Az egész hétvégémet a Gyerek Klubban tölthettem!
Már napok óta lázasan készülődtem, pakolásztam, mert most először történt meg velem, hogy a hétvégének mind a két napját két különböző helyszínen tölthettem el!
Szombaton mondhatni hagyományos helyen a Gólyavárban vártak minket a Gyerek Team tagjai, nem hagyományosan, hanem a 60-70-es éveket felidézve, egy Retró Party-ra. Eddig azt sem tudtam mi az. Volt olyan, hogy 60-as, 70-es évek? Elképzelhetetlen volt, bár anyáéktól sokat hallottam, hogy tudod, azok a boldog hatvanas évek...
De már tudom milyen is volt! Alkalmi kiállításon nézhettünk meg néhány használati tárgyat abból az időből. Most láttam életemben először igazi lemezjátszót, régi-régi fényképezőgépet. Egész nap ismerkedhettünk az akkori zenékkel, néhány tánclépés megtanulásával próbáltuk felidézni a régi hangulatot. A lányok között a helyben varrott pöttyös szoknya és hajpánt óriási sikert aratott. A vállalkozó fiúknak szintén pöttyös nyakkendőt, sálat varrt – természetesen retró varrógépen – Andi néni. Nem maradt ki a limbó verseny sem!
Néhány pillanatra felidéztük a nyarat, hiszen vendégül láttuk a II. Életfa Gyerek Tábor résztvevőit is. Nagy élmény volt velük találkozni, felidézni a közösen töltött néhány napot.
Aki nem akart csatlakozni hozzánk, a hagyományos gyöngyfűzés, szalagfűzés, színezők készítése és kiállítása után sorsoláson vehetett részt, apró ajándékokért cserébe. Sajnos hamar beesteledett, vége lett a napnak. Én meg teljesen elretrósodtam... Így neveztem el az elálmosodást.
A nagy pörgésben elfáradtam, de nem mertem Anyának bevallani, hiszen indultunk tovább Piliscsabára!
Hagyományosan több éve Életfa Családi Nap a Piliscsabai Terepfesztivál, a nevet anya írta le, bevallom. Ebben az évben ennek Én is részese lehettem. Gyönyörű helyen voltunk, a szállásunk is egy gyerekszuszogásnyira volt a mezőtől, ahol a nagyok felállították a sátrakat, padokat-székeket. Szebb időt rendelni, de még rajzolni sem lehetett volna! Szóval minden tökéletesen indult, oan gyerekesen, illetve majdnem minden, mert a kerékpárom nem jöhetett velem. Na de majd jövőre!
Ezen a napon is gyerekeknek való programokkal próbáltuk színesíteni az eseményeket, színezőkkel, festéssel, kézműves foglalkozással vártuk a hozzánk érkező gyerkőcöket. Vitamin bon-bonnal, Iso teával frissítettük magunkat és a versenyzőket. Sajnos a biciklim nem volt velem, így a versenyen nem nyerhettem halomra magam, pedig az Életfás srácok azt mondták, egyesével rántják le mögülem a versenyzőket a járgányukról... Sebaj! Majd legközelebb! Akkor majd retteghet a mezőny.
A közeli helyeket gyalog jártam be, így mondhatom, hogy részese lehettem kicsit a versenyeknek is. Színesítette a programot a chikung bemutató, és kedvencemet: a sárkány táncot is bemutatták.
Sajnos nagyon hamar eltelt ez a két nap – lehetne fordítva csinálni, két nap suli, a többi hétvége!? Vajon kivel kellene ezt megbeszélni?
Varga Máté, Gyerek Klub tag
