhettek.

A Koronát II. Szilveszter pápa küldte ?

A Hartwik püspök által 1110 és 1116 között összeállított Szent István legendában olvashatunk erről. Azonban az ott említett Mieszkó király, nem volt kortársa sem Szilveszter pápának, sem Szent Istvánnak. Ebből arra lehet következtetni, hogy utólagos betoldás lehet a koronaküldésről szóló rész.

Még csak most kezdtünk beszélni a Szent Koronáról, és máris mennyi bizonytalan részre sikerült rávilágítani (van még!). Bennem a kérdések sorozatát Pap Gábor művészettörténész indította el a Szent Koronáról szóló írásaival. Ebben az írásomban is idéztem Tőle és most is egy általa használt mondattal zárom:

"Aki nem hiszi, járjon utána" 

  1. május

Szeretettel

Szabóné Vascsák Andrea


Érdekességek a Szent Koronáról:

https://www.youtube.com/watch?v=Rr-EhnMa5TU
https://www.youtube.com/watch?v=REyqxkPCr2o
https://www.youtube.com/watch?v=Mi7jVojVhsI