FEBRUÁR
- Írta: Berecz Ildikó
- Kategória: Honismeret
- Találatok: 4316
Folytatom a hónapok elnevezései sorozatomat, a FEBRUÁRral.
Mint azt az előző cikkben is említettem, a január mellett a február volt az a hónap, amit utólag toldottak be a római naptárba, mert az ókorban ez eredetileg nem szerepelt külön néven, csak téli időszakként.
Az év második hónapja a Gergely naptárban, szabályos években 28-, szökőévben 29 napos. Nevét Februusról, a megtisztulás római istenéről kapta, illetve a hozzá kapcsolódó Februa ünnepről (dies februatus), amely február 15-én zajlott, amikor az élőknek megtisztulási-, a holtaknak engesztelő ünnepségeket tartottak.
Érdekességek
- A Nap az állatöv csillagképei közül a Bak csillagképből a Vízöntő csillagképbe lép.
- A történelem során azonban előfordult február 30-a is. A Szovjetunióban1 kétszer, Svédországban2 pedig egy alkalommal jegyeztek február 30-át. Tizenkétszer volt a Római Birodalomban 30 napos a február.
- Az asztrológiai jegyek ebben a hónapban: Vízöntő (január 20.–február 19.) és Halak (február 20.–március 20.).
- Februárban tartják négyévenként a téli olimpiai játékokat.
- Hagyományosan februárra esik a farsang időszakán belül a legtöbb bál, mulatság, lakoma.
- február második vasárnapja: A házasság világnapja
- Jelentős népi ünnepünk:
- Gyertyaszentelő Boldogasszony napja (február 2.)
- Szent Balázs napja (február 3). Balázs-napi szokás a balázsolás: a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölik, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék (a "torokgyík"-diftéria- megelőzésére). Szent Balázs a diákok patrónusa is, ilyenkor a diákok jelmezben jártak házról házra, adományokat gyűjtöttek az iskolának és új diákokat toboroztak.
Régi magyar elnevezése: Böjt előhava ,vagy Böjtelő hava(a nagy böjtöt megelőző hónap).
Székelynaptár szerint: Jégbontó hava
A 18. században a magyar nyelvújítók a februárt az Enyheges névre keresztelték át.
Pilisszentiván, 2016. Jégbontó hava 1.
Szeretettel:
Berecz Ildikó
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának vezetője
[1] 1929-ben a Szovjetunió forradalmi naptárt vezetett be, melyben a hónapok 30 naposak voltak és a fennmaradó 5 vagy (szökőévben) 6 pótnap pihenőnap volt. Nem tartoztak egyik hónaphoz sem, ezért az 1930. és az 1931. év februárja tehát 30 napos lett, 1932-ben ez számítás megszűnt, a hónapok visszanyerték eredeti hosszukat
[2] 1699-ben Svédország áttért a julián naptárról a Gergely-naptárra,1700-ban tehát nem volt szökőév. Ám 1704. és 1708. éveket már újra szökőévként kezelték,de a svéd naptár egy nappal előbbre járt a Julián naptárnál, és tíz nap hátránya volt a Gergely-naptárhoz képest. ezért 1712-ben hozzáadtak egy pótnapot a februárhoz, amely így 30 napos lett. Ez a nap a julián naptárban február 29-nek, a Gergely-naptárban pedig március 11-nek felelt meg. Svédországban végül is a Gergely-naptár végleges elfogadása 1753-ban történt meg.
forrás:
Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások. Planétás Kiadó, 1997.
Bálint Sándor: A parasztélet rendje. In: A magyar nép., Singer és Wolfner, 1943.
Schütz Antal: Szentek élete. Pantheon, 1995.
