Menu

just logo uj     nahrinlogo       

A+ A A-

A SZERETET ÖLELÉSÉBEN

Kedves Olvasóm!

Ahogy a jubileumi találkozónk helyszínére gondolok, úgy érzem, mintha a természet ölelő karjaiban lettünk volna. Nagyszerű az az érzés, amikor közvetlen közelről is megérint a természet! Kaptunk szeretetet a Földtől, a fáktól, a vízből, az égből, a Naptól. Ez volt az életterünk ezen a szombaton.

madartavlat 

Reggel gyönyörű ünnepi „kivilágítás” fogadott minket. Már csak Te hiányoztál, a társaid, a csapatod, az ember! … Mi mentünk, és jöttél Te. Jöttek a társaid, a csapatod. Lehet, hogy a szomszédból, lehet, hogy nagyon messziről. Lehet, hogy gyorsan ideértél, lehet, hogy akadályokat kellett leküzdened, és korán keltél; a legfontosabb: megérkeztél! Ezzel megtörtént a nagy találkozás.

Megöleltük egymást és a természetet! Olyan „életfásan”, ahogy szoktuk!

Örültünk egymásnak, a szépnek, a jónak, csillogtak a szemeink, a fáradtság elmúlt a találkozás pillanatában. Akkor csak mi voltunk egymásnak, és örült körülöttünk a világ! Abban a percben nem volt közöttünk se fiatal, se idős, se erős, se gyenge, se friss, se fáradt; emberek voltunk, család voltunk, mosolyogtunk.

Mindenki koronát viselt a fején, a „Szeretet koronáját”!

Ha velünk voltál, érted miről írok. Ha nem, gyere el legközelebb közénk, és Te is megérted!

Hiszen mitől lesz szép az életed? Mitől lesz színes? Mitől maradsz fiatal? Mitől marad meg a családod? Mitől lehetsz bármikor gyerek? A „nagy találkozásoktól”! A szeretet érintésétől!

Szeretet nélkül nincs boldogság, szeretet nélkül nincs élet. Akkor élsz, ha szeretsz, akkor élsz, ha szeretnek. Ahhoz, hogy ölelj, ki kell tárnod a karod, ki kell tárnod a szíved! Ha csupán a karod nyitod szét, akkor csak úgy teszel, mintha ölelnél, úgy teszel, mintha szeretnél. Ahhoz, hogy megöleljenek, hogy szeressenek, társakra van szükség, igaz, szerető emberekre, akik tárt karokkal és tiszta szívvel közelednek Feléd. Légy vidám, mosolyogj, keresd az igaz embereket, add azt nekik, amit Te szeretnél kapni tőlük!

Müller Péter így ír a szeretetről:

"Mindent másképp látsz, ha szeretsz. Felragyog a szürkeség, ünnep lesz a hétköznap, nagybetűs lesz annak az embernek a neve, aki fontos neked. Másképp tekintesz a szerelmedre, a gyerekedre, a barátodra, az anyádra és apádra vagy bárkire, még a kutyádra is: észreveszed bennük a csodát."

Kívánom Neked, hogy minden percben érezd a lelkeddel a Szeretet ölelését, és „felragyog az életed”!

Szeretettel:

Schmidt Ferenc