Menu

just logo uj     nahrinlogo       

emk jelentkezes

A+ A A-

MIT ESZNEK A MAGYAROK?

meamA hazai lakosság egészségének felmérése céljából már sokféle vizsgálatra került sor, ezekről olvashattatok a múlt heti hírlevélben és hallhattok e havi előadásaimban is. Mai hírlevelemben a magyarok táplálkozási és élelmiszerfogyasztási szokásait vesszük nagyító alá.

Az első reprezentatív országos felmérés (1985-1988) adatai szerint a felnőtt férfi lakosság 53,2 %-ának, a felnőtt nők 50,2 %-ának volt a BMI alapján számított normál testsúlynál magasabb a testsúlya.

A 2009-es OTÁP felmérés adatai alapján a felnőtt férfiaknál 63 %-ra, nőknél 61 %-ra becsülhető a normál BMI feletti testtömeg indexű egyének száma.

2014-ben a felnőtt lakosság 65%-a túlsúlyos vagy elhízott volt. A nők 62%-a, a férfiak 67%-a, összesen mintegy 5 millió ember rendelkezett súlytöbblettel az OTÁP adatai alapján.

meam1

Az adatokat elemezve kijelenthetjük, hogy mindkét nem esetében folyamatosan növekvő tendencia figyelhető meg, a betegségek kialakulásának egyik okaként említett elhízás sajnos a magyar lakosság körében nagyon sok embert érint. Ez a növekedés azért is aggasztó, mert a szív és érrendszeri betegségek, és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának lehetősége, valamint a betegségek súlyossága összefüggésben van a túlsúly mértékével.

A standardizált halálozási adatok szerint ma minden második magyar ember szív és érrendszeri megbetegedésben hal meg és ezt követik a daganatos betegségek (elsősorban a hörgő, tüdő, vastagbél és melldaganat).

meam2

Egészséges életmóddal, megfelelő táplálkozással és az egészséges testsúly megtartásával a szív és érrendszeri betegségek közel háromnegyede és a daganatos betegségek egyharmada megelőzhető lenne.

A daganatos megbetegedések kialakulása és az elhízás között nem mutatható ki olyan szoros összefüggés, mint a kardiovaszkuláris megbetegedéseknél, vagy a cukorbetegségnél, viszont kimutatható a közvetett összefüggés, mégpedig a helytelen táplálkozással és az életmóddal kapcsolatban. Az egyik legerősebb összefüggést a növekvő testsúly és a daganatos megbetegedések terén a méhnyálkahártya rosszindulatú daganatának kialakulása mutatta.

2009-ben átfogó, közel 5000 személy táplálkozási szokásait kérdezték ki az Országos Élelmiszerfogyasztási Vizsgálat alkalmával. A lakosok által vezetett táplálkozási napló adatait dietetikus szakemberek dolgozták fel és ők végezték a napi energia- és tápanyagbevitel értékelését is és az alábbi eredményekre jutottak:

  • mérsékelt energia beviteli többlet, kiegyensúlyozatlan makrotápanyag arányok mellett megfigyelhető több mikrotápanyag elégtelen bevitele is
  • az egyik legjelentősebb táplálkozás-egészségügyi probléma a lakosság körében továbbra is a rendkívül magas nátrium bevitel (átlagosan 6,0 g/nap)
  • a napi átlagos kalcium bevitel minden korcsoportban alatta van az ajánlottnak, ami a magas foszfor- és a rendkívül alacsony D vitamin bevitellel többek közt a csontanyagcsere szempontjából is kedvezőtlen
  • a felnőttek esetében elégtelen az átlagos napi vasbevitel, a C-vitamin, a B-vitamin csoport egyes tagjai, valamint a folátok bevitele mindkét nem esetében elmarad az ajánlottól
  • a vizsgáltak teljes körét tekintve (0-101 év) valamilyen étrend-kiegészítő készítményt a személyek 25,5%-a szedett, míg a vizsgált lakossági csoport 3,5%-a jelzett táplálék allergiával vagy intoleranciával kapcsolatos egészségügyi problémát

A felmérésből az is kiderült, hogy noha bizonyos tekintetben észlelhető javuló tendencia, a hazai lakosság táplálkozását továbbra is túlzott energia- és zsírbevitel, relatíve kevés összetett szénhidrát bevitel, magas sófogyasztás és több fontos vitamin és ásványi anyag elégtelen bevitele jellemző.

Következtetés: A lakosság életmódjának és tápláltsági állapotának – ezeken keresztül általános egészségi állapotának – javítása összehangolt, a társadalom szinte valamennyi rétegét érintő cselekvési programokat igényel.

(Forrás: Biró Lajos, Szeitzné Szabó Mária, Biró György ORSZÁGOS ÉLELMISZERFOGYASZTÁSI VIZSGÁLAT 2009)

De mit eszik a magyar?

Magyarországon az egy főre jutó összes élelmiszer-fogyasztás 2013-ban 615 kilogrammot ért el, ami a teljes népességet figyelembe véve naponta átlagosan közel 2 kilogramm élelmiszert jelent. Az összes élelmiszer-fogyasztás több mint egyharmadát képező állati eredetű termékek (hús, hal, tej, tojás) együttes fogyasztása éves összehasonlításban átlagosan mintegy 4 százalékkal csökkent, míg a növényi termékeké (liszt és rizs, burgonya, zöldségfélék és gyümölcsök, egyéb növényi eredetű élelmiszerek) közel 3 százalékkal nőtt. 2013-ban folytatódott a zsiradékfogyasztás mérséklődése (1,5 százalékkal), ugyanakkor – 4 éven keresztül tartó csökkenés után – kismértékben (2,5 százalékkal) emelkedett a cukorfogyasztás.

meam3meam4

Összefoglalva elmondható, hogy az előző évek adataihoz képest:

  • mérséklődött az állati eredetű termékek fogyasztása
  • csökkent a zsiradékfogyasztás
  • több fogyott gyümölcsökből, kevesebb burgonyából
  • mérséklődött az alkoholfogyasztás
  • fokozatosan csökken az energia-, a zsiradék- és a fehérjebevitel

A táplálkozási eredetű megbetegedések megelőzéséhez a javuló táplálkozási mutatók fenntartására, sőt további javulására volna szükség. Ezt nem lehet elég korán kezdeni - a gyermekkorban kialakult étkezési szokások fontos szerepet játszanak a felnőttkorban kialakuló betegségek megelőzésében.

A táplálkozási szokások már gyermekkorban kialakulnak (helyes ételválasztás, étkezési ritmus, formálódik az ízlés, rögzülnek a táplálkozási minták, táplálkozási magatartás, stb.), ha ebben az életkorban rögzülnek a jó szokások, akkor később, felnőttként is ezt a magatartást fogják folytatni, ami előnyös az egészségmegőrzés szempontjából.

De felnőttkorban is lehet befolyásolni a táplálkozási szokásokat. Igaz, hogy a habitus már kialakult és kicsit hosszabb és nehezebb pozitív irányba változtatni, de mindenképpen megéri. Érdemes megpróbálni!

Források: www.oeti.hu, www.ksh.hu, Statisztikai Tükör (2015/41)

Szeretettel:
Starkné Szabó Eszter
dietetikus