Menu

just logo uj     nahrinlogo       

A+ A A-

JUBILEUMI TALÁLKOZÓNK HELYSZÍNE DEBRECEN

debrA 20 éves évforduló alkalmából rendezett Just Hungária Jubileumi Találkozó helyszíne Debrecen.

Fogadjátok szeretettel ezt az írást a városról!

Az ókortól kezdve számos népcsoport (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok) telepedett le hosszabb-rövidebb időre a mai Debrecen területén.

Debrecen (latinul: Debretinum, németül: Debrezin, szlovákul: Debrecín, románul: Debrețin, lengyelül: Debreczyn) Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járás székhelye. A 16.század közepén a teljes lakosság prostestáns, ezért a „a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként emlegetik.

A 13. században 1235-ben említik először írásban. A tatárjárást követően három falu1 egyesülésével létrejött település gyors fejlődésnek indult, rövid idő alatt az ország leggazdagabb, így egyik meghatározó városává vált, elsősorban földesurának Debreceni Dósának köszönhetően. 1450-1507 között a Hunyadiak birtokához tartozott.
1361-ben mezővárosi, 1693-ban szabad királyi városi rangot kapott. Nevét az egész kontinensen ismerték híres vásárairól és református iskolájáról, mely európai viszonylatban is kiemelkedőnek számított.

debr 2A török pusztítás, az ország három részre szakadása sem jelentett végzetes csapást a városra nézve. 1538-ban megalapították a Debreceni Református Kollégiumot, amely a Debreceni Egyetem jogelődjeként az ország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézménye.

A 17. században Debrecen gazdagsága és jelentősége tovább nőtt, elsősorban a fellendülő marhakereskedelemnek köszönhetően. Debrecen az Alföldet Erdéllyel és a Felvidékkel összekötő kereskedelmi utak mentén feküdt, emellett a város kereskedői a legjelentősebb német piacokra szállították portékáikat, szarvasmarhákat, lovakat, búzát és bort.

A 19-20. században a város gyorsan fejlődött, de konzervativizmusát mindig megtartotta. 1884-ben az országban elsőként itt indult gőzvontatású városi közúti vasút.

A Nagyerdőt a 18. században parkká nyilvánították, majd 1939-ben 1. sorszámmal jegyezték be a védett természeti területek törzskönyvébe.

A történelem úgy hozta, hogy az utóbbi két évszázadban kétszer is meghatározó szerepet játszhatott Magyarország történetében.2 A szabadságharc után Debrecen lassan újra virágzásnak indult. 1857-ben elérte a vasútvonal, amely összeköti a mai Budapesttel, így hamarosan vasúti gócponttá vált.

Debrecen nagy múltú iskolaváros, az oktatásban való meghatározó szerepe a 16. századig nyúlik vissza. A Debreceni Református Kollégium a reformáció térhódítása után Sárospatak és Nagyenyed mellett főiskolaként működött már a kezdetektől , és az „ország iskolája” volt .

debr 3A város évtizedek óta kiemelkedő szerepet játszik a hazai sportéletben. Az 1920-as évek végén a debreceni székhelyű Bocskai FC Magyarország egyik legjobb futballcsapata volt. A Debreceni Vasutas Sport Club (egykori nevén Debreceni Lokomotív, becenevén Loki) debreceni sportegyesület és futballcsapat, amelyet 1902-ben alapítottak. Az 1936-os berlini olimpiára két debreceni tornász, Nagy Margit és Tóth Lajos is kijutott. A DVSC női kézilabdacsapatának történetét 1948. május elsejétől számítják. Debrecenben született Baumgartner Zsolt autóversenyző, az első magyar Forma–1-es pilóta (1981-ben) Az utóbbi években több, világversenyek rendezésére alkalmas sportlétesítménnyel bővült a város.

Tajvani testvérvárosa Tajtung.

Debrecen látnivalóiról bővebbet itt:

http://debrecen.varosom.hu/latnivalok/ vagy https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/debrecen?gclid=CPv05c78mdMCFRYTGwodtk0ELg

debr 1Legismertebb rendezvénye a városnak a Virág karnevál, mely  Államalapítónk szentté avatásának napjához és az új kenyér ünnepéhez, augusztus 20-ához kötődik. A megelőző héten nagyjából félmillióan érkeznek a kétszázezer állandó lakosú cívis városba. Az eredetileg egy napos rendezvény már egy teljes "karneváli hétté" nőtte ki magát, különböző programokkal, koncertekkel. Ezt a programsorozatot koronázzák meg az augusztus 20-án felvonuló virágkocsik. Az Európában egyedülállónak számító esemény minden évben ígéretes esemény, amelynek hírneve évről évre nő.
A rendezvények kapcsolódnak a környékben lévő települések szokásos ünnepléseihez, és más nevezetes rendezvényekhez (pl.: a Hortobágyi hídi vásárhoz).
A debreceni Mihály napi vásár Magyarország legnagyobb országos kirakodó vására, melyen közel 1200 kereskedő kínálja termékeit, árucikkeit az érdeklődők számára. Az értéket képviselő kézműves termékek mellett visszatért a régi idők vásárainak hangulata is, és nem maradhat el a jóféle gasztronómia; sajtok, rétesek, kemencés kenyérlángos, jóféle házikolbász és kiváló minőségű hazai borok, pálinkák teszik még kellemesebbé a piac hangulatát.

bővebbet itt: https://www.programturizmus.hu/ajanlat-fesztival-kultura-gasztronomia-program-rendezveny-debrecen.html

Pilisszentiván, 2017.

Szeretettel
Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője


[1] Boldogasszonyfalva, Szentlászlófalva és Debreczun
[2] Először 1849 januárjában lett az ország fővárosa, és vált – Kossuth szavaival élve – a „magyar szabadság őrvárosává”, amikor a forradalmi kormány Pest-Budáról ide menekült. Másodszor: 1849 áprilisában Kossuth a Debreceni Református Kollégium oratóriumában mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét.